Rektor lehet Bács Zoltán
Példátlan egység a Debreceni Egyetemen! Az egyetem szenátusa egyhangúlag Bács Zoltán professzort, kancellárt jelöli a következő rektornak – írta Pósán László országgyűlési képviselő Facebook-oldalán június 19-én este.
A Gazdaságtudományi Kar intézetigazgató egyetemi tanára, az intézmény jelenlegi kancellárja pályázott egyedüliként a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány által a Debreceni Egyetem rektori feladatainak ellátására kiírt pályázatra. A jelölt június 19-én rektori pályázati fórumon mutatta be főbb elképzeléseit. Az intézmény szenátusa ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta, és rektorjelöltnek választotta Bács Zoltán professzort.
A Debreceni Egyetem rektorának, Szilvássy Zoltán professzornak a megbízatása rektorként 2026. április 30. napjával lejár, ezért a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pályázatot hirdetett a rektori megbízás ellátására 2026. május 1-jétől. Az alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a kiírásra egy pályázat érkezett a 2025. május 16-ai határidőig, melyet Bács Zoltán, a Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézet intézetigazgató egyetemi tanára, az intézmény jelenlegi kancellárja nyújtott be. Bács Zoltán intézményi fórum keretében ismertette elképzeléseit az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak június 19-én a Learning Center előadótermében.
Prezentációjában visszatekintett az elmúlt 25 évre a Debreceni Egyetemen, mérföldkőként kiemelve a 2007-es évet, amikor az Agrárcentrum elnökhelyettesévé nevezték ki, illetve a 2011-től gazdasági főigazgatóként, majd 2014-től kancellárként folytatott tevékenységet. Meghatározó tényezőjeként említette a 2021-ben történt modellváltást, ami a korábbiaknál jóval nagyobb autonómiát és sokkal nagyobb felelősséget is jelent az intézmény számára.
Részletes áttekintést adott a hallgatói létszám alakulásáról, a beiskolázási körzet folyamatos szélesedéséről, illetve a külföldi hallgatók származási országairól. A hallgatókkal, dolgozókkal, köznevelésben résztvevőkkel együtt csaknem ötvenezres debreceni egyetemi polgárság a legnagyobb a magyar felsőoktatásban – mutatott rá Bács Zoltán.
Rendkívül fontosnak nevezte a kiszámítható gazdasági körülményeket és az átlátható működést, az ennek érdekében kialakított egyetemi működési struktúrát, az üzletági gazdálkodási rendszert. Bemutatta a mérlegfőösszeg és a saját tőke növekedési ütemét, ami nagy mértékű stabilitást ad az intézmény számára, a bevételek emelkedéséhez kapcsolódóan pedig arra is rávilágított, hogy a Debreceni Egyetem 2011 óta 94 milliárd forinttal többet juttatott vissza az államkasszába, mint amennyit onnan kapott oktatási és kutatási feladatainak ellátására. Vagyonát, saját tőkéjét és a pénzeszközöket vizsgálva is a Debreceni Egyetem a legnagyobb jelenleg az országban 12 vezető felsőoktatási intézmény adatait összehasonlítva – emelte ki a rektorjelölt, hozzátéve, hogy nemcsak a legnagyobb, hanem az épp csütörtökön nyilvánosságra hozott QS-rangsor alapján a legjobb is a hazai intézmények között. A most elért 563-ik hely rendkívüli elismerés a világ csaknem 28 ezer felsőoktatási intézményéből rangsorolt kilencezer egyetem között.
Rektori pályázati motivációjáról szólva több tényezőt említett: az elmúlt 20 év munkáját, a következő időszak kihívásait, a folyamatos növekedés miatt szükségessé váló szerkezet és módszertanváltás megvalósítását, és nem utolsó sorban a szolgálatot az egyetem érdekében, hiszen az nem a munkát, az életet jelenti számára a család és a sport mellett – fogalmazott.
Vezetői terveit ismertetve hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem napjainkra Magyarország legösszetettebb gazdálkodó szervezetévé és egyik legnagyobb munkáltatójává vált, ami fejlesztéseket igényel a működtetésben, a struktúrában a további fejlődés érdekében. Menedzser-szemléletű rektori pozícióban gondolkodik, aki mellett a két kiemelt egyetemi területet: az oktatást és a tudományt olyan rektorhelyettesek irányítják majd, akik a terület első számú vezetőinként elnök megnevezést kapnak. Mellettük egy nemzetközi és egy ágazati rektorhelyettes lát majd el horizontális feladatokat, valamint egy általános rektorhelyettes is tagja lesz a vezetésnek, a gazdasági vezetői feladatokat továbbra is kancellár látja el. A vezetésnek egészségipari innováció területén a prorektor is tagja lesz. Újdonságként az egyetemhez kötődő 35 vállalat működtetésének koordinálására is lesz felelős a legfelsőbb vezetésben a Vállalati Koordinációs Központ igazgatójaként. A szervezeti egységek rendszerében mindennek megfelelően történnek majd változások.
A Klinikai Központról szólva a jelölt reményét fejezte ki, hogy a finanszírozási rendszerben sikerülhet egyfajta innovációt elfogadtatni, ennek egyeztetése jelenleg is tart. Az oktatás-fejlesztés terén kiemelte a meglévő képzések modernizálását szükség esetén, új módszerek, illetve technológiák bevezetését, évről évre új hallgatók bevonzását, valamint a hallgatóbarát működés és szolgáltatóbarát egyetem előtérbe helyezését. A tudományos előrelépéshez kapcsolódva bemutatta, hogy évente 25 millió eurót fordít az intézmény tudományos célokra pályázatok nélkül, 2025 és 2030 között ez az összeg 150 millió euró, de reményét fejezte ki, hogy a pályázati rendszerek újra megnyílnak majd. Hangsúlyos szerepet kap a jövőbeni tervekben a nemzetköziesítés is, ami a tudományban, az együttműködésekben, az oktatásban, a külföldi hallgatók toborzásában, valamint a csereprogramok lebonyolításában is megjelenik.
Az oktatás és az innováció szükségszerűen összekapcsolódik – fogalmazott Bács Zoltán, az innováció meglátása szerint egyenlő a jövő hatékonyságával és fejlődésével. Ennek jegyében óriási szerep jut az egyetem innovációs parkjának, ami egyedülálló fizikai környezet a hazai felsőoktatási intézmények között. Kitért a sikeres kezdeményezések sorában az egyetem vállalatainak rendszerére is, valamint a 2005-ben elindított sportstratégiára, aminek eredményeként a Debreceni Egyetem elérte a Healthy Campus Platinum fokozatot a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségnél, amivel a világban ma mindössze 38 intézmény rendelkezik. Meghatározó eredményként említette továbbá, hogy nemrég hallgatóbarát kategóriában megkapta a DE az Év Egyeteme címet.
Beruházásokról is szólt a rektorjelölt, pályázatában 36 folyamatban lévő, illetve tervezett egyetemi fejlesztést összesített, előadását pedig a várossal, vármegyével, a régióval való gazdasági kapcsolat bemutatásával zárta. Kiemelte, hogy míg 2020-ban 2,8 százalék volt a vármegye hozzájárulása az ország gazdasági teljesítményéhez, 2030-ra ez a 15 százalékot is meghaladhatja, amihez az egyetem szakemberképzéssel és innovációs együttműködésekkel hatékonyan hozzá kell járuljon.
A Debreceni Egyetem szenátusa júniusi tanácskozása előtt külön ülésen tárgyalta és véleményezte a rektori pályázatot. A testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta a pályázatot, ezzel egyértelműen alkalmasnak tartotta és rektorjelöltnek választotta Bács Zolán professzort.
A szenátus véleménynyilvánítását követően a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma a szenátus véleményének figyelembe vételével június 25-i ülésén dönt a pályázatról, majd ezt követően kezdeményezheti a 2026. május 1-jén hatályba lépő rektori kinevezést a köztársasági elnöknél.
Életút
Bács Zoltán 1969-ben született Budapesten. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1993-ban agrármérnöki diplomát szerzett vállalatgazdasági szakirányon. Több gazdasági és pénzügyi végzettséggel is rendelkezik. 1998-ban PhD-fokozatot szerzett közgazdaságtudományból, doktori értekezését szintén a Debreceni Egyetemen védte meg.
Szakmai pályafutása is a Debreceni Egyetemhez köti: 1993 óta az intézmény Számviteli és Pénzügyi Intézetének oktatója. Oktatási területei közé tartozik a számvitel, az elemzés és a számítógépes könyvvezetés. 2003 és 2007 között a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Számviteli és Pénzügyi Tanszékének vezetője volt, 2007 és 2011 között pedig az intézet igazgatói feladatait is ellátta, emellett stratégiai centrumelnök-helyettesként is tevékenykedett. 2011-től gazdasági főigazgatóként irányította az egyetem pénzügyi és gazdálkodási ügyeit.
2014 októberében nevezték ki a Debreceni Egyetem kancellárjává. 2024-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatának kitüntetését vehette át, elismerésül az oktatás és az egyetemi gazdálkodás területén végzett kiemelkedő munkájáért.
Nős, három gyermek édesapja.
