Hajdú-Bihar magyarázatot várt – ígéretet kapott
Hosszabb távon is fenn kívánja tartani a kormány a Magyar Falu Programot – közölte a Cívishír kérdésére a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium (VTM). A tárcát még augusztus elején kerestük meg a program két pályázatának támogatáselosztása miatt:
az országosan megítélt csaknem 22 milliárd forintból mindössze 65,3 millió jutott Hajdú-Biharba.
A közel két hónap után megérkezett válasz a megye 0,297 százalékos részesedésének konkrét okát azonban nem ismerteti.
„A kormány hosszabb távon is fenn kívánja tartani a Magyar Falu Programot, a következő években pedig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatási keretösszegből valósul meg” – írta a minisztérium.
A folytatás részletes feltételeit, céljait és várható keretösszegét nem közölték. Hozzátették: a kormány újabb forrásokat kíván bevonni a vidék fejlesztésébe, példaként a Szent István Vidékfejlesztési Programot említették.
Ötven önkormányzat pályázott
Megkeresésünk előzménye a települési közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra bővítését, valamint az önkormányzati ingatlanok fejlesztését és a feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzéseket támogató két kiírás eredménye volt. Mint augusztus 12-i cikkünkben megírtuk, Hajdú-Biharból Bedő, Bihardancsháza és Kokad szerepelt a döntési listákon, összesen négy támogatással.
A minisztériumtól az országos és megyei pályázati adatokat, az értékelés és a döntéshozatal szempontjait, valamint a területi különbségek magyarázatát kértük. Rákérdeztünk a politikai szempontok esetleges szerepére, a további támogatások lehetőségére és a program jövőjére is.
A tárca válasza szerint a két kiírásra országosan 3 ezer 815 pályázat érkezett, összesen 83,4 milliárd forintos támogatási igénnyel; a nyertesek száma 1112. Hajdú-Biharban 50 önkormányzat nyújtott be összesen 62 pályázatot. Egy település mindkét kiíráson indulhatott.
A megyei pályázók névsorát és együttes támogatási igényét nem közölték. A támogatás nélkül maradt hajdú-bihari pályázatok számára sem válaszoltak.
A különbség oka tisztázatlan
„Az egyes területek között tapasztalható aránytalanságok hátterében több tényező állhat” – fogalmazott a minisztérium. Lehetséges okként a benyújtott pályázatok számának eltérését, szakmai megalapozottságát és a települések tényleges infrastrukturális szükségleteit sorolták fel.
Azt azonban nem ismertették, hogy ezek a tényezők konkrétan hogyan befolyásolták a hajdú-bihari pályázatok értékelését. Arra sem tértek ki, miként érvényesítették a kiírásban szereplő területi kiegyenlítettséget.
Közlésük szerint nem alkalmaztak megyei, regionális vagy más területi keretösszeget, minimumot vagy maximumot, az elbírálás pedig „kizárólag szakmai szempontok alapján zajlott”.
A bírálóbizottság munkáját minisztériumból kijelölt vezető irányította; tagjait szakmai alkalmasságuk és tapasztalatuk alapján választották ki. A konkrét értékelőket, a támogatási javaslatot tevőket és a végleges döntéshozót nem nevezték meg.
A tárca a korábbi kormány pályázati gyakorlatát is bírálta – bár annak értékelését nem kértük –, azt állítva, hogy a támogatási döntések politikai befolyás és lobbitevékenység alapján születhettek. Ehhez azonban válaszában konkrét esetet vagy bizonyítékot nem közölt. A jövőbeni kiírásokhoz előre rögzített, objektív és mérhető értékelési szempontokat ígért.
Nem adott konkrét választ arra sem, hogy 2026-ban várható-e újabb döntési kör, keretemelés vagy további pályázati lehetőség, és terveznek-e területi korrekciót vagy kompenzációt az alacsony támogatási arányban részesült megyék számára. A program fenntartásának szándékát tehát megerősítették; az továbbra sem derült ki, számíthatnak-e még idén újabb forrásra a most támogatás nélkül maradt hajdú-bihari pályázók.
Kovács Zsolt
