Hajdúböszörmény meghúzta a vonalat
A januári hóesésben Hajdúböszörmény egy jól karbantartott város benyomását kelti. A klasszikus hótoló mellett kis- és nagy traktorokra erősített hólapátok tisztítják az utakat, a lakosok pedig a portájuk előtti járdát. Lassabban ugyan, de biztonságosan járhatóak a kisebb utcák is: közben a város éli a megszokott hétköznapi életét, közlekednek, dolgukra sietnek az emberek.
A havazásban látott összefogás azonban nem önmagától értetődő. Göröghné Bocskai Éva polgármester szerint a város egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a lakók magukénak érzik Hajdúböszörményt, és készek tenni érte. A hótakarítás kézzelfogható példa: sokan jelezték, hogy van hótolójuk, segítenek. Az önkormányzatnak kevés eszköze van, mégis már az első alkalommal is kilenc gép ment takarítani az utakat — ezek a gépek az itt élők tulajdonában vannak.
– Amire a leginkább büszke vagyok, és amit szeretnék megtartani 2026-ban, az az a fajta közösségi életérzés, amelyet szerintem a mostani városvezetés hozott magával. Ez az önkéntes vállalás az új vezetés tagjaival. Az, hogy a hajdúböszörményiek magukénak érzik a várost, maguknak szeretnék tovább építeni, és felelősséget vállalnak a város többi lakója iránt – fogalmazott.
A közösségi erő mellé azonban kemény pénzügyi valóság társul. A leltárkészítés után az is kiderült, több korábbi pályázat megvalósítása nem felelt meg a kiírásoknak, ezért visszafizetési kötelezettség terheli az önkormányzatot. Ezeket 2026-ban rendezni kell. A polgármester szerint most a túlélés a tét: ha az előző városvezetés örökségét le tudják tisztázni, utána lehet „tiszta lappal” indulni.
Ipari park és megújuló energia
A költségvetésben az idei szolidaritási hozzájárulás is súlyos teher: 2026-ban 400 millió forint befizetésével kell számolni. Tavaly 340 milliót fizettek, és a városvezető szerint a magas összeg nem egy kiugró év következménye: az iparűzési adó összege nem nőtt érdemben. Hogy mennyire nehéz kigazdálkodni, azt még átlátni is idő, ugyanakkor a polgármester hangsúlyozta: 2025-ben 700 millió forinttal kevesebbet költöttek a város üzemeltetésére, mint 2024-ben. – Azt látom: ha spórolunk, ha odafigyelünk, ha igazi jó gazda szemlélettel irányítjuk a várost, akkor ki fogjuk tudni fizetni a 400 millió forintot is, bár nyögünk a teher alatt. Mindig arra gondolok, hogy 400 millió forintból mennyi minden mást lehetne csinálni, ami az itt élők érdekeit szolgálná – mondta.
A gazdasági előrelépés egyik kulcsa az Újvárosi utca közelében lévő, kilenchektáros ipari park betelepítése lenne. A terület még mindig üres, pedig két évvel ezelőtt adták át. A polgármester szerint a vállalkozók pályázatokra várnak, hogy el tudják kezdeni azt, amit terveznek; alapvetően logisztikai központokban gondolkodnak. Fontos körülmény, hogy az ipari park nem a város tulajdona: a területet vállalkozók vásárolták fel. A városvezetés azt feltételezi, hogy amint elindul egyfajta gazdaságélénkítés, a park is élénkül.
A betelepülésnél azonban szigorú határokat húznak, és ehhez igazították a helyi építési szabályzatot is. – Az akkumulátor előállításához, bontásához köthető üzemet nem akarunk, és a munkásszállók számát sem szeretnénk bővíteni – jelentette ki a polgármester, hozzátéve: nem szeretnék azt sem, hogy az ivóvízhálózatot összekössék a Keleti-főcsatornával. Mint mondta, a környéken több település tiltakozik, Hajdúböszörmény azonban „szerencsés”, mert továbbra is a hajdúvidi kutakból kapja a vizet.
Ami viszont mehet, az a logisztika, és nyitottak a megújuló energiára is. Göröghné Bocskai Éva beszélt arról, hogy keresték már őket szélerőmű-üggyel is, ez egyelőre „nulladik” tárgyalási fázisban van, de az irányt egyértelműnek nevezte: megújuló energiára minden körülmények között vevők lennének.
A városfejlesztésnél ugyanakkor nemcsak beruházásokról beszélt, hanem arról is, milyen állapotban vannak egyes ikonikus épületek. A polgármester szerint a városközponti múzeum épülete olyan állapotban van, hogy már attól tart, összeomlik, mégsem érkezik érdemi segítség a fenntartói oldalról. Hasonlóan fájó pontnak nevezte az iskolák állapotát: az épületek egyre inkább leromlanak, miközben a tankerület használja azokat.
Újítások a közösségi létben
A mindennapokban mégis azt látja, hogy „él a város”, és ebben a sokszínű kulturális életnek is szerepe van. Göröghné Bocskai Éva úgy fogalmazott: Hajdúböszörmény a festők városa, és nemzetközi művésztelep működik. Emellett olyan programokat igyekeznek szervezni, amelyek összehozzák az embereket. Február 14-ére disznótort terveznek, amelyet inkább közösségi eseménynek szánnak, nem pusztán hagyományőrzésnek. A havi rendszerességű böszörményi vásároknál pedig azt tapasztalják: az emberek „rácsodálkoznak egymásra”, mert korábban nem voltak ilyen típusú találkozási pontok. Hasonló élmény volt a plédmozi is, amikor a templom környékén lerakták a plédeket, és a gyerekeknek, felnőtteknek szabadtéri mozizást szerveztek: rengetegen voltak.
– Azt érzem, hogy él a város, és mindamellett, hogy nyilván kapunk sok-sok kritikát, ezt sokszor meg is érdemeljük, mégis úgy érzem, hogy a város sokkal inkább megkönnyebbült. Jobban érzik magukat az itt élő emberek, úgy érzik, figyelünk rájuk. Nagyon szeretem az itt élőket, és már ők is elfogadják személyemet – zárta gondolatait a polgármester.
