Derecskén is szó volt az ukrán gabonáról
Mintegy 120 gazda gyűlt össze szerte Hajdú-Biharból, hogy első kézből értesülhessen a mezőgazdasági támogatásokról, továbbá tapasztalatokat cserélhessenek tevékenységükről a „Gazdák a jövőért” címmel, a derecskei művelődési központ nagytermében március 13-án megtartott fórumon. A főszervező Deák László, Tépe Települési Agrárgazdasági Bizottságának és Földtulajdonosi Közösségének elnöke, a társszervező pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt.
Deák László elmondta, az immár sokéves hagyományra visszatekintő mezőgazdasági programot felváltva tartják Tépén és Derecskén, és azon mindig a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkoznak.
Ezúttal a vendégek között üdvözölte a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport (DEKOM) oktatási koordinátorát, Józsa Biankát. Az ő tájékoztatójának célja az volt, hogy a gazdák csatlakozzanak a DEKOM karitatív tanyaprogramjához, amelynek első, kézzel fogható jeleként a fórum résztvevőinek pénzbeli felajánlására szolgáló ládikát helyeztek ki a művelődési központ előcsarnokában. Józsa Bianka elmondta: 2005-től az egyetemi hallgatókkal rendszeresen szerveznek gyűjtést, biztosítják a mindennapi élethez szükséges eszközöket a segítségre szorulóknak, köztük a tanyákon élőknek is. Tisztítószereket, élelmiszereket, tankönyveket juttatnak el a rászorulókhoz, emellett a tanyákon élők orvosi ellátást is kaphatnak. A tanyaprogram mellett ők is maximálisan elkötelezettek.
Összefogva kicsiben és nagyban
Vitányi István országgyűlési képviselő ismételten hitet tett a gazdák támogatása mellett, majd taglalta, hogy az ukrán gabona jelenléte miatt Damoklész kardja lebeg a fejünk fölött, és reméli, a témában a szakminiszter kiállása eredményhez vezet. Mint fogalmazott, nem lenne jó, ha elöntené az országot az ukrán gabona. A nagyobb nyereség érdekében vannak, akik átveszik a rossz minőségű gabonát, majd azt felárral eladják. Felhívta a gazdák figyelmét, hogy járjanak nyitott szemmel, kik azok, akik jogtalan előnyöket akarnak elérni.
Rácz Anikó, Derecske polgármestere az összefogásra irányította a figyelmet országos és helyi szinten is. Mint mondta, a klímaváltozás, a háború, Ukrajna uniós csatlakozása negatív hatással vannak az ágazatra. Helyben a gazdák által is használt dűlőutak javítása miatt kell az összefogás.
Balogh András, Tépe polgármestere a külterületi utakról folytatta derecskei kollégája gondolatmenetét. Falujában az önkormányzat és gazdák jó együttműködésével 6,3 kilométer dűlőutat javítottak meg, további 3,3 kilométernek pályázati támogatása előkészítés alatt van. Náluk önerővel is hozzájárulnak a dűlőúthoz a mezőgazdasági termelők, akik az iparűzési adót az önkormányzatnak fizetik, ez pedig a falu fejlődését segíti. Kitért arra, hogy Tépén hat-hét nagyobb gazda van, ők összesen 2 100 hektáron termelnek. Tevékenységükkel viszont már „kinőtték” falujukat, a szomszédos településeken is dolgoznak.
Szabó Viktor, a Derecske Települési Agrárgazdasági Bizottság elnöke a mezőgazdaság jövőbeni helyzetét döntően meghatározó öntözés jelentőségét hangsúlyozta. A derecskei gazdák pénze is benne van az öntözőcsatorna megépítésében. Most viszont már szükség van egy újabbra, amelyhez kérte Vitányi István támogatását. Erre az országgyűlési képviselő igent mondott, majd reményét fejezte ki, hogy a Keleti-főcsatornát hamarosan megkotorják.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat alelnöke részletesen beszélt a Derecske, Konyár, Szentpéterszeg és Tépe alkotta mikrotérségbe érkező mintegy kétmilliárd forint értékű, a települések fejlődését segítő támogatásokról. Derecske több mint egymilliárd, Tépe 466 millió, Konyár 499 millió, Szentpéterszeg 50 millió forintot kap a különböző pályázatokból. – Lehetne több is, kellene több is. Azt azonban ne felejtsük el, hogy az európai uniós támogatások forrásait most a magyar kormány finanszírozza. 10-15 évvel ezelőtt az én otthonom, a dél-bihari körzet nem kapott annyi pénzt, mint amennyit most négy település – világított rá a támogatás jelentőségére, majd áttért a mezőgazdaság mai legnagyobb problémájára: – Olyan év még nem volt a rendszerváltás óta, hogy a gazdáknak ne kellett volna valamilyen kihívással megküzdeni.
CH
