Hol fog lakni 250 ezer debreceni tíz év múlva?
Nagyon ambiciózus terve van Debrecennek a lakosságszám emelésére – derült ki abból az előadásból, amit Papp László polgármester a Debreceni Egyetem DEViK üzleti innovációs klubjában a város jövőjéről tartott 2022 októberében. Az önkormányzat a jelenlegi 200 ezerről 257 ezerre tervezi növelni a város lakosságát 2030-ra.
A mostanihoz képest honnan lesz plusz 57 ezer ember? – tettük fel a kérdést a város polgármesterének, aki a Cívishírnek adott interjújában a debreceni lakásépítési tervek legapróbb részleteibe is beavatja az olvasókat.
A polgármester kiemelte, hogy a most 200 ezer lakosú Debrecen lakosságszámának 250-260 ezerre való gyarapítása nemcsak Debrecen népességnövekedésével, hanem a Debrecennel gyakorlatilag összenőtt Hajdúsámson és Mikepércs lakosságszámával is kalkulál. Ugyanis az nyolc év alatt nem lehet reális, hogy Debrecen önmagában képes lesz közel 30 százalékos, tehát 50-60 ezer fős növekedésre. Sámsonnak 12-13 ezres lélekszáma van, Mikepércsnek közel 5 ezer. Ha ezeket hozzáadjuk a debreceni 202-203 ezerhez, a növekedés még így is ambiciózus 2030 környékére, ezért inkább 2030-as éveket szokta mondani a városvezető.
Ha növekedésről beszélünk, akkor a „veszteségek” eltüntetéséről is kell beszélni. Ez a lakosságszám növekedésének az első köre?
Papp László: A 2000-es évektől a 2020-as évek elejéig Debrecen 10-12 ezer polgárát elvesztette a természetes népességfogyás és a munkahelyteremtés anomáliái miatt előállt elvándorlás következtében. Nagyon sokáig Magyarország ipar- és gazdaságfejlesztési politikáját alapvetően Nyugat- és Közép-Magyarországra pozícionálták. Ez azt jelenti, hogy az ott megjelenő minőségi munkahelyek, a járműipar, a nagyipari fejlesztések az itteni munkaerőt elszívták. Amikor 2014-ben polgármester lettem, ennek az akkor meghirdetett gazdaságfejlesztési politikával igyekeztem gátat szabni. Jelentős eredmény, hogy napjainkra Debrecen Magyarország legnagyobb potenciállal bíró gazdasági központja lett. A város ipari, gazdasági teljesítménye meg fogja haladni Győrét, és ipari vonatkozásban Budapest és Pest megye együttes teljesítményét is. Most mi gyakorolhatunk nyomást Közép- és Nyugat-Magyarországra. Ennek óhatatlanul az a hatása, hogy Debrecen visszaszerzi elvesztett pozícióit, és ahhoz képest kezdünk el majd növekedni.
A veszteségek kompenzálásáról, valamint Hajdúsámson és Mikepércs lakosságáról beszéltünk. De még hiányzik néhány ezer lakos a 250-260 ezres lélekszámhoz...
Papp László: Kalkulálok azzal, hogy sokan újra visszatérnek, visszaköltöznek Debrecenbe. Ez a tendencia egyébként már elindult, mutatják az iparból, a gazdaság egészéből és a közigazgatásból érkező adatok. Természetesen érvényesülni fog városunk vonzereje, elszívó hatása a régiónkban is, onnan sokan fognak beköltözni Debrecenbe, és a nagy nemzetközi vállalatok révén nyilvánvalóan a külföldiek jelenléte is erősödni fog. Ez egyaránt jelent Nyugat-Európából és a Távol-Keletről érkezőket is. Itt kívánom nagyon hangsúlyosan leszögezni: a mi gazdaságfejlesztési stratégiánk egyezik az ide települt cégek stratégiájával, azaz a BMW, a CATL és a többi nagyvállalat sem hoz tömegesen külföldi munkaerőt a városba! Alapvetően az a stratégiánk, hogy a helyi szakképzés és a helyi egyetemi képzés kiszolgálja a munkaerőigényt. Ha csak megnézik a BMW hirdetéseit, azok mind-mind a magyar munkaerőre fókuszálnak. Nem külföldiekre, hanem helyiekre!
Ennek ellentmondani látszik az, amit főleg a politikai ellenzék hangsúlyoz: ötezer török vendégmunkás érkezik a BMW-gyár építésére. Tényleg ennyien jönnek?
Papp László: A külföldi építőipari munkavállalók tekintetében háborog az ellenzék, hogy micsoda dolog az, hogy külhoni vállalatok itt labdába tudnak rúgni. Amikor csak magyar cégek építenek, az a baj, ha külföldiek is, akkor pedig az. A BMW esetében hatalmas beruházásról van szó, amely több modulra bontva épül, és a különböző egységek kivitelezésének lehetőségét nemzetközi szinten versenyeztetik. A modulok nagy részét magyar vállalatok építik, tehát egyáltalán nem igaz az a hír, hogy itt csak külföldi, nevesítve, török vendégmunkások fognak dolgozni. Jelenleg is három nagy magyar építőipari vállalat dolgozik a gyár területén különböző modulokon, magyar építőipari munkaerővel. A fejlesztéshez két török cég érkezik majd, amelyek 2023-ban és 2024-ben fogják elvégezni azt a kivitelezési munkát, amit megnyertek. Tehát nyilvánvaló, ha az árversenyben egy külföldi cég jobb ajánlatot tesz a magyar cégeknél, akkor a beruházó a jobb ajánlattevőt bízza meg a munka elvégzésével. Itt tegyük hozzá, hogy Debrecenbe az elmúlt 8 évben 10 milliárd euró értékű működő tőke érkezett. A jelenlegi leterheltség mellett a magyar építőipar nem képes a debreceni beruházások kiszolgálására. Tehát a városunkban folyó munkálatok nagysága miatt a következő időszakban egészen biztosan kalkulálni kell a külföldi építőipari cégek tevékenységével. Ezek a cégek azonban csak átmenetileg jelennek meg Debrecenben. Amikor erről megszületik egy-egy befektetői döntés, akkor az első pillanatban az azzal kapcsolatos összes információ nyilvánvalóan nem áll még rendelkezésre. A politikai ellenzék viszont azonnal „rárepült” erre a konkrét témára, és több ezres török vendégmunkás-kolóniáról beszélt. Ez messze nem felel meg a valóságnak! A két török cég közül az egyik körülbelül 400-440 külföldi munkavállalót fog alkalmazni, a másik pedig mintegy 800 dolgozót. Ráadásul ez utóbbinál magyar munkások is lesznek. Tehát nem több ezer, hanem 1200 főről beszélünk, akik között lesznek magyar építőipari munkavállalók is. A külföldiek csak és kizárólag munkavállalói engedély birtokában dolgozhatnak Magyarországon, így Debrecenben is. A számukra ideiglenesen létrehozandó lakóhely pedig csak építési engedély alapján valósulhat meg. Az tehát csak egy kontrollált, a magyar építési szabályoknak eleget tevő, megfelelő szociális és lakhatási feltételeket biztosító létesítmény lehet. Emellett a lakókörzetbe igyekeznek olyan szolgáltatásokat – például boltokat, üzleteket, egészségügyi ellátást – is telepíteni, amelyek az ott élőknek megfelelő életminőséget biztosítanak. A folyamatban lévő építőipari tevékenységek miatt tehát jó, ha van külföldi munkaerő Debrecenben, de lakhatásuk nem a város lakáspiacát terheli és nem nyomja tovább fölfelé a lakásárakat és a lakbéreket.
Feltételezem tehát, hogy az ide gyárat építeni érkezők nem maradnak itt debreceni lakosnak. Vagy megvan a lehetőségük a maradásra?
Papp László: Nem, nem maradnak, az egészen biztos! Ők itt ideiglenes munkavállalók lesznek. Ez egy folyamatosan felfutó tendencia lesz, valamikor 2023 július-augusztusában, szeptemberében tetőzik, és 2024 végéig kifut.
Hol lesz ez a „vendégmunkás-lakókörzet”?
Papp László: Közvetlenül a BMW-gyár mellett, a debreceni lakóterületektől távol. És alapvetően azt a célt fogja szolgálni, hogy a gyár területére könnyen, gyorsan eljussanak az építőmunkások. Ezek az ideiglenes lakóhelyek nem maradnak meg a későbbiekben, az építkezés befejezése után elbontják őket. Ahogy említettem, ennek megvan a nemzetközi gyakorlata.
Folytassuk azt a gondolatmenetet, hogy Debrecenben folyamatosan emelkedik a lakosságszám, és bő tíz év múlva meghaladja a 250 ezret! Hol fognak lakni ezek az emberek?
Papp László: A Debrecenben jelentős ingatlanfejlesztést végrehajtani képes gazdasági szereplők részvételével a városvezetés létrehozott egy szakmai kerekasztalt, hiszen már a következő évtől szükség lesz a lakáspiacon nagyobb mennyiségű bérlakásra – elsősorban a BMW és más nagyberuházások miatt ide települő mérnökök, más munkavállalók, valamint a dolgozók képzésében résztvevők elhelyezése miatt. A lakásépítési struktúrát úgy alakítottuk ki, hogy abban megvan a városnak is és a piacnak is a feladata. Van teendőnk a lakáspiaci folyamatok koordinálásában is. Jelenleg ez a város legfontosabb feladata, és ebben az önkormányzat is visz egy zászlóshajó-projektet: ez a Tócóvölgy 2, ahol mintegy ezer lakást létesítünk. Ennek a tervezése, engedélyeztetése és a kiviteli tervek készítése zajlik a vagyonkezelőnél. A tervezés várhatóan a következő év közepére zárulhat le. Utána pedig a kamatkörnyezet alakulásának függvényében indítjuk el a fejlesztést. Jelenleg nagyon kedvezőtlen a hitelkörnyezet, de minden elemző arra számít, hogy a következő év közepére, második felére jelentős mértékben csökkenhetnek a kamatok.
Milyen jellegű lakások lesznek ezek?
Papp László: Alapterületüket tekintve a kis méretűektől, tehát a 30 négyzetméteresektől akár az 50-60, vagy még nagyobb társasházi lakásokig terjedhetnek. Ez egy társasházas övezet, a területet az 1980-as években erre a célra jelölték ki, és azt a logikát visszük tovább, ahogy annak idején a Tócóvölgyet megépítették.
Hol vannak még lakásépítésre alkalmas területek Debrecenben?
Papp László: A város szabályozási eszközökkel is igyekszik előmozdítani több lakásfejlesztési projektet, így Debrecen déli részén, az Epreskert és a Tégláskert környezetében vannak fejlesztésre kijelölt területek. A repülőtértől északra, a Tesco áruház mögött már előkészületben van egy 370 lakásos projekt indítása. Ezzel az Országos Építészeti Tervtanács is foglalkozik. A déli városrészben további 300 lakás építésére irányul egy projekt. Debrecennek a Gázvezeték utca déli oldalán vannak majorsági földjei, ahol már épült egy kisebb lakópark. A majorsági földterület lakásépítésre alkalmas részét valószínűleg pályázat útján fogjuk értékesíteni. Ez ott majd jelentős lakásfejlesztést tud indukálni. Kifejezetten lakásépítésre jöhet szóba a város keleti oldalán lévő „rozsdaövezet”, a Vágóhíd utca környéke, a város egykori iparterülete. Mára onnan a gazdasági tevékenység kivonult. A bőrgyár, a Hajdú-Bét, a húsipar területe, a Diószegi út, a Vágóhíd utca sarka és a másik oldalon az egykori Vágóhíd utcai sportpálya szintén üresen áll. Ezek a területek mind-mind alkalmasak arra, hogy ott jelentős lakásfejlesztési beruházásokat indítsunk. A város keleti – az ipari zónáktól távol fekvő – oldalát jelöltük még ki jelentős lakóövezeti fejlesztésre. Ezek a zártkertek, a kertségi részek. Oda már nem ok nélkül fordítunk – a lehetőségeinkhez mérten – pénzt az infrastruktúra fejlesztésére. A Csárda utca környéke talán az első olyan zártkerti övezeti része lesz Debrecennek, ahol a tulajdonosok megértették, hogy érdemes a várossal úgy együttműködni, hogy ők maguk is tegyenek a közművek építéséhez szükséges nyomvonalak kialakításáért, a szükséges területeket adják át. Az önkormányzat erejéhez mérten segíti ezeknek a területeknek az infrastrukturális fejlesztését a Debrecen 2030 programban. A város keleti részének korszerűsítésére jelentős összeget különített el az önkormányzat. Tehát ez a zártkerti zóna természetes növekedési része Debrecennek, de hangsúlyozom, itt a város mindenképpen óvatosan lép: úgy nem tudjuk ezeket a területeket belterületbe vonni, hogy aztán „majd lesz valahogy”.
Azért például, nehogy előálljon egy „Sámsonkert-szindróma”?
Papp László: Így van! Az utak szükséges szélessége általában megvan, de emellett több infrastrukturális fejlesztést kell elvégezni. Ha most szabadjára engedjük a lakásépítést, akkor szűk nyomvonalak alakulnak ki, és úgy járunk, mint a Júliatelepen, ahol csak jelentős nehézségek árán tudtunk az utak építéséhez szükséges szélességeket kialakítani – nem kis érdeksérelmet, sok háborgást vagy bosszúságot okozva azoknak, akik fölépítették családi otthonaikat. Ezt szeretném elkerülni, tehát ezért alaposan előkészítve vágunk bele a zártkertek fejlesztésébe. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Debreceni Egyetemnek van egy közel 50 hektáros területe Pallag keleti részén, ahol a lakosságszám növekedését tudjuk támogatni.
A fiataloknak a lakásvásárláshoz, építkezéshez a legtöbb esetben szükségük van támogatásokra. Milyen segítséget kínálhat Debrecen?
Papp László: A városi lakásállomány frissítésével – amire a tócóvölgyi projekt lesz kifejezetten alkalmas – sort keríthetünk arra is, hogy egy új, korszerű, a jelenlegi igényekre választ adó vagy azokhoz igazodó bérlakás-programot elindíthassunk. Közösen gondolkodunk a Debrecenben működő vállalatokkal egy olyan bérlakás-konstrukcióról, amelyben szerepet vállal az önkormányzat, a munkáltató és a munkavállaló is. Ennek a feltételrendszerét a későbbiekben dolgozzuk majd ki.
CH
