Dumaszínházba illő humorral tálalt vallásos lelkifröccs
Bár rocksztárokat megszégyenítő késéssel „lépett” színpadra, Kósa Lajos polgármester szerint utoljára a Bryan Adams koncerten gyűlt össze annyi ember a Főnix Csarnokban, mint szombaton, a karok és lábak nélkül született Nick Vujicsics előadásán. A most 30 éves fiatalember 17 éves kora óta tart beszédeket, kamaszként öngyilkosságot kísérelt meg, ma viszont már van egy gyönyörű felesége és egy 8 hónapos kisfia. Példájából és életéből bárki erőt meríthet.
„Először éreztem magam fogyatékosnak”
A súlyosan fogyatékos fiatalember édesapja lelkész, talán ennek is köszönhető, hogy estjei erősen a hit és Isten szeretete köré rendeződnek. Nick debreceni előadásán azonban az is jól szórakozott, akit ez az irányvonal kevésbé hoz lázba. Igen, szórakozott. Merthogy a fiatal családapának dumaszínházba illő a humora, és természetesen saját sorsán sem átall viccelődni. Elmesélte, helyzetéből adódóan hogyan szokta csőbe húzni azokat az embereket, akik először látják, de megosztotta azt a történetet is, amikor focizás közben (egyetlen) apró lába kificamodott, és hetekig ágyhoz volt kötve – állítása szerint ekkor érezte magát először fogyatékosnak. Előfordult, hogy egy hajnalban induló repülőjárat utasaira hozta a frászt: kerekesszékében kapitánynak öltözve köszöntötte az utasokat, és csak közvetlen indulás előtt nyugtatta meg őket, hogy a gondolatátvitelt még nem találták fel, így a gépet mégsem ő fogja vezetni. A fiatalember előadásmódja lehengerlő, sztorijai szórakoztatóak, de természetesen minden történet mögött ugyanaz a mondanivaló áll: ne bosszankodj azért, amid nincs, inkább légy hálás azért, amid van.
Nick népszerűsége nem annyira sorsából, sokkal inkább a stílusából fakad. Az asztalon „állva” szónokló férfi egyfolytában mosolyog, jókedvet, szeretetet és elégedettséget áraszt. Mondanivalója magával ragad, és csak néha-néha jut az ember eszébe, hogy ő tulajdonképpen fogyatékos. Aztán megint mond valami viccesen elgondolkodtatót, és az, hogy nincs karja és lába, újra lényegtelenné válik…
Kovács Dóra
