Debrecen polgármestere a kampányba beszállva két veszélyt lát
Az ötlettelen, gondolattalan helyi baloldalt és az Európán eluralkodni látszó háborús törekvéseket nevezte meg mint Debrecent fenyegető veszélyeket Papp László polgármester. A Fidesz-KDNP politikusa ciklusértékelőt tartott a Csokonai Fórumban április 18-án, az eseményre elsődlegesen a pártszövetség debreceni parlamenti és önkormányzati képviselőit, egyházi méltóságokat, városi intézményvezetőket, hivatali munkatársakat hívtak meg.
Papp László – aki 2014 óta Debrecen polgármestere – jó esélyt lát arra, hogy 2024-ben a harmadik ciklusába lépve folytassa a város élén. Szerinte egy baloldali győzelem az önkormányzati választáson egyet jelentene Debrecen sodródásával, lemaradásával, eljelentéktelenedésével. Többször „gyurcsányozott” is, mondván, Dobrev Kláráék számára Debrecen uralása nem cél lenne, hanem eszköz egy, a „kormánnyal szembeni hatalmi játszmában, ami biztosan nem a város érdekeit szolgálná”.
Beszélt a „háborús hisztériáról” is, amelyet a háborúpárti baloldal kontra békepárti jobboldal nézőpontjából szemléltetett. – A fejlődéshez békére, biztonságra, stabilitásra van szükség, azonban a világ nem a megnyugvás irányába mozdul. A józan gondolkodás a legnagyobb érték a meggondolatlan nyilatkozatok sorozata helyett, amit a baloldaltól hallhattunk az orosz-ukrán háború során – állította, jelezve az európai parlamenti választások tétjét.
Papp László kijelentette: a következő 5 évben
- Debrecen jó eséllyel az ország leggyorsabban fejlődő városává válik;
- az országos átlag felett növekednek majd a bérek;
- itt alakul ki az ország legfejlettebb és legsokoldalúbb gazdasági szerkezete;
- a város a közép-európai régió új gazdasági-üzleti központjává válik;
- a saját bevételek 2023-hoz képest megduplázódhatnak.
Voltak nagy mélypontjai a ciklusnak, mint a járvány kezdeti időszaka a bezártsággal, a Loki kiesése az élvonalból vagy az 2023-as tanulságos közmeghallgatás – kezdte évértékelőjét a polgármester, megemlítve, hogy „minden szembejött, amit szerettek volna elkerülni”: Covid, háború, energiaár-drágulás, infláció, reálbércsökkenés, akkumulátoripar-ellenes hisztéria. Hangsúlyozta: míg az energiatároláshoz kapcsolódó beruházásokat külföldön politikai-társadalmi konszenzus övezi, addig nálunk kitört a hisztéria, aminek hirtelen Debrecen lett a középpontja.
A polgármester emlékeztetett: a hazai szinten legjelentősebb gazdaságfejlesztési programot indították el, mely révén a beruházások a nemzetközi krízisek idején is sorra jöttek. Ennek eredményeként Debrecen 2021-ben bekerült a 10 legnagyobb tőkevonzó képességű város közé, amivel a Financial Times-nál egy listára került New York-al, Berlinnel, Hongkonggal, Abu-Dzabival… Papp László arra is kitért, hogy míg a város vagyona 2014-ben 329 milliárd forintot tett ki, addig tavaly elérte az 543 milliárd forintot (bár azt nem tudtuk meg, hogy mindez pontosan hogyan értendő). Még két adat: míg tíz évvel ezelőtt az önkormányzat 5,3 milliárd forintos beruházási kiadással tervezte a költségvetését, addig 2023-ban ez az összeg elérte a 97 milliárdot.
Minden bizonnyal vannak, akik azt mondják, túl gyors a tempó, nem kell ide ennyi beruházás, ilyen sok változás. Szerintem a lehetőségekkel akkor kell élni, amikor azok elérhetőek, szembejönnek velünk. Mert ritka az az időszak, amikor ennyi lehetőség válik megragadhatóvá. Már most látszik, hogy a világ a szűk esztendők időszakát éli, bizonytalanság jellemzi majd a következő éveket. Debrecen az elmúlt évek felhalmozott erőforrásaival Európa egyik legválságállóbb városává lép elő. Azt kell meg megbecsülni, amit eddig előteremtettünk. Kinek mit intézett a városvezetése – fogalmazott.
Beszédében megemlítette, korábban se a DK, se a Momentum nem szavazta meg a város stratégiai fejlesztési programját, márpedig annak főszerepe volt abban, hogy Debrecen erősebben jött ki a válságok láncolatából, mint ahogyan azok elérték a települést. Kijelentette: a 2014-es 12,6 milliárd forinti iparűzésiadó-bevétel tavaly 32 milliárd forintra emelkedett, Debrecen pedig 2030-ra – 2014-hez képest – meghatszorozza gazdasági teljesítményét. Miközben a világ válságról válságra evickélt, Debrecen válságállóvá vált – jegyezte meg.
A 2019-2024-es önkormányzati ciklus főbb sikerei között említette az iparipark-fejlesztéseket, a Debreceni Nemzetközi Iskolát, az Aquaticumot, a Sziget-kéket, az extrémsport parkot, a belvárosi terek, a lakótelepek megújítását vagy az olyan fontos közlekedési beruházásokat, mint a Sas utcai mélygarázst vagy akár a Hadházi út-Nyíl utca csomópontjának lámpás korszerűsítését.
Ratalics László
