Hajdúdorog is befogja a régió gazdaságát repítő szelet
– Az előző ciklus első harmadában két önkormányzati ciklus, azaz egy évtized fejlesztési elképzeléseit fogadta el a hajdúdorogi önkormányzat képviselő-testülete. Azzal együtt ez a „sorvezetője” a város szépítésének, építésének – természetesen alkalmazkodunk környezetünk változásaihoz. Az időközben felbukkanó lehetőségeket beépítjük a programba. Tartani kívánjuk az előző önkormányzati ciklusban felvett lendületet, hiszen az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztések nagy és gyors változásokat eredményeztek településünk életében – válaszolta a Cívishír Hajdúdorog következő ötéves fejlődéséről érdeklődő kérdésére Horváth Zoltán, az észak-hajdúsági kisváros polgármestere. – A látványos folytatásra jó esélyünk van, mert az asztalunkon több nyertes pályázat is fekszik, amelyek a TOP Pluszos forrásokból megvalósításra várnak. Ezek között van a piactér felújítása, továbbá a belterületi utak rendbetétele. Ez utóbbira van 250 millió forintunk, ebből – a közlekedési viszonyokat is figyelembe véve – újraaszfaltozzuk a gyenge műszaki állapotban lévő útjainkat. Az élhető települések kategóriában kiírt pályázaton elnyert 400 millió forintból a városközpontot modernizáljuk. A két közparkunkat teljesen felújítjuk, új parkolókat alakítunk ki, csapadékvíz-elvezető rendszert építünk, valamint az ottani rossz esti fényviszonyok miatt külön megvilágítást kap a Böszörményi úti kerékpárút. Ez utóbbira egy jövőbe mutató, úgynevezett okosmegoldást választottunk; a fényforrásoknak lesz egy alapállapota, a mozgást érzékelve pedig erősödik a lámpák fénye. A TOP Pluszban várjuk az újabb pályázatok megjelenését. Jók az esélyeink az országhatáron átívelő ROHU programban – a meglévő gyógyvizünkkel szeretnénk fűteni több középületet. Ez jelentős megtakarítást eredményezne a rezsiköltségek terén. Mivel a geotermális energia is véges, első körben a középületeket szeretnénk csatlakoztatni az új fűtési rendszerhez, majd a lehetőségek és a tapasztalatok figyelembevételével a nem önkormányzati tulajdonú, nagyobb épületeket, például társasházakat is be lehet vonni. A kertes házak rákötése nem biztos, hogy gazdaságos vagy technikailag megoldható lenne – sorolta a tervezett beruházásokat Horváth Zoltán, majd egy újabb kérdéssel egy kiemelt fontosságú cél, a fiatalok városban tartására, a lakosságszám növelésére tértünk át.
A polgármester meggyőződése, hogy minden beruházás, elérhető szolgáltatás színvonalának növelése, bővítése a város népességmegtartó erejének erősödése felé mutat. Hajdúdorogon gyakorlatilag minden egészségügyi, oktatási és kulturális intézmény, továbbá szolgáltatás megvan, ami egy kilencezret megközelítő lélekszámú városban elvárható. A belterületi utak aszfaltozottsága közel 100 százalékos. Ez vidéken is nagyon jó arány, és sokkal jobb, mint a nagyvárosoké. Ugyanakkor Hajdúdorog fekvése is kiváló, hiszen a magyar ipar motorjává 2030-ra előre lépő Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögnek majdnem a középpontjában fekszik. A nyíregyházi LEGO-gyárból a debreceni BMW-gyárba Hajdúdorogon keresztül – igaz, nem sztrádán – egy óra alatt el lehet jutni, de autópálya is van a közelben. Horváth Zoltán úgy látja, városa számára a térség nagyvárosainak gazdasági fejlesztése óriási lehetőség, hatalmas horderejű változásokat idéz elő a régióban, és erre Hajdúdorognak is fel kell készülni. Bízik benne, hogy a vármegyeszékhelyek ipari parkjainak telítődése egy idő múlva a vidéki centrumok, így akár Hajdúdorog felé fordíthatják a befektetőket. Szívesen fogadnak ők is termelő üzemet, de – szögezte le a polgármester – az csak olyan lehet, aminek a környezetre gyakorolt hatása a nullához közelít. Hangsúlyozta, Hajdúdorog mezővárosi jellegét meg kell tartani. Mindezt figyelembe véve, ha települése „ajtaján” kopogtatnának befektetők, lenne számukra terület.
Rendőrőrs, piac, óvoda
Horváth Zoltán két jelentősebb beruházás lezárásáról beszélt a Cívishírnek. A Böszörményi úti régi épületből decemberben a városközpontban lévő önkormányzati tulajdonú építménybe költözik a kisváros rendőrőrse. A polgármester javaslatára
a képviselő-testület megszavazta, hogy ne a régi őrsépületet újítsák fel, hanem a városközpontban lévőt tegyék alkalmassá a rendőrség számára,
mégpedig úgy, hogy ott, a rendőrőrstől elkülönítve, egy rész továbbra is az önkormányzat használatában maradhasson. Mindez saját forrásból valósult meg, a fedezetet a régi rendőrőrs épületének értékesítéséből származó bevétel adta. Az ottani építményben egy piaci alapú fejlesztés történik, a már meglévő bolt mellett egy bevásárló udvart létesít a jövőben a beruházó.
A másik beruházás a piaccsarnok bővítése, átalakítása, modernizálása, ami a Vidékfejlesztési Program támogatásából és önerőből, összesen 120 millió forintból valósult meg. Itt az épületet új vizesblokkal bővítették, szigetelték a homlokzatot, tetőhéjazatot cseréltek, a tetőre napelemek kerültek, a csarnokban elektromos fűtési rendszert építettek ki, cserélték a padlóburkolatot. Ezek után egy minden igényt kielégítő, 21. századi létesítmény várja az eladókat, vásárlókat. A piaccsarnok korszerűsítése a helyi termelők erősítését, a lakosság helyben megtermelt áruk fogyasztására való ösztönzését szolgálja. Bár, beszélt erről is Horváth Zoltán, a klasszikus piac visszaszorulóban van, szűkül az eladók és a vásárlók köre, ami egyértelműen a multik jelenlétének következménye. Hajdúdorogon kedden és csütörtökön van piac – a csütörtöki a nagyobb. A piaccsarnok fejlesztése egyébként azért is kellett, mert az épületnek lehetnek más funkciói is, például rendezvények helyszínéül is szolgálhat. A csarnok mellett felújításra szorul a piactér, erre 150 millió forintot nyert a város. A felújítás tervezés alatt van.
A városvezető szót ejtett még arról is, hogy elkezdődött az egyik óvodaépület tetőhéjazat-cseréje saját forrásból. A munkálatokra a fedezetet az óvodák kedvező finanszírozásából adódott megtakarítás adja.
– CH –
