Adókedvezmény 13 évig? Előkerült a CATL szándéknyilatkozata

Adókedvezmények, közvetlen pénzügyi támogatások és a külföldi dolgozók engedélykérelmeinek kiemelt kezelése is szerepel a magyar kormány és a CATL 2022-es beruházási szándéknyilatkozatában Tárkányi Zsolt közlése szerint. A politikus a dokumentum egyes részeinek kitakarásával hozza nyilvánosságra a megállapodást, és a debreceni városvezetés szerepére is rákérdez.

Tárkányi október 6-i posztja szerint a szándéknyilatkozat következetesen „VIP státuszként” hivatkozik a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt helyzetére. A politikus úgy véli, az ilyen konstrukcióknak a közérdeket kellene szolgálniuk, a dokumentumban felsorolt vállalások viszont szerinte a kínai társaságnak kedveznek.

Tizenhárom évre szóló adókedvezmény

A bejegyzés szerint a szándéknyilatkozatban „VIP készpénztámogatás” is szerepel. Az idézett szövegrész ezt nagyszabású beruházásokhoz elérhető, a kormány által egyedileg odaítélhető, vissza nem térítendő pénzügyi támogatási lehetőségként írja le, amelyhez a jogszabályban meghatározott értékhatár felett uniós jóváhagyás szükséges. Tárkányi közlése szerint

a dokumentum uniós jóváhagyás esetére a társasági adó 80 százalékos csökkentését is kilátásba helyezi, 13 éven keresztül.

A politikus további pontokat is ismertetett. Ezek között említette, hogy a CATL Magyarországon is rendezheti a felmerülő költségeit jüanban, valamint részt vehet az akkumulátoripart érintő szabályozás kialakításában. Az általa idézett egyik mondat szerint „a magyar kormány aktívan keresi a lehetőséget a CATL lehető legnagyobb mértékű támogatására”. A projekt teljes kapacitásra történő felfuttatását a dokumentum ismertetése szerint 2027-ig tervezték.

A helyi adóbevételeket is érinthetik a kedvezmények

A felsorolásban innovációs projektekhez nyújtható, legfeljebb a beruházási költség 25 százalékát elérő vissza nem térítendő támogatás is szerepel. Tárkányi szerint a szándéknyilatkozat egyes innovációs költségekhez társaságiadó-, helyiiparűzésiadó- és innovációsjárulék-kedvezményeket is kapcsol.

A politikus különösen a helyi iparűzési adót érintő lehetőségeket kifogásolta.

Érvelése szerint a debreceni városvezetés korábban a várható helyi adóbevételekkel indokolta az akkumulátorgyárak betelepítését, miközben a dokumentum ezek csökkentését is lehetővé tevő kedvezményeket sorol fel.
A bejegyzésben ismertetett további támogatási lehetőségek között szerepel:

• energiahatékonysági beruházás esetén legfeljebb hat évre, a társasági adó terhére igénybe vehető, 15 millió eurós adókedvezmény;
• az adott évben üzembe helyezett beruházások után teljes vagy részleges helyiiparűzésiadó-kedvezmény, az önkormányzat által választható formában;
• a képzési költségek 50 százalékának támogatása, legfeljebb 2 millió euróig, maximum két évre;
• egyéb költségekhez legfeljebb 200 ezer eurós rendkívüli önkormányzati támogatás.

Tárkányi közlése szerint a kormány azt is vállalta, hogy segíti a CATL-t további uniós támogatások megszerzésében.

Kiemelten kezelnék az engedélykérelmeket

A politikus egy, a beruházáson dolgozó külföldi munkavállalók ügyintézésére vonatkozó részletet is idézett. Eszerint a konzulátusoknak, valamint az illetékes bevándorlási és munkaügyi hatóságoknak kiemelt prioritással kellene kezelniük a CATL és beszállítói beruházási projekten dolgozó alkalmazottainak vízum- és munkavállalásiengedély-kérelmeit. Tárkányi ezt a korábbi kormány gazdasági bevándorlással szembeni kampányaival állította szembe.

A városvezetésnek is kérdést szegezett

A politikus arra is választ vár, hogy a debreceni városvezetés ismerte-e a dokumentumot, amely értelmezése szerint jelentős önkormányzati terheket is előrevetít. Bejegyzésében ugyanakkor maga is rögzítette: a MoU, vagyis a szándéknyilatkozat jogi kötőerővel nem bír. Az abban felsorolt támogatási lehetőségek ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy valamennyi kedvezményt megítélték vagy a támogatásokat kifizették.

Tárkányi azt írta, a nyilvánosságra szánt változatban bizonyos részeket és adatokat kitakarnak, ő azonban a teljes dokumentumba betekinthetett. Állítása szerint abban a CATL által is elismertként említett, összesen 320 milliárd forintos tervezett állami támogatásnál jóval nagyobb összeg szerepel. Ennek pontos mértékét a bejegyzésben nem közölte, további részleteket ígért.

Reagált Debrecen önkormányzata

– A helyi iparűzési adókedvezmény lehetőségének az említése a szándéknyilatkozatban nem jelenti azt, hogy Debrecen ilyen kedvezményt biztosított volna. Debrecen önkormányzata és városvezetése nem tett olyan nyilatkozatot, sem a befektetési tárgyalások során, sem azt követően, amely bármilyen kedvezményre irányult volna, az önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek vonatkozásában – jelentette ki a polgármesteri hivatal, reagálva Trkányi Zsolt bejegyzésére. 

Mint írták, Debrecen közgyűlésének a helyi adókról szóló hatályos rendelete nem tartalmaz innovációs költséghez kapcsolódó adócsökkentési lehetőséget sem a CATL, sem más vállalkozások számára. Az innovációs és egyéb beruházásokhoz kapcsolódó helyi iparűzésiadó-kedvezmény országos törvényi lehetőségre utal. Ez alapján a helyi önkormányzat dönthet beruházási adókedvezmény bevezetéséről, Debrecen közgyűlése azonban ilyen rendeleti szabályt nem alkotott.

Ezek a kedvezmények törvényi lehetőségként léteznek, de Debrecen nem vezette be őket. A jelenleg érvényes szabályok a kis- és középvállalkozásokat segítik 2,5 millió forintos adóalapig biztosított adómentességgel, valamint a háziorvos vállalkozókat 40 millió forintos adóalapig járó 50 százalékos adókedvezménnyel – tették hozzá.

– Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az önkormányzat sem a CATL-nek sem más munkahelyteremtő beruházást megvalósító vállalkozásnak nem biztosított egyedi helyi adókedvezményt, és a jövőben sem kíván ilyet biztosítani – fogalmaztak.

– Minden beérkező adóforintnak Debrecen fejlődését és a debreceniek jólétét kell szolgálnia, ahogyan ez minden más beruházás esetében is elvárás. 2014 és 2025 között 10,7 milliárd forintról közel 40 milliárd forintra nőtt, vagyis csaknem megnégyszereződött a város iparűzési adóbevétele. Egyetlen elvonás csökkenti a város iparűzési adóbevételét, az Orbán-kormány által bevezetett és a TISZA-kormány által továbbra is fenntartott szolidaritási hozzájárulás. 2026-ban 12 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell megfizetnie Debrecen önkormányzatának, az utolsó részletet október 15-ig, hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forintot. A tegnapi önkormányzati egyeztetésen hangzott el a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára részéről a felszólítás az ezévi utolsó részlet befizetésére – írták. Ezek a bevételek mind a város fejlesztéseit szolgálhatnák, ha helyben maradnának. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása azt jelenti, hogy a debreceniek által megtermelt bevételekből kevesebb jut a helyi fejlesztésekre – közölte az önkormányzat.

– A város álláspontja szerint az itt keletkező bevételeknek helyben kellene maradniuk. Ez nem csak Debrecen városvezetésének véleménye. A Megyei Jogú Városok Szövetségének legutóbbi, tegnapi egyeztetésén a megyei jogú városok is a szolidaritási hozzájárulás jelentős csökkentését kérték, és azt javasolták, hogy annak mértéke 2027-ben legfeljebb az előző évi helyi iparűzési adóbevétel 15 százaléka legyen – zárul a közlemény.