Hatvanéves Détári Lajos, a magyar futball eddigi utolsó világklasszisa
Hétfőn ünnepli 60. születésnapját Détári Lajos világválogatott labdarúgó, aki a magyar válogatott eddigi utolsó gólját szerezte világbajnokságon - emlékezik meg az MLSZ honlapja.
Détári Lajos 1963. április 24-én született, Budapesten. Az Aszfaltútépítő FC pályáján kezdett futballozni, majd a Honvédhoz igazolt. Még nem volt 18 éves, amikor bemutatkozott a Tichy Lajos által irányított Bp. Honvéd első csapatában (Pécs-Bp. Honvéd 1-1). Tizenkilenc évesen már állandó csapattag volt. A kispesti csapatban vált válogatott játékossá. A Honvéddal úgy lett 1984 és 1986 között háromszor bajnok, hogy közben ő maga mindhárom alkalommal gólkirály lett az NB I-ben. 1985-ben az Év játékosának választották. 1987. június 13-án a Debrecen-Bp. Honvéd (0:2) mérkőzésen húzta fel utoljára a piros-fehér mezt.
Egyik vezére volt az 1986-os vb-részvételt kiharcoló együttesnek. A vb-felkészülés során a brazilok felett a Népstadionban aratott 3-0-s siker alkalmával ő szerezte az első gólt. Mexikóban a Szovjetunió elleni vereség után, a második csoportmérkőzésen, Kanada 2-0-s legyőzésekor Détári állította be a végeredményt, ezzel ő az utolsó magyar gólszerző a vb-k történetében. A klasszis labdarúgó összesen 61-szer öltötte magára a címeres mezt, és ezalatt 13-szor volt eredményes.
1987-ben az Eintracht Frankfurt légiósa lett, és az egyetlen ott töltött idényét emlékezetes góllal zárta le, a Német Kupa döntőjében az ő szabadrúgás góljával győzött a csapata. Ezt követően az Olimpiakosz játékosa lett, a görögök 18 millió német márkát fizettek érte, akkor az addigi legdrágább magyar futballista volt. Görögországban két évet töltött, és a kupasiker mellett ugyan bajnokságot nem tudott nyerni az együttessel, de több mint 30 góljának köszönhetően nagy közönségkedvenc volt. A klub stadionjában a mai napig névre szóló széke van, minden alkalommal a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel és szeretettel fogadják.
Görögország után Olaszországban folytatta pályafutását, megfordult a Bologna, az Ancona és a Genoa csapatában. Legnagyobb olaszországi sikerét az jelentette, hogy a Bolognával negyeddöntőbe jutott az UEFA Kupában. Karrierje végéhez közeledve Svájcba igazolt a Neuchatel Xamax gárdájához, s ott még a bajnokság egyik legjobbja volt, majd az osztrák másodosztályú St. Pölten, s végül Magyarországon a BVSC és a Dunakeszi következett.Bár a pályafutásából hiányzott a játéktudásához méltó, igazi sztárcsapat, mégis a magyar futball eddigi utolsó világklasszisát tisztelhetjük benne.
[Beillesztett cikk: A DVSC-től elszenvedett zakónak edzőmenesztés a vége]
