Debrecen kiválóságait díjazták a város napján
Debrecen város napja alkalmából április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete a Kölcsey Központban. Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe és Déri Frigyes-díjakat adott át Papp László polgármester.
Az ünnepség kezdetén a város szülötte, a nemrég elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester alakját idézték fel az „Emlékeim a Városról... In memoriam Vásáry Tamás” című összeállítással.
Vásáry Tamás kivételes tehetségét és munkásságát számos jelentős kitüntető díjjal ismerték el. Így a nemzet művésze, a Szent István Rend birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, és a szívének legkedvesebb, Debrecen Város Díszpolgára elismerő címben is részesült. A megemlékezésben közreműködött Mészáros Ibolya színművész-műsorvezető és Juhász Zente, a Debreceni Zenede diákja, a Virtuózok 10., jubileumi évadának versenyzője (felkészítő tanára: Bodóné Kiss Szabina). A műsort összeállította Mispál Attila Balázs Béla-díjas film-, televíziós és színházi rendező, akinek szakmai tanácsadója Váradi Judit volt.
Az ünnepi közgyűlésen tartott beszédét megelőzően Papp László polgármester megköszönte az alkotóknak a megemlékezést, s felidézte azokat a pillanatokat, amikor szintén egy városnapi ünnepi közgyűlés alkalmával maga Vásáry Tamás is megörvendeztette zongorajátékával a résztvevőket. Papp László ünnepi beszédében elmondta: Nagy Lajos királyunk 1361-ben, 665 évvel ezelőtt, április 15-én adományozta Debrecennek a mezővárosi rangot, amely lehetővé tette, hogy elődeink már a középkorban regionális, sőt, annál is nagyobb jelentőségű kereskedelmi központtá formálják Debrecent.
Az ország három részre szakadásának megszűnését követően pedig, 1693. április 11-én – 333 évvel ezelőtt – I. Lipót szabad királyi városi címet adományozott városunknak, és ezzel Debrecen elnyerte a legrangosabb, a fejlődést lehetővé tévő, bár kompromisszumokkal is járó kiváltságot.
– A cím odaítélésében jelentős szerepe volt annak a felismerésnek, hogy a Magyar Királyság területi egységének helyreállítása után, új helyzetben Debrecennek is új irányt, új lehetőségeket kell keresni a fejlődés érdekében. Ebben a törekvésben mindig fontos szerepe volt a város elöljáróinak, akik mindig látták, tudták, hogy milyen irányba kell vezetni ezt a várost. Fontos szerepe volt Dobozi Istvánnak, ifjabb Komáromi Csipkés Györgynek, valamint Pósalaki Jánosnak, akik a város elkötelezett, tapasztalt és bölcs polgárai voltak: nevüket méltán foglalta írásba a díszes oklevél szövege is. Ma, Debrecen város napján mindazt az erőt, kitartást, szorgalmat és közösségi szellemet ünnepeljük, amely évszázadok óta formálja ezt a várost. Debrecen nem egyszerűen egy hely a térképen – Debrecen egy évszázados tradíciókban gyökerező szellemiségre épülő közösség, amely erős tartással és szilárd, jövőbe vetett hittel rendelkezik – fogalmazott.
– Ma, amikor a világ körülöttünk gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változik, különösen fontos, hogy legyenek biztos pontjaink. Nos, Debrecen egy biztos pont. Egy olyan város, amely minden korszakban képes volt megőrizni hagyományait, miközben bátran nyitott a jövő felé, amikor erre lehetőség és szükség volt. Egy olyan közösség, amely tudja: a fejlődés nem önmagáért való, hanem az itt élő emberek boldogulását kell, hogy szolgálja – mondta. Hozzátette, az elmúlt években Debrecen példát mutatott az egész országnak gazdasági fejlődésben, az oktatás ügyének támogatásában, kulturális megújulásban. Mindaz, ami az elmúlt évtizedekben történt, nem sodródás, nem a véletlen műve, hanem a történelmi hagyományoknak megfelelően annak felismerése, hogy a világ változása új lehetőségeket nyit, új fejlődési irányok nyílnak meg és ezeket a város fejlődésének szolgálatába kell állítani.
– A mi felelősségünk abban rejlik, hogy ne elutasítsuk a fejlődést, hanem hogy azt a legbiztonságosabb és leghatékonyabb formában Debrecen szolgálatába állítsuk – emelte ki.
Papp László beszédében hangsúlyozta, hogy Debrecen nem elégedhet meg eddigi eredményeivel: a technológiai fejlődés, az energiabiztonság, a fiatalok helyben tartása és a környezeti kihívások mind olyan feladatok, amelyekre választ kell adni. Kiemelte, hogy a város jövője abban rejlik, hogy egyszerre tud modern és hagyománytisztelő maradni, miközben gazdasági fejlődése mellett megőrzi közösségi értékeit.
A város napja alkalmat ad arra is, hogy elismerjék azokat a személyiségeket, akik munkájukkal nemcsak saját területükön, hanem Debrecen és a nemzet javára is maradandót alkottak. A díjazottak különböző pályákról érkeznek, de közös bennük az elhivatottság, a közösség iránti felelősség és az értékteremtő munka. A polgármester szerint ezek az emberek hozzájárulnak Debrecen szellemi erejéhez és identitásához. Beszédét köszönettel és jókívánságokkal zárta, kiemelve: Debrecen maradjon a lehetőségek, a tudás és az erős közösség városa.
Díszpolgárok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott prof. dr. Balla József egyetemi tanárnak, a Belgyógyászati Klinika igazgatójának, a Nephrológiai Tanszék vezetőjének és Bartha Eleknek, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara professor emeritusának.
Prof. Dr. Balla József a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1984-ben. 1988 és 1994 között az Amerikai Egyesült Államok Minnesotai Egyetemén kutatóorvosként dolgozott, és akkori munkájáért elnyerte a The Excellence in Clinical Research Award-ot (Klinikai Kutatási Kiválósági Díj), ezzel a Washington Post hasábjaira került. Hazatérése után a Debreceni Egyetemen saját kutatólaboratóriumot hozott létre. Az elmúlt 30 év alatt munkatársaival a debreceni Vaszkuláris Biológiai Kutató Laboratóriumot a terület egyik nemzetközi központjává emelte. A kétezres években többek közt az érelmeszesedéssel kapcsolatos folyamatokat kutatta, valamint olyan szabályozórendszereket fedezett fel, melyek aktiválásával kivédhetőek a kóros sejttranszformációk, az erek és a szívbillentyűk meszesedése. Tehetséges tanítványai közül kiemelhető olyan, aki az Amerikai Nephrológus Társaság elnöki posztját nyerte el. Vezető szerepet tölt be a vesebetegségek diagnosztikájához és kezeléséhez, valamint a szervpótláshoz kapcsolódó technikák magyarországi befogadtatásában. A tudományos és társadalmi fejlődés előmozdítása iránt elkötelezett Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a többek közt az orvostudományi kutatások ösztönzésével foglalkozó Academia Europaea tagjává választották.
Bartha Elek professor emeritust egyetemista kora óta szoros szálak fűzik a magyar népi kultúrához, a keresztény hitélet hagyományaihoz, Debrecen városához, a Debreceni Egyetemhez. Okleveles etnográfusként végzett a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1980-ban. 1983-ban doktorált, 1990-ben kandidátusi disszertációját védte meg az irodalomtudományok, illetve a folklór területén, 2002-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Fő kutatási területén, a néprajzon és vallástudományon belül a vallási néprajz, a kulturális ökológia, a folklór, a köztes-európai térség és a Balkán népei jelentik azon szűkebb témákat, ahol nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki. Munkásságának elismeréseként 1989-ben megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját, 2014-ben Debrecen Város Csokonai-díját, valamint 2004-ben a finnországi Kalevala Társaság külföldi tagjává választotta. 2021-ben Megyei Prima Díjban, Debrecen Város Pro Urbe Díjában, Györffy István-díjban részesült, valamint megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Közéleti tevékenysége is igen jelentős. 2013-tól 2025 végéig a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese volt.
Pro Urbe díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként Debrecen Város Pro Urbe Díját adományozta Aranyi Imrének, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatójának, Asbóth Anikó tanácsadónak, a Vojtina Bábszínház korábbi igazgatójának és Radics László mézeskalácsos népi iparművésznek, a népművészet mesterének.
Aranyi Imre több mint négy évtizede elkötelezetten szolgálja Debrecen város közösségét pedagógusként és iskolavezetőként. Munkássága szorosan összefonódott a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium történetével, amely 1996 óta az ő irányítása alatt vált nemcsak az ország egyik legeredményesebb középiskolájává, hanem Debrecen oktatási értékeinek hiteles képviselőjévé is. Vezetői hitvallásának középpontjában a diákok állnak: a tudás, az értékek és a közösség iránti felelősség átadása. A Debreceni Tankerületi Központban középiskolai igazgatói munkaközösség-vezetőként segíti vezetőtársai szakmai munkáját, emellett a Debreceni Oktatási Tanács tagjaként aktívan részt vesz a város köznevelési stratégiájának alakításában. Személyes példamutatása, embersége és következetes értékrendje generációk számára jelent iránytűt. Pedagógusi és vezetői munkájával maradandó értéket teremtett Debrecen számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a város neve a minőségi oktatással, tehetséggondozással és a közösség iránti felelősséggel forrjon össze. 2015-ben Debrecen Város Közoktatásáért Díjban részesült, 2019-ben megkapta a Debreceni Egyetem Jausz Béla-díját, 2022-ben Apáczai Csere János-díjjal ismerték el munkáját. 2023-ban városi és intézményi elismerésben részesült a Fazekas-gimnázium alapításának 150. évfordulója alkalmából, 2025-ben pedig Nemzedékek Jövőjéért Díjat kapott.
Asbóth Anikó neve több mint öt évtizede elválaszthatatlan a Vojtina Bábszínház történetétől és Debrecen kulturális életének alakulásától. Pályája 1975-ben kezdődött, amikor fiatal alkotóként az alapítók között csatlakozott a még amatőr keretek között működő Vojtina Bábegyütteshez. Már ekkor megmutatkozott következetes hivatástudata, érzékenysége és szakmai elkötelezettsége, amely később az intézmény arculatát és fejlődési irányát is meghatározta. 1981-ben tanító-népművelő diplomát szerzett, majd bábszínészi végzettséget, így művészi és pedagógiai tudása szervesen kapcsolódott össze. Munkásságának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a gyermekek iránti nevelői felelősséget sosem választotta külön a színházi alkotómunkától: számára a bábszínház egyszerre jelentett játékot, tanítást, közösségépítést és értékközvetítést. 1993. október 1-jén nevezték ki a bábszínház igazgatójává. Irányítása alatt a korábbi együttes professzionális színházi közösséggé fejlődött. Tudatos társulatépítéssel, átgondolt repertoárral és stabil szakmai háttér megteremtésével biztos alapokra helyezte az intézmény működését. Mindezt úgy valósította meg, hogy közben megőrizte a Vojtina alapértékeit: a mese iránti tiszteletet, a gyermeki világ elfogadását és a közösségi élmény elsődlegességét. 2014-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, a 2017-es esztendő a Blattner Géza-díjat, illetve a Debrecen Kultúrájáért Díjat hozta el számára, 2018-ban pedig Debrecen Város Csokonai-díjában részesült.
Radics László a nagy múltú debreceni mézeskalácsos mesterség országosan legjelentősebb képviselője. Annak a népi kézműves hagyománynak a minőségi továbbéltetője, amely a debreceni Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos mester nevéhez fűződik és a város egyik szimbólumává vált. Radics László a mesterséget apósától, a hajdúböszörményi Pázmándy Lászlótól tanulta. A családi örökség ápolásában az elmúlt négy évtizedben felesége is elválaszthatatlan társa, akinek segítsége nélkül nem lehetne fogalom a Radics-mézeskalács. Radics László életében a mézeskalácsosság magas színvonalú művelése mellett az önzetlen tudásátadás is jellemző. Iskolákban, óvodákban a mai napig is nagy szeretettel vezet kézműves foglalkozásokat, türelmesen foglalkozik minden korosztállyal. Népszerűsíti a mézeskalácsos mesterséget, a hagyományokat, a város kulturális értékeit. A Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek megalakulása óta tagja. Szakbizottsági vezetőként feladatot vállal éppen úgy, ahogyan a Népművészeti Egyesületek Szövetsége mézeskalácsos szakmai bizottságában is. Több cikluson keresztül a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves tagozatának alelnöke volt. 1993-ban népi iparművész címet kapott, 2015 óta a népművészet mestere, 2010-ben Debrecen Város Csokonai-díja, 2019-ben pedig Megyei Prima Díj elismerésben részesült.
Déri Frigyes-díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi közösség javát szolgáló, a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként Debrecen Város Déri Frigyes-díját adományozta Miklóssy Ferencnek, a KEVIÉP Kft. ügyvezetőjének, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Vaszkó Lászlónak, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetőjének.
Miklóssy Ferenc közgazdász, mérnök-közgazdász. Több évtizedes szakmai és közéleti munkájával meghatározó szerepet tölt be a hazai vízügyi és gazdasági életben. Pályafutását a vízügyi ágazatban kezdte, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett tervezés, kivitelezés és vízkárelhárítás területén, valamint fontos szerepet játszott a gépesítési fejlesztésekben. A Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, majd a KEVIÉP Kft. vezetőjeként számos hazai és nemzetközi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás megvalósítását irányította. Kiemelkedő közéleti tevékenysége révén hosszú évek óta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghatározó vezető tisztségviselője. Aktívan hozzájárult a gazdasági szereplők, az egyetemi szféra és a kormányzati oldal együttműködésének erősítéséhez, különösen Debrecen és a régió fejlődése érdekében. Munkásságát rangos elismerésekkel jutalmazták, többek között Debrecen díszpolgári címével, Pro Urbe Díjával és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának díjával. Szakmai életútja és közösségépítő tevékenysége példaértékű.
Vaszkó László Kelet-Magyarország agrárrégió jellegére alapozva 1992-ben megálmodta és sikerre vitte Magyarország egyik meghatározó, évenként megrendezett agrár- és élelmiszeripari kiállítását, a Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárt, melynek szervezője az általa alapított V-Trade Kiállítások Kft. A Farmer-Expót 2026-ban már 35. alkalommal rendezik meg. Az esemény jelentős hatással van a térség agrárvállalkozásainak fejlődésére. Vaszkó László – felismerve a térség gazdasági igényeit – a Farmer-Expón kívül Debrecenben több jelentős szakkiállítást is szervezett. Ezek közé tartozik a Hajdú-Ép, amely építési és lakberendezési témákra fókuszál, valamint az EnergoExpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, amely az energetikai szektor szakkiállítása. A V-Trade Kiállítások Kft. 1992 óta összesen csaknem 100 eseményt rendezett, melyek keretében mintegy 300 üzleti és tudományos konferenciát is tartottak. A három és fél évtized alatt összesen 1 millió 300 ezer látogató érdeklődésére számot tartó eseményeken kiállító 12 ezer cég, illetve vállalkozás 540 ezer négyzetméternyi kiállítási területet igényelt. A Vaszkó László által alapított vállalkozások jelenleg mintegy 100 munkavállalónak biztosítanak megélhetést.
Papp László polgármester az elismerések átadását követően mondott köszöntőjében hangsúlyozta: Debrecen közgyűlése évről évre döntést hoz ezeknek a címeknek, díjaknak az adományozásával kapcsolatban – s a testület mindig a lehető legjobb döntést hozza. Mert mindig az arra legérdemesebbek kapják meg ezeket az elismeréseket – s ez történt 2026-ban is. Debrecen az ország második legnagyobb városa, történelménél fogva kiemelkedő jelentőségű, sok, a nemzet életét befolyásoló, meghatározó döntés született itt a debreceni polgárok hathatós közreműködésével. – E város elismerését kivívni, megszerezni talán a világ legnagyszerűbb dolga – emelte ki Papp László. E nap legértékesebb eleme – s ez a díjazottak gondolataiban is megjelent –, az, hogy a debreceniség, a város szeretete meghatározta azt a teljesítményt, amelyet letettek a város asztalára. Ebben a városban igazán csak az tud „próféta” lenni, aki a debreceniséget valóban magáénak érzi, akár itt született, akár nem. S azok a teljesítmények, melyekről ma itt szó esett, mindenkit büszke debrecenivé tehetnek. Mert büszkék lehetünk arra, hogy ezek az alkotó személyiségek együtt élnek velünk ebben a városban, s hogy részesei lehetünk az ő munkájuknak.
– Kívánom azt, hogy azt az alkotó munkát, amellyel e város elismerését kivívták, folytassák! Debrecen ettől lesz még nagyszerűbb! – zárta gondolatait Papp László.
