Lakásárrobbanás Biharkeresztesen
Románia schengeni övezethez való csatlakozása miatt bekövetkezett ingatlanár-emelkedés egyértelmű nyertese Biharkeresztes. Körvonalazódik azonban az a tendencia is, hogy a határátkelőkhöz közel lévő kistelepülések lakóházainak ára jócskán megemelkedik. Mindennek alapja az a tény, hogy keleti szomszédunk Magyarország felőli határszakasza mentén sokkal drágábbak az ingatlanok, mint itthon – tudtuk meg társasága adatbázisa alapján Balogh Lászlótól, a hazai legnagyobb internetes ingatlanértékesítő cég vezető gazdasági szakértőjétől. Biharkeresztesen már keltek el „kádárkockák” 40-50 millióért is, amit Balogh László azzal kommentált, hogy ezt eredményezte az új, tehetősebb vevőkör megjelenése.
A szakember a témát felvezetve elmondta: minden változás hatással lehet az ingatlanpiacra, így azzá vált a határellenőrzés megszűnése Románia és Magyarország között. Ennek már tavaly márciusban volt egy konkrét előzménye, a légi és a vízi határellenőrzés eltörlése, ami kézzel fogható közelségbe hozta a közúti közlekedésben is Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Cikkünk témájára térve Balogh Lászlótól megtudtuk, hogy az országhatár túloldaláról már akkor megélénkült az ingatlanok iránti kereslet. Ez azonban még gyenge hullám volt ahhoz képest, ami a schengeni csatlakozás december közepi bejelentése után történt.
Biharkeresztesen több mint 60 százalékkal, Debrecenben közel 50 százalékkal nőtt az ingatlanok utáni érdeklődés a román határ túloldaláról.
Közülük a legtöbb Nagyváradról indult és a biharkeresztesi ingatlanok álltak a célkeresztben. Erős a Nagyvárad–Debrecen érdeklődési vonal is, de Nagykároly, Temesvár és Kolozsvár is a markáns érdeklődő-kibocsátók közé tartozik. Romániából vastagabb pénztárcával érkeznek a házvásárlók, hiszen Románia egyik legfejlettebb részéről Magyarország legkevésbé fejlett kistérségébe jönnek.
Miért is jönnek Romániából?
– Az országhatár magyarországi oldalán lévő ingatlanok iránti érdeklődést három tényező generálja igazán. A jó közlekedési lehetőséget és a megállás nélküli hátárátkelést kihasználva sokan innen járnak vissza munkába Romániába, vállalnak naponta akár 50 kilométer utazást is. Debrecenben a munkalehetőségek bővülése, az ottani jó munkakörülmények lehetnek vonzóak, és egyszerűbb, ha a városból vagy a város környékéről járnak majd be dolgozni. Ugyanakkor jelentősek a rekreációs célú házvételek, az üdülővásárlások, hiszen Hajdúszoboszló a Romániából érkező vásárlóknak közel van és számukra szimpatikus a város – beszélt Balogh László a Romániában élők magyarországi ingatlanvásárlási motivációiról, majd ennek pénzügyi hátterét világította meg. – Nyugat-Romániából nézve olcsók a Kelet-Magyarország peremén vagy ahhoz közeli településeken az ingatlanok. Nálunk négyzetméterenként 300 ezer forint, de vannak 100-200 ezer forintos árak is. Ezek az árak versengenek Románia nyugati csücskében lévőkkel, amelyek közelebb vannak az Európai Unió központi részéhez, és országon belül ott a legdrágábbak az ingatlanok. Kolozsváron 3 ezer euró a négyzetméterenkénti ár, ami 1,2 millió forintnak felel meg. Nagyváradon 1600 euró, azaz 640 ezer forint körüli, Temesváron 1700 euró. Romániában euróban határozzák meg az ingatlanárakat. Ha romlik a forint, a kintiek még olcsóbban juthatnak magyarországi ingatlanhoz. Biharkeresztesen 290, Berettyóújfaluban 400 ezer forint a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Ez egy év alatt Keresztesen 25, Újfaluban 10 százalékkal emelkedett – részletezte Balogh László.
És meddig drágulhatnak a lakóingatlanok? Nos erre egyszerű választ adott a szakember. Amíg ki nem egyenlítődnek az árak.
Amíg anyagilag jó döntés, hogy ingáznak munkába a határ egyik oldaláról a túloldalra, addig ez az ár emelkedik. Könnyen lehet, hogy a biharkeresztesi, berettyóújfalui ár harmadával-negyedével följebb megy, így a 300 ezer 400 ezerre, a 400 ezer 500 ezerre növekedhet. Van azonban az áraknak egy felső határa, hiszen a saját célra lakást vásárlóknak csak kis részét teszik ki a Romániából érkezők, nagy arányban továbbra is az országhatáron belüli vásárlók vannak. Amíg ők meg tudják fizetni az országhatár menti településeken az árakat, addig emelkedhet. Ebben korlátot jelenthetnek a debreceni agglomeráció lakásárai, hiszen a jobb infrastruktúrával rendelkező házak már ott is elérhetőek lesznek számukra.
Kevés az eladó ház
Ezzel együtt vonzóak lehetnek azok az ingatlanok is, amelyek valami miatt korábban nem voltak túlságosan kelendőek. Jó példa erre a Biharkeresztes környéki kis falvak, ahol megélénkült az ingatlanpiac. Bojton például pillanatok alatt elkelnek az áruba bocsátott lakóépületek, és áruk közelíti a 20 milliót.
– Minél kisebb egy település, annál inkább megéri elgondolkodni a határon túli vásárlónak. Itt nyomott árról indulnak az ingatlanok, és gyors felzárkózás várható. A vásárlók megnézik, mennyire jó a közlekedés, van-e a közelben határátkelő, és ha egyik vagy másik, nem egy esetben mindkettő megvan, alapvetően új helyzetet teremt, és hozhatnak meglepetéseket. Kisebb települések kerülnek a vevők célkeresztjébe; ahonnan régebben inkább elköltöztek az emberek, most duplázódhat, triplázódhat az ár. Annál is inkább, mert a falvakban kevés ingatlan eladó. Az új helyzet piacot jelenthet azoknak az épületeknek is, amelyeket korábban el sem akartak adni. Most viszont olyan értékűvé növi ki magát, hogy már érdemes áruba bocsátani – tudatta Balogh László.
CH
