Hajdúböszörményben is felbukkantak ritka fertőzések
Bár egy-két ritkább fertőző betegség Hajdúböszörményben is megjelent, összességében a helyzet jó; az ingyenes emlőszűrés lehetőségével sokkal többen élhettek volna, míg a helyi fürdő bizonyos medencéiben a nap előrehaladtával komolyabban romlik a vízminőség – derül ki a lakosság egészségügyi helyzetéről szóló évenkénti tájékoztatóból, amelyet még a múlt év végén fogadott el a hajdúböszörményi képviselő-testület.
A járási hivatal által összeállított anyagból kiderül, két évvel ezelőtt ilyenkor Hajdúböszörmény – Bodaszőlővel, Hajdúviddel, Próddal együtt – 29 972 lakost számlált, az élveszületések száma 2023-ban 272-re süllyedt (az adatsor 2018-ig nyúl vissza, azóta egy évben sem született ennél kevesebb gyerek, a 2024-es számot nem ismerjük). A halálozások száma 417 volt, ami 2021 és 2022 után a legmagasabb 2018 óta.
2023-ban 261 esetben igazolódott fertőző megbetegedés gyanúja, 42 betegnél volt szükséges kórházi kezelés. 187 betegnél bárányhimlőről, skarlátról volt szó, míg 63 esetben bakteriális gyomor-bélrendszeri megbetegedést diagnosztizáltak. Fertőzéses megbetegedésben (Streptococcus által okozott betegségben) egy ember halt meg.
Ami a ritkábban előforduló ilyen megbetegedéseket illeti, egy 46 éves nő belföldi nyaralása során fertőződött meg Nyugat-nílusi lázzal. Szúnyogcsípéssel kerülhetett a szervezetébe a kór, kórházba került, szövődménymentesen meggyógyult. Egy 40 éves férfit valószínűleg horgászás során csípett meg valamilyen vérszívó, ő nyúlpestis (tularemia) miatt került kórházba, szintén felépült. Egy 69 éves nőt legionáriusbetegséggel kezeltek, a fertőzés eredetét nem sikerült kideríteni. A betegség influenzaszerű tüneteket okoz, a szervezet ellenállóképességétől függően súlyos tüdőgyulladással, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedéssel, akár halállal is végződhet. Egy 70 éves nőnél fertőző májgyulladást (Hepatitis E) azonosítottak, előtte fácánt evett, tünetmentesen meggyógyult a kórházi kezelés hatására.
Tizenhat olyan, állat által okozott sérülést – kutya (7), macska (6), patkány (2), egér (1) – is feljegyeztek, ami veszettséggel fenyegetett.
Képviselői kérdésre Balogh Andrea Éva járási tisztiorvos elmondta: a város járványügyi adatai jónak nevezhetők. A védőoltásokkal kapcsolatban szövődmény nem alakult ki, oltási baleset nem történt.
Influenzaszerű megbetegedésekből – 2024-ben – február elején volt a legtöbb, főleg a fiatalabbakat érintette. Az influenzafigyelő szolgálat működése keretében 88 felnőttnél végeztek mintavételt, 29 esetben mutattak ki valamilyen légúti kórokozót (A típusú influenza: 17, COVID: 7, HMPV: 4, RSV: 1).
Hajdúböszörményben a 3 éven felüliek számára – a háziorvosok által leadott igények alapján – mintegy 3 ezer adag térítésmentes influenza elleni oltóanyagot szállítottak, amelyből 1610 adagot használtak el.
2023-ban a fejtetvesség előfordulása az óvodákban 0,8-ról 2,2, az általános iskolákban 1,5-ről 1,7, a középiskolákban 0,2 helyett 0,4 százalékra emelkedett.
Hamarabb ki kellene jönni
A tájékoztatóban az is olvasható, hogy a 2024-es ellenőrzések során a Bocskai Gyógy- és Strandfürdő egyes medencéiben a a vízminőség bakteriológiai szempontból – bizonyos határérték-túllépések miatt – kifogásolható volt. Hozzáteszik, az elrendelt vízminőségjavító intézkedés segítettek a problémán (2023-ban a fürdővízzel összefüggésbe hozható megbetegedés gyanúja egyébként sem vetődött fel).
Az egyes határérték-túllépések hátterében az áll, hogy a szűrő-forgató medencékkel nincs gond, hiszen a technológiával folyamatosan vihető fertőtlenítő a vízbe, ám a töltő-ürítő medencék vízkezelése problémásabb. Ez utóbbiakat ugyanis reggel feltöltik, este leengedik és kitakarítják. A baktériumok feldúsulását napközben pótvíz hozzáadásával próbálják meggátolni, ez jogszabályi, rendszeresen ellenőrzendő kötelezettsége is a fürdőüzemeltetőknek.
Ugyanakkor a nap előrehaladtával – közölte a tisztiorvos – elkerülhetetlenül romlik a vízminőség, főleg, hogy vannak, akik előzuhany, lábmosás nélkül mennek be a medencébe és a gyógyvízben hosszabban is tartózkodnak az előírásnál. Egyébként az évtized végére jogalkotói előírás, hogy országszerte már csak szűrő-forgató üzemű medencék működhetnek.
Ami a hajdúböszörményi ivóvíz minőségét illeti, Balogh Andrea Éva jónak nevezte, arra biztatva a helyieket, hogy inkább azt fogyasszák palackozott víz helyett.
A keblek és az élet védelmében
Még 2022-ben megtörtént a felnőtt és a házi gyermekorvosi praxisok ellenőrzése, a vizsgálat kiterjedt a személyes ellátásra, az elérhetőségre, a személyi és tárgyi minimumfeltételek betartására. Kisebb eszközhiányosságoktól eltekintve nem volt gond. Leszámítva a pródi külterületi – Halom utcai – orvosi rendelőt, amelyről megállapították, hogy nem alkalmas egészségügyi szolgáltatásokra és a kormányhivatal visszavonta a telephely működési engedélyét. A hajdúvidi rendelőnél sem stimmelt minden, ott viszont a hiányosságokat kiküszöbölendő, az önkormányzat rendbe hozatta a tetőt, a vizesblokkot stb.
Mint ismert, 2023 januárjától Hajdúböszörményben is az Országos Mentőszolgálat végzi a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást. Lakossági panasz nem érkezett, aminek az az üzenete – mondta a tisztiorvos –, hogy nincs probléma az ellátással.
Még 2023 végén 3 hónapon át zajlott ingyenes emlőszűrés a településen, több mint 3 ezer 45-65 év közötti nő kapott személyes meghívólevelet, de csak 1106-an jelentek meg (36 százalék). Holott ingyenes buszjáratokat is indítottak a minél szélesebb részvétel érdekében.
A helyi járóbeteg szakrendelőt 2011-től 2024 júliusáig működtető Hajdúböszörmény Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.-től az önkormányzat által újonnan – költségvetési szervként – létrehozott Hajdúböszörményi Járóbeteg Rendelőintézet vette át az egészségügyi szolgáltatást. A tevékenységet a szakorvoshiány nehezíti, például a közfinanszírozott érsebészeti szakrendelés kifejezetten ebből az okból szűnt meg 2024 tavaszán.
Ratalics László
