Csajos hátraharc
Kezdjük ott, hogy a rendező Nick Cassavetes vállát nagy családi súly nyomja, hiszen az amerikai filmtörténelem egyik legnagyobb független rendezője fiának lenni nem könnyíti meg, ha hasonló területen szeretnénk sikereket elérni (anyjáról, Gina Rowlandsről nem is beszélve). Csakhogy míg apja nagy ívben tett a hollywoodi trendekre, és épp ennek köszönhetően vált olyan megkerülhetetlen alakká, addig Nick A csajok bosszújával nagyon is próbál meghajolni az aktuális elvárások előtt.
Az alaptörténet – miszerint a megcsalt feleség és a szeretők együttes erővel állnak bosszút a gaz csábító férjen – esetleg hízeleghet bizonyos nézőknek, ám hamar lelohad a jókedv, amikor azt látjuk, hogy hőseink érzelmileg instabil, sokszor rosszindulatú, visongva röhögcsélő hölgyemények. Az előzetes simán előrevetített egy fergeteges női Másnaposokat, amiben jobbnál jobb csajok sakálrészegen mindenféle vicces dolgot művelnek, ám a végeredmény inkább egy női Adam Sandler-film lett, gatyába fosással, retikülbe rókázással és Kate Upton pattogó gigamelleivel.
A film sztorija egy az egyben benne van a trailerben. A Trónok harca közönségkedvenc fenegyereke, a Jamie Lannistert alakító Nikolaj Coster-Waldau pont azt a fajta elegáns és üresfejű üzletember archetípust mutatja be, akinek a Playboy magazin karórareklámjai és címlaplányai jelentik a mindenkori igazodási pontot. És aki azt hiszi, büntetlenül megúszhatja, ha egyszerre gyömöszöli a vállalkozásaiba besegítő asszonykát (Leslie Mann), a férfifaló ügyvédnőt (Cameron Diaz) és az üresfejű bikinis bombázót (Kate Upton). Természetesen a félrekúrások kiderülnek, de ahelyett, hogy a három csaj egy vicces cicaharcban megtépné egymást, egy szürreális fordulattal békét kötnek, és pont olyan öribarik lesznek, mint a Cosmopolitan kamucikkeinek főszereplői, hogy aztán véget nem érő jelenetekben próbálgassák egymás ruháit és kovácsoljanak tervet az "álomférfi" megszívatására. A csajozógép főhős kicsapongásai miatt a lányok egy csúnya nemi betegséget is be tudnak kamuzni, de kit érdekel a realitás?
Örülünk neki, hogy Cameron Diaz 41 évesen is dögös, és viccesen fut sántikálva a strandon. Jó látni, hogy Hollywood a Trónok harca miatt felkapta Nikolaj Coster-Waldaut, bár ő itt csak a szegény ember Bradley Coopere lehetett. Ripacskodó stílus jellemzi a teljes szereplőgárda játékát, a fényképezés egy olyan ideális világot igyekszik láttatni, ahol minden szereplő csudaszép, minimum felső középosztálybeli és igen rugalmas munkaidőben dolgozik. Ráadásul A csajok bosszújában úgy záporoznak a hashajtó miatt befosós, másnaposan kutyával smárolós, herenyalós és szőnyegre szarós poénok, mintha sosem láttunk volna ilyesmit az elmúlt 20 év vígjátékaiban; ami persze nem baj, ha a jelenet vicces. De itt egy sem volt az.
A forgatókönyvírók úgy-ahogy kidolgozták a feleség karakterét, aki még jellemfejlődést is kap (a menő ügyvédnő hatására otthonülő szürke kisegérből bulizós bombacsaj lesz), Kate Uptonnal viszont látványosan nem tudtak mit kezdeni azon túl, hogy hatalmas mellei vannak, pedig egy rakás poént benyöghetett volna a férjszívatásokat kitervelő jelenetekben. Cameron Diaz kicsapongó karaktere is fejlődik a történetben, még a Nagy Őt is megtalálja, csak az a baj, hogy egy teljesen átlagos, pocakos-körszakállas ácsféle képében (Taylor Kinney), aki teljesen súlytalan a filmben. Összességében a beígért könnyedség helyett egy giccsbe és ízléstelen humorba fulladó filmet kapunk, ha ezt nyomják a mozikban, inkább olvassanak valami hasznosat.
