A CATL-nél nem tudnak a 320 milliárdról

Szeptember 22-én elindult a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorcellák próbagyártása a CATL debreceni üzemében. Ezzel lényegében lezárult a piacvezető kínai vállalat cívisvárosi beruházásának első üteme. A cégnél továbbra is a 2022-ben bejelentett három fázisban, a 100 gigawattnyi gyártókapacitás létrehozásában gondolkodnak (most 40 gigawattnál járnak). Az akkor hangoztatott összesen 7,34 milliárd eurós (mintegy 2700 milliárd forintos) beruházási értékből több mint 900 millió forintot már elköltöttek a világszinten is csúcstechnológiás gyárra a déli iparzónában.

A globálisan 200 ezer embert foglalkoztató CATL október elsején első alkalommal szervezett debreceni gyárlátogatást. A cég elsősorban az elektromosautó-ipar számára előállított akkumulátorairól ismert, de legalább ekkora potenciált kínál a jövőnk szempontjából még meghatározóbb energiatárolás, amelyet szintén képesek kiszolgálni a legkorszerűbb eszközökkel. A debreceni üzemben is tudnának ez utóbbi piacra termelni, de jelenleg nincs szó erről. Hiszen mint Sen Fengtől, a vállalat európai igazgatójától hallottuk, az európai autóipari szereplők évekre előre lekötötték a debreceni kapacitást (a nagyok közül csak a szintén kínai BYD-nek nem szállítanak).

A CATL Kínán kívül csak Németországban és Magyarországon épített gyárat. Fő erősségük a totálisan adatvezérelt, intelligens gyártási technológia, vagyis a gépeik folyamatosan kommunikálnak a digitális felhőben és milliszekundumnyi idő – a másodperc ezredrésze – alatt reagálnak egymásra. Ha hozzátesszük, hogy az 570 ezer négyzetméteres gyárban 40 ezer szenzor figyeli a gyártás pillanatait, talán könnyebben elfogadjuk, hogy 

náluk nem egymillió cellára jut egy selejt, ami amúgy elfogadható hatékonyság lenne. Hanem egymilliárdra.

Az akkumulátoripar csúcsragadozója 

A CATL egy külső, de szomszédos, az INPARK-tól bérelt telephelyen már 2024 óta végeztet raktározást és modulszerelést. Utóbbi mechanikai munka, össze sem mérhető a kémiai és precíziós alapokon nyugvó cellagyártás bonyolultságával és szigorú környezeti feltételivel (mint például a tisztatér). Ezzel együtt már a modulszerelés révén is több mint félmillió akkumulátormodult állítottak elő Debrecenben körülbelül 130 ezer elektromos jármű számára. Tavaly már ebből mintegy 97 milliárd forint bevételük volt.

Az idén tavasszal elkészült és szeptemberre minden szükséges engedéllyel rendelkező cellaüzem több száz méter hosszú épület. A cellákat ugyanis rendkívül összetett gyártási folyamat eredményeként állítják elő. A CATL a legmodernebb berendezéseit telepítette Debrecenbe. 

Qin Liang gyárigazgató büszke e teljesítményre. – A vállalatunk 9 éve globális piacvezető az elektromos járművekbe szerelhető akkumulátorok piacán. Tavaly közel 40 százalékos piaci részesedést tudtunk felmutatni, de előtte sem mentünk soha 30 százalék alá – mondta. A sikert a cég kimagasló innovációs és kutatás-fejlesztési képességével magyarázta (2024 óta 2,5 milliárd dollárt költöttek erre, 60 ezer szabadalmuk van, csak ezek a területen 23 ezer munkavállalóval rendelkeznek). Mint leszögezte, a debreceni gyár kizárólag az európai elektromos autózás igényeire fókuszál, a népszerűnek bizonyuló Shenxing Pro akkumulátoruk egy töltéssel 750 kilométert „tud”, 15 perc alatt 10-ről 80 százalékra tölthető és 1 millió kilométernyi utat képes kiszolgálni.

Munkás kezeket keresnek 

A debreceni gyárban jelenleg 2900 főt foglalkoztatnak, Qin Liang beszámolója szerint 52 százalék „helyi”, 48 százalék külföldi. 2026 végére 3300 munkavállaló a cél, a toborzás lényegében folyamatos, a vállalat jelenleg is várja a jelentkezéseket. A terv az, hogy jövőre a helyiek adják a munkaerő 59, 2030-ban a 89 százalékát. Sen Feng szerint ez nem irreális: az arnstadti, tehát a németországi gyárban már csak 10 százalék a kínai dolgozók aránya a négy évvel korábbi 30-40 százalékkal szemben (persze 2022-ben a szükség is indokolta a kínaiak számosságát, hiszen be kellett tanítani a német munkaerőt). Shen hisz abban, hogy ez az arány Debrecenben is létrejöhet.

A sajtó tudni akarta, hogy mi igaz abból, amit Tárkányi Zsolt (TISZA) közölt a Facebook-oldalán. Az országgyűlési képviselő ugyanis azt írta, hogy a CATL „körülbelül 320 milliárd forint közpénzt kapott”. Szilágyi Balázs, a vállalat közügyekért felelős vezetője erre úgy reagált: örülnének, ha valaki megtalálná az pénzátutalásról szóló bizonylatokat, mert ők nem tudnak ekkora összegről. – A Magyar Állammal egyetlen érvényes támogatási szerződésünk van, ezt 2025 decemberében kötötték a felek és nyilvános. Arról van benne szó, hogy valóban jár a CATL-nak 129 milliárd forint, de a teljes összeget csak a három ütem megvalósításával kaphatjuk meg. Egyelőre mindössze néhány milliárd forint érkezett – közölte.

Szó esett arról is, hogy a cég két, speciálisan debreceni fejlesztés eredményeként 30 százalékkal csökkentette a gyár ivóvíz-igényét. Egyrészt a hűtőtornyok kevesebb vizet igényelnek, másfelől a cellákat vízzel mosták le, mielőtt átadták az ügyfeleknek. Ezt immár lézerrel oldják meg.

Elhangzott: bár a CATL már tudná fogadni a szürkevizet, a Debreceni Vízmű Zrt. egyelőre nem tudja azt szolgáltatni.

Ami a második ütem megvalósítását illeti, a vállalat felkészült az újabb beruházásra, azonban Matt Shen diplomatikusan csak annyit közölt, folyamatosan tárgyalnak a kormánnyal arról, hogy megvalósuljon-e egyáltalán a projekt, s ha igen, akkor mikor. 

Qin Liang megígérte: cégük rendszeresen megosztja majd a különféle monitoring adatokat (víz- és energiafelhasználás, károsanyag-kibocsátás). Beszélt arról a kilenc dolgozóról is, akiknek a szervezetében túl sok nikkelt mutattak ki a nyáron. Bár a különféle hatóságok hetente vizsgálódtak a gyárban emiatt, végül nem mutattak ki összefüggést, ahogy a felhalmozódás okát sem sikerült kideríteni.

Ratalics László