Debreceniek, akik az életükkel vagy börtönnel fizettek a szabadságért

Ahogy a fővárost, úgy Debrecent is figyelmeztetés nélkül kezdték lőni a szovjet tankok 1956. november 4-én. A Kossuth laktanyát vették célba, az alvó katonákra nyitva tüzet. A támadásban öten meghaltak, tucatnyian megsebesültek. Nem sokkal később, látva a túlerőt és az esélytelenséget az ellenállásra, a debreceniek letették a fegyvert. A rendszerváltás után a szabadságharc mártírjai emlékére a debreceni Köztemetőben kopjafát állítottak, s azt évről évre megkoszorúzzák.
A katonai objektumokon kívül lőtték a főpostát, a városházát, a MÁV Igazgatóság és az Állami Áruház épületét.

Mi történt a debreceni forradalmárokkal?

Iván Kovács László, a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola egykori diákja részt vett a Magyar Rádió épülete előtti tüntetésen. A harcok során még aznap puskához jutott és részt vett a szovjet tankok elleni harcban az Üllői úton. Október 25-én csatlakozott a Corvin köziekhez, másnap már a vezetőjük volt. November elsején váltották le, mert Maléter Pál honvédelmi miniszter feltétlen híve volt. A forradalom leverése után kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Für Lajos egyetemi tanársegédet, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány elnökségének titkárát, valamint a Kossuth Kör titkárát az orosz hadsereg katonái november 4-én hajnalban letartóztatták, és rövid időre internálták. 1956 karácsonya előtt szabadult, Franciaországba menekült, de 1957. május 16-án hazatért. Ezután egy évig állásnélküli volt. A Debreceni Egyetemről menesztették. Később az MDF alapító tagjai közül egyedül ő kapott miniszteri rangot, a honvédelmi tárcát irányította 1990 és 1994 között. 2013-ban hunyt el.

Székelyhidi Ágoston író 1956-ban negyedéves bölcsészhallgató volt. Október 23-án ő olvasta fel a 20 pontot az egyetem előtti téren. Tagja volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóiból alakult tíz fős bizottságnak. Részt vett a Pérényi utcában a pártbizottság vezetői és az egyetemisták közötti tárgyaláson. Tagja volt a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány Szervezési szekciójának. A forradalom leverése után két és félévre kitiltották az egyetemről. November 9-én Ungvárra hurcolták, majd 1957 áprilisában előzetes letartóztatásba helyezték. Az MDF alapító tagja volt, az Antall-kormány idején a párt országos választmányát vezette. 2010-ben hunyt el Hajdúböszörményben.

Csorba László alezred- és helyőrségparancsnokot a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány elnökének választották, katonai ügyekben teljhatalommal rendelkezett. Tárgyalásokat folytatott a városkörnyéki szovjet parancsnoksággal a Debrecenen átvonuló szovjet csapatok mozgásáról. Katonai segítséget nyújtott a településeknek a nemzetőrség megszervezéséhez. A szovjet támadások hírére leállította a katonai ellenállást. A forradalom leverése után szervezkedés vezetése vádjával első fokon életfogytiglan, jogerősen 5 év börtönbüntetésre ítélték.

Garab Imre főhadnagy 1956-ban a híradós ezred törzsfőnökeként elutasította a megyei pártbizottság első titkárának, a forradalom ellen szegülő Komócsin Zoltánnak a katonaság fegyveres beavatkozására tett kérését október 23-án. A Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője lett. November 4-én ő adott parancsot a fegyverletételre. A forradalom leverése után szervezkedés vádjával első fokon életfogytiglanra, jogerősen 4 évre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkáskét, majd szakmunkásként dolgozott.

Dede László a Kossuth Lajos Tudományegyetemen volt tanársegéd. Az egyetemi ifjúság diákvezéreként részt vett a pártbizottság és az egyetemisták közötti tárgyalásokon. Nyilvánosan is szembekerült Komócsin Zoltánnal, a megyei pártbizottság vezetőjével. A Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány egyik titkára volt. A forradalom leverése után szervezkedés vádjával első fokon 15 évre, jogerősen 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Lázár Imre a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány sajtóreferense volt. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték, szabadulása után könyvtárosként, tanárként dolgozott. 1990 után tizenkét évig, három cikluson át volt Hajdúböszörmény polgármestere. 2016 februárjában hunyt el.

Filep Tibor a Debrecen, 1956 Forradalom, nemzeti ellenállás, megtorlás című könyvében azt írja:

„Debrecenben a megtorlások során 100 embert ítéltek hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre: a forradalmi bizottmány tagjait, egyetemi tanársegédeket, katonákat civileket, a munkástanácsok tagjait különböző forradalmi tevékenységekért. A első áldozat Szedő Lajos színművész volt. Három monstre, legalább tízvádlottas per volt! Ötvenkilenc embert internáltak, volt aki több mint egy évet töltött a táborban. A munkahelyekről elbocsátottak száma 1000-re tehető.”

Középiskolások a vádlottak padján

Hornyák Antal és diáktársai a gépipari technikum tanulói voltak, fegyverekhez jutottak, a Fazekas-gimnázium mellett lévő kollégiumban rejtegették a lépcső alatt. A tíz diák közül a tárgyalás idején még többen fiatalkorúak voltak, a büntetési tételek így is 8–15 évig terjedtek!