Hirdetés

Hajdúsámson látta vendégül Hajdú-Bihart

Hajdú-Bihar

Cívishír | 2025. 11. 21. | 13:25:36

Kitüntetések, fejlődés és hagyományok kerültek középpontba az idei megemlékezésen.

A kitüntetettek - Hajdúsámsonban tartották a vármegye napját (Fotó: Cívishír)

Hirdetés

A vármegye napját ünnepelte Hajdú-Bihar a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc középiskola aulájában november 21-én, ahol Antal Szabolcs polgármester, Czunyiné Bertalan Judit államtitkár és Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, majd átadták a vármegye kitüntetéseit.

A rendezvény a több mint három évszázados hagyomány folytatása: Hajdú-Bihar november 22-én arra emlékezik, hogy 1698-ban ezen a napon jött létre a Hajdúkerület, amely a letelepített hajdúk közösségéből önálló közigazgatási egységgé szerveződött. Innen indult az a történeti folytonosság, amely a hajdúvárosok önállóságát, majd a későbbi vármegyei struktúra kialakulását is meghatározta. A vármegye napja ma már nemcsak történelmi emlékezés, hanem identitáserősítő ünnep is: alkalom arra, hogy a közösség számba vegye értékeit és azokat, akik munkájukkal építik a vármegye jelenét.

Antal Szabolcs polgármester megtiszteltetésnek nevezte, hogy Hajdúsámson adhat otthont a rendezvénynek. Emlékeztetett arra, hogy ő maga tíz éven át dolgozott a vármegyei közgyűlésben, így jól ismeri, milyen tekintély övezi a házigazda szerepét. Hajdúsámson mára Debrecen legnagyobb agglomerációs településévé vált, amelynek előnyeit a mindennapi életben és a munkaerőpiacon egyaránt érzik az itt élők. A város lélekszáma jelenleg 15 ezer 600 fő, és folyamatosan nő; tavaly az ország egyik leggyorsabban bővülő lakosságú települése volt.

A polgármester felidézte a több mint nyolcszáz éves településtörténetet, a 2020-ban elnyert idősbarát önkormányzati címet és a városi rang 2004-es megszerzését, amely – mint mondta – húsz év távlatából is igazoltnak tűnik. A fejlesztések felsorolásakor elmondta: az elmúlt években közel harminc utcát aszfaltoztak le, megújult a közvilágítás, modern vásárcsarnok épült, és a két településrész, Martinka és Sámsonkert is részesült a fejlesztésekből. A rendezvénynek helyet adó középiskola is az utóbbi időszak beruházása, amelyet egy új kereskedelmi központ kiépítése követett. A négysávos út és a Debrecen felé vezető kerékpárút „eggyé kötötte” a két települést, s a mostani uniós ciklusban újabb bel- és külterületi útépítés, valamint a bölcsőde bővítése várható. A közeljövő legnagyobb projektje a városi tornacsarnok megépítése lesz.

Csokonai a kapocs

Czunyiné Bertalan Judit Csokonai Reményhez című versének soraival kezdte beszédét, majd a Hajdúkerület örökségére utalva hangsúlyozta: a vármegye múltja, jelene és jövője szilárd alapokon áll. Szavai szerint a kitüntetettek méltó örökösei a nagy elődöknek, hiszen munkájukkal tovább építik a vármegye hírnevét. A hajdúk örökségét ma is az önazonosság egyik legfontosabb pillérének nevezte, olyan értéknek, amely megmutatkozott az 1849-es tavaszi hadjárat idején és 1944-ben is, amikor Debrecen rövid időre az ország fővárosává vált.

Az államtitkár rámutatott: Hajdú-Bihar ma az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A vármegye gazdasági teljesítménye tavaly kilenc százalékkal haladta meg a magyar átlagot, az ipari termelés növekedése pedig tizenhárom százalék volt – a legmagasabb a megyék között. Az elmúlt években több százmilliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a térségbe, amelyek érezhetően javították az életminőséget. Kiemelte: az eredmények mögött minden esetben az itt élők kitartó, sokszor csendes munkája áll. „Csak összekapaszkodva, együtt lehet haladni” – fogalmazott, majd külön is gratulált a díjazottaknak.

Zárásként ismét Csokonairól beszélt, felidézve a szűkebb pátriájához tartozó Dunaalmás és a költő különös kötődését: a település adta a költő szerelmét, Lillát, és – ahogy mondta – ez a kapcsolat ma is élő része a magyar kultúra történetének.

Példa a vármegyénk

Pajna Zoltán arról beszélt, hogy Hajdúsámson évszázadok óta kapocs Bihar és a Hajdúság között, ahogyan korábban Debrecent is összekötötte a környező településekkel. A térség történetét végigkíséri a szabadság védelme: a honfoglalástól napjainkig újra és újra meg kellett küzdeni érte, és a vármegye közössége mindig helytállt. A különbözőségek nem megosztották, hanem gazdagították a közösséget – mondta –, és ez ma is jellemzi Hajdú-Bihart.

A jelenkor bizonytalanságairól szólva kiemelte: a gyors változások, a gazdasági és társadalmi feszültségek, valamint a háború próbára teszik a közösségeket, ám a válaszok ma is ugyanazok, mint egykor: bátorság, kitartás, közösségi felelősség és az együttműködés ereje. Hozzátette: az elmúlt években Hajdú-Biharba érkezett a legtöbb hazai és nemzetközi fejlesztési forrás, ami biztos alapot ad a jövő építéséhez.

A kitüntetetteknek köszönetet mondott, hangsúlyozva, hogy teljesítményük nemcsak saját településükön, hanem az egész vármegyében példát mutat. „A jövőt csak együtt formálhatjuk” – zárta szavait, arra kérve a közösséget, hogy a megbecsülés, az összetartozás és a közjó iránti felelősség határozza meg a következő éveket is.

A kitüntetettek nevében Gyurosovics József mondott köszönetet, aki úgy fogalmazott: óriási megtiszteltetés számukra az elismerés, amely mögött hosszú évek munkája áll. Rámutatott, hogy a díjazottak az élet sokféle területéről érkeztek, ám van bennük egy közös vonás: a hivatás iránti mély elkötelezettség és a tenni akarás. Mindannyian úgy dolgoznak – mondta –, hogy megvan bennük a lehetőség és az akarat is arra, hogy a legtöbbet tegyék a közösségért, akár a saját mikrokörnyezetükben, akár szélesebb szakmai térben. Arra biztatta társait, hogy folytassák ugyanazzal az alázattal és elszántsággal a munkát, amely a díjhoz vezetett. Hozzátette: számára ez az alkalom különösen személyes, hiszen januárban nyugállományba vonul. „Szakmai életem csúcspontját itt éltem meg” – zárta gondolatait.