Halál a Vágóhíd utcán: letöltendő fogház

Első fokon 3 év fogházbüntetéssel és 4 év 2 hónap járművezetéstől eltiltással sújtotta a Debreceni Járásbíróság február 16-án azt a 21 éves debreceni férfit, aki a vád szerint 2023 elején halálos közúti balesetet okozott a Vágóhíd utcai felüljárón. 

Az ítélet szerint Sz. Patrik túl gyorsan hajtott és elvesztette az uralmát a volán felett, ezért sodródott át a szembejövők sávjába, ahol összeütközött egy gépkocsijával szabályosan haladó létavértesi fiatallal. Az áldozat a helyszínen meghalt. A vádlott – feltételesen – leghamarabb a büntetés letöltésének kétharmadánál szabadulhat. A vádlott köteles 2 millió 282 ezer forint bűnügyi költséget fizetni az államnak.

Az ítélet nem jogerős, ugyanis a vádlott felmentésért, az ügyvéd felmentésért és enyhítésért fellebbezett. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A büntetőeljárás – a jogorvoslati kérelmekre tekintettel, másodfokon – a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

Dr. Vágó Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta, a vádlott 2023. január 7-én 0 óra 45 perc körül gyér forgalomban a nedves, vizes, töredezett, egyenetlen úton közlekedett a Mercedes típusú személyautóval a Vágóhíd utcában a Hajnal utca irányába. Sz. Patriknak egy utasa is volt, mindketten használták a biztonsági övet. A Vágóhíd utcai forgalmi sávok 3-3 méter szélesek, jól láthatóak rajta a záróvonalak. Az út mindkét szélén 1,5 méteres kerékpársáv található. Az útvonalra engedélyezett legnagyobb haladási sebesség 50 kilométer per óra. A vádlott úgy haladt fel a felüljáróra, hogy a szakaszra engedélyezett legnagyobb haladási sebességet jelentős mértékben túllépte, 85-95 kilométer per órás sebességgel közlekedett, az elhunyt pedig 40-50 kilométer per órával.

A vádlott által vezetett Mercedes bal első része a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávban ütközött a vele szemből jövő Volkswagen típusú autó bal oldali sarokrészével és oldalával – mondta a bíró.

– Az ütközés során a Volkswagen gépkocsi első ajtaja leszakadt, a vezető alatti padló küszöblemez pedig olyan mértékben összegyűrődött, hogy a komplett karosszéria deformálódott, ami miatt az ülés – már a sínhez tartozó rögzítési pontja – az üléssínből kiesett – mondta dr. Vágó Zsolt. Emiatt a vezetőülés és vele együtt a gépkocsivezető – a becsatolt biztonsági öv használatának ellenére – az útra esett. Az ütközés következtében a vádlott járműve sodródott, megpördült, a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávban állt meg. Az elhunyt gépkocsija is megpördült, a menetirány szerinti jobb oldali járdára felszaladt, ahol nekiütközött a felüljáró korlátjának, majd az ütközés erejétől továbbfordult.

Az elhunyt Mázló Attila a személygépkocsi bal oldala mellett az aszfaltra zuhant és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

– A sértett sérülései olyan súlyosan és kiterjedtek voltak, hogy élete megmentésére idejekorán érkező segítségnyújtás mellett sem lett volna esély. Az elszenvedett közlekedési baleset és a sértett halála között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg – folytatta a bíró, hozzátéve, a vádlott és utasa is nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A bíró elmondta, a vádlott a bűncselekmény elkövetését mindig következetesen tagadta, habár a helyszíni tanúvallomásában sebességét 70-80 kilométer per órára saccolta. Úgy nyilatkozott, magára a pontos ütközésre nem emlékszik. A 2021 júliusában megtartott tárgyaláson azt mondta, 50-60 kilométer per órával haladt, és tisztán emlékszik rá, hogy az ütközés pillanatáig nem hagyta el a saját sávját, inkább próbált az út jobb oldalára húzódni, mert elvakította a szemből érkező jármű fényszórója. Ezt követően a légzsákok kirobbantak és felkapcsolt a belső világítás, a jármű irányíthatatlanná vált, és csak arra emlékezett, hogy tehetetlenül csúsztak a felüljáróról. Azt is mondta, össze volt zavarodva, álláspontja szerint ezt a mentők állapították meg, így mivel nem tudta elmondani a történteket, elkérték tőle a telefonját, és a mentők tájékoztatták az édesanyját a balesetről.

– Utalt arra, hogy a rendőrök megtiltották a mentőknek, hogy kötelezettségüknek eleget téve mielőbb kórházba szállítsák őket, hogy sérüléseik mértékéről meggyőződjenek, és három órát várakoztatva őket a helyszínen, teljesen törvénytelen módon kihallgatták. Miközben várták, hogy elindulhassanak, hallotta a rendőröket beszélni, és három dologra emlékszik: "Attila, Létavértes és közülünk való" – olvasta a bíró a korábbi vallomásra utalva, hozzátéve, a vádlott azt mondta, a kórházból a helyszínre visszaérve szembesült azzal, hogy a Volkswagen sávjában lett felfestve az ütközési pont.

A bíró elmondta, a szakértők szerint megállapítható volt az ütközési pont az úttest karcolásaiból és a leesett kocsielemekből.

A vádlott az eljárás során végig azzal védekezett, hogy nem hagyta el a forgalmi sávját, a baleset a sértett miatt következett be. A vádlott sugallta továbbá – folytatta a bíró –, hogy a sértett személye miatt, aki fegyveres biztonsági őrként dolgozott, a rendőrök elfogultak lehetettek és manipulálhatták a helyszínen visszamaradt nyomokat. A vádlotti oldal utalt arra is, hogy a balesetben szerepet játszhatott a sértett járművének szakszerűtlen átalakítása.

A bíróság több szakértőt és tanút is meghallgatott. A szemlebizottság vezetője elmondta, az ütközés helyét az igazságügyi műszaki szakértő személyes közreműködése mellett határozták meg. Az, hogy a helyszínelés közben eleredt az eső, nem akadályozta a nyomrögzítést. Határozottan állította, hogy nem fordulhatott elő a nyomok elmozdítása. A bíró elmondta, a Mázló Attila által vezetett gépkocsiban lévő ülések eltérnek ugyan a legutolsó műszaki vizsgafotókon szereplő ülésektől, azonban a gyári ülések a megfelelő pontokon voltak rögzítve, így az gyári állapotnak megfelelő átalakításnak tekinthető.

– A bíróságnak az alábbi kérdéseket kellett tisztáznia: melyik forgalmi sávban következett be a baleset; mi vezethetett a forgalmi sáv elhagyásához; ez felróható-e a gépjárművezetőnek. Az első kérdésre a válasz az, hogy igen – mondta a bíró, utalva a műszaki igazságügyi szakértői testület szakvéleményére. Kiemelte, a védelem sem indokolta meg, kinek állt volna érdekében a bizonyítékok manipulálása, az elemek elmozdítása. Az igazságügyi szakértői vélemények alapján meghatározható, hogy a vádlott – a legkedvezőbb, 85 kilométer per órás sebességgel számolva – legalább 70 százalékkal túllépte a megengedett legnagyobb sebességet, így a kisodródási határsebesség körüli értékhatáron volt. A büntetőeljárás során pedig egyszer sem merült fel, hogy a gépjárművet ne a vádlott vezette volna, vagy kényszer, fenyegetés hatása alatt állt volna.

– Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy a terhelt közlekedési szabályszegése ok-okozati összefüggésben áll a forgalmi sávjának elhagyásával és így a baleset bekövetkezésével is – hangzott el. Emiatt a bíróság Sz. Patrikot bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, mivel a bíróság álláspontja szerint kétséget kizáróan bizonyított, hogy megszegte a közlekedési szabályokat. A bűncselekmény elkövetője egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének a fele, azaz jelen esetben három év.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a KRESZ-szabályszegés helyi és országos elszaporodottságát, valamint azt, hogy a vádlott utasa is megsérült. Enyhítő körülmény volt a fiatal kora, az, hogy maga is megsérült, továbbá az időmúlás.

Az elhunyt édesapja az ítélethirdetés után elmondta, a letöltendő büntetést megfelelőnek tartják. Mázló Attila édesanyja orvosi javaslatra nem vett részt az ítélethirdetésen.

Fogarasi Renáta