Bakonszeg nem adja olcsón magát
Van, ahol a hagyomány csak a múltról szól, és van, ahol jövőt is építenek belőle. Bakonszeg az utóbbi típusú település: nem tömegrendezvényekre költ, hanem az identitását próbálja megőrizni és továbbadni. Ahogy Gara Péter polgármester fogalmaz: itt még van mit átadni, és van, aki át tudja adni.
A helyi kultúrában minden évben helye van a Kemencés napnak, amelyet mindig augusztus első szombatján tartanak és Bakonszeg legjelentősebb rendezvénye, továbbá a kultúranapi esemény, a tavaszi húsvéti ünnepkörhöz kötődő összejövetelek is megvannak. És ott van még a Bakonszegért Egyesület szervezésében minden szeptemberben a szüreti felvonulás, továbbá a hagyományőrző egyesület által szervezett íjászverseny.
A nyári táborok és az identitás
Igaz, Bakonszegen nincs oktatási intézmény, vannak viszont nyári táborok a művelődési ház szervezésében. Ha van pályázati forrás, akár vámegyei, akár a berettyóújfalui Bihari Szolgáltató Központon keresztül, velük együttműködve, őket bevonva, a családsegítő szolgálat részvételével szervezik a táborokat, amelyek mindig tematikusak. Szokott lenni egy hagyományőrző, egy sport és egy helyi identitás erősítő, amelyet gasztroelemekkel gazdagítanak. A programokba a helyi egyesületekben aktívan résztvevő embereket vonják be. A hagyományőrzők között vannak néptáncosok, népdalosok, íjászok. Laknak a faluban pedagógusok, akik ráérnek a nyári szünetben, és besegítenek a táborokba. Például Tóth Zsuzsa, aki a magyar kultúra lovagja, ő rajz- és egyéb képzőművészeti ágakban segít.
– Bakonszeg hagyományai, helyi kultúrája erős, van mit átadnunk, és ezek hiteles tolmácsolásához megvannak a személyek. A táborok tematikájával pedig Bakonszeghez tudjuk kötni a gyerekeket, erősítjük az identitásukat. Az, hogy iskola nincs Bakonszegen, és hatéves kortól a járásközpontba, Berettyóújfaluba eljárnak a gyerekek, feladatot jelent a közösségépítésben a civil szervezeteknek és az önkormányzatnak. Ezt már az iskolásoknál el kell kezdeni és felmenő rendszerben művelni, bevonva a felnőtteket is. Generációkon átmenő közösségépítést kell végeznünk. Ennek az első lépcsője a gyermekek nyári napközis tábora – fogalmazott Gara Péter polgármester, hozzátéve, hogy abból a szempontból szerencsés a település, hogy erős a kulturális örökségük: Bessenyei György, Nadányi Zoltán, a Miskolczy család, Kádár vitéz; a gasztroértékeik pedig a kemencékhez köthetően materializálhatók hétköznapi szinten. Hiszen egy-egy kelt tészta- vagy kenyérlángossütés mind ezt szolgálja. A természetvédelem, a természet értékeinek megismerése pedig a falu határában lévő víztározó révén valósítható meg. Mindezeket összegyúrva, egy nagyon erős merítési lehetőséget ad a közösség számára. Ez valós értéket jelent, erre identitást lehet alapozni.
Kemencés nap, nem látványkonyha
A falu legnagyobb rendezvénye a kemencés nap, amely nem csupán gasztronómiai esemény, hanem közösségi-történelmi színtér is. A művelődési ház udvarán ott sorakozik több település saját kemencéje, amelyeket még a Kis-Bihar Turisztikai Egyesület épített a kilencvenes évek végén. Zsáka, Furta, Darvas, Vekerd és Bakonszeg kemencéiből érkeznek a sós és édes kelt tészták, az étel pedig körítés ahhoz, hogy a civil szervezetek hagyományőrző csoportjai bemutatkozzanak.
Délelőtt a helyi kultúra szól a színpadról: népdalkörök, néptáncosok bemutatói követik egymást. Délután jönnek a könnyedebb műfajok – operett, nóta, a környékbeli és helyi származású előadók produkciói. Idén a bakonszegi születésű, már-már országos hírű Szűcs Imre is fellép.
Az időpontválasztás sem véletlen: augusztus első szombatján már az aratás után vannak, de még az új kenyér ünnepe előtt. Az alkalom így egyszerre szól a betakarításról, a mezőgazdaságról és a közösség ünnepéről.
Kúria, ami nem csak díszlet
A Nadányi-Miskolczy kúria esete akár egy tanmese is lehetne arról, hogy mit lehet kezdeni egy történelmi épülettel, ha se az idő, se a pénz nem a település önkormányzatának oldalán áll. A falu 2018-ban vásárolta meg a volt téesz egyik utódcégétől a múlt egy darabját, abban a reményben, hogy sikerülhet megőrizni és közcélra hasznosítani. Kis belső tatarozás, nagy remények, még nagyobb költségek.
A felújítás azonban több száz millió forintra rúgna, és a fenntartása is legalább ötfős állandó stábot igényelne. A község nem tudta állni a költségeket, jött hát a kompromisszum: a kúriát egy magánszemély vásárolta meg, aki azonban nem beköltözni akar, hanem élettel megtölteni az épületet.
A tulajdonos – ahogy a faluvezetés is fogalmaz – nemcsak pénzt fektet be, hanem jelenlétet is, azaz kultúrát, látványosságot hoz a bihari településre. Már idén öt kulturális rendezvényt szervezett: májusban középkori forgatag volt, júniusban retró autókiállítás, júliusban jön a magyar termékek vására, augusztusban bor- és pálinkapiknik, szeptemberben pedig Hunyadi-fesztivál. Ezekhez az eseményekhez a kúria és a hozzá tartozó arborétumszerű kert nyújt teret.
De a tervek nem érnek véget ősszel. A tulajdonos nemzetközi kutyakiállítást szervezne, adventi vásárt tervez, fákat ültetne erdélyi testvérvárosok vezetőivel, szabadtéri színpadot építene, és nyári színházi sorozatot indítana Debrecen és Nagyvárad együttműködésével. A kúria tehát nem elveszett Bakonszeg számára, hanem egy újfajta partnerség helyszíne lett. Ahol nem az önkormányzat mondja meg, hogy mit és hogyan kell, hanem közös munkával alakul ki az, ami a közösség javát szolgálja.
Élő örökség
Bakonszeg kulturális élete ma nemcsak arról szól, hogy mit őrzünk, hanem arról is, hogyan építkezünk belőle. A falu értékei – a történelmi örökség, a gasztronómiai hagyományok, a természeti környezet – nem kiállítási tárgyak, hanem eszközök: közösségépítéshez, identitáserősítéshez, párbeszédhez. Ahol egy kenyérlángos nemcsak étel, hanem történet. Ahol egy kúria nemcsak múlt, hanem jövő. Ahol a gyerekek már nem iskolapadban, hanem tábori kemence mellett tanulják meg, mit jelent bakonszeginek lenni. Ez ma Bakonszeg. Nem kész, de készül. Nem látvány, hanem élet - fogalmazott a polgármester.
CH
