Bakonszeg Bihar mintafaluja is lehet

– Ahhoz, hogy jól működjön a falu, meglegyen a vonzereje, kiváló legyen a közbiztonság, az emberek és az egyesületek értékteremtő módon tegyék a dolgukat, kell egy alap, egy értékrend, amihez lehet igazodni. Bakonszegen ezt Bessenyei György, Nadányi Zoltán, Kölcsey Ferenc, a Miskolczyak és Kádár vitéz képviseli. Ők mindannyian kötődtek Bakonszeghez, a maguk korában elismert emberek voltak, az emléküket ma is őrizzük, és mindez együttesen tartást ad a bakonszegieknek. A polgármesternek pedig kötelessége, hogy mindezt összerakja, vigye tovább – fogalmazta meg faluvezetői hitvallását Gara Péter, Bakonszeg polgármestere, a Cívishír szerkesztőségében nemrégiben tett látogatásakor

„Ránőve” Berettyóújfalura

Bakonszeg mintegy 1100 lakosú kistelepülés Berettyóújfalutól hét kilométerre, a Berettyó, a Keleti-főcsatorna és a Kálló „szegében”. De a fekvését akár úgy is leírhatnánk, hogy sok tekintetben összenőtt azzal a Berettyóújfaluval, amely egy közel félmilliós agglomeráció közepén található – egyenlő távolságban Debrecentől és Nagyváradtól, az autópálya 15-20 kilométerre, de ha elkészül az M47-es, lesz közelebb is gyorsforgalmi út. Mindez együttesen határozza meg Bakonszeg jövőképét.

– Berettyóújfaluval mindenképpen összhangban kell lenünk, és a helyzet egyértelmű: mi vagyunk inkább Újfalura utalva. A Berettyó gátján összeköt bennünket a kerékpárút, jó kapcsolatot ápolunk a polgármesterrel, a közintézményekkel, az emberek között is nagyon jó a kapcsolat, többen költöztek onnan ide. Ugyanakkor együtt kell működnünk a többi bihari településsel is, például Furtával, Szentpéterszeggel. A térségünk, így Bakonszeg jövőbeni fejlődése is nagyban múlik azon, hogy Debrecen és Nagyvárad között Berettyóújfalu mit tud a gazdaságból magának szakítani, ide hozni. Ha ügyes a bihari térség, akkor a két nagy „szélárnyékában” olyan vállalkozásokat, szolgáltatásokat ide lehet vonzani, ami a két nagynak ingerküszöb alatti vagy kevésbé kényelmes, de itt még kivitelezhető. Az M47-es autóút sokat lendítene rajtunk. De a Berettyóújfalut nyugatról elkerülő út mint autópálya-rácsatlakozás is, itt lesz tőlünk három-öt kilométerre. Így fél lábbal már Debrecenben vagyunk. Rengeteg munkaerő kell oda – beszélt települése jövőjéről Gara Péter, ráerősítve arra, hogy a belterületi utakon van mit javítani, a lakossági szolgáltatásokat magas színvonalan kell tartani. A megszüntetett postahivatal működtetését tavaly augusztusban egy helyi kft. átvette, ott lottózó is van, és a nyugdíjasok készpénzt is tudnak felvenni, mivel bankautomata nincs a faluban.

Vissza az iskolát!

Maradjunk azonban még egy kicsit Bakonszeg Berettyóújfaluval való kapcsolatánál. Újfalu közelsége nagyon jó, mert – idézzük Gara Pétert – „nekünk nem a többi bihari településsel kell versenyezni, hanem Berettyószentmártonnal: a fejlődésben arra a szintre kell eljutni”. Berettóújfalu közelsége a munkahelyek miatt nagyon jó, könnyen elérhetők a szolgáltatások, negatívum viszont, hogy a pénzintézet bankautomatát nem helyez ki Bakonszegre, mert a falubeliek a szomszédos városban bankolnak. Az pedig, hogy az iskolába Bakonszegről Berettyóújfaluba járnak a gyerekek, kifejezetten kétélű dolog, és hogy az iskola elvesztése bekövetkezett, törvényszerű volt. Ha lesz Bakonszegen iskola, annak nagyon különlegesnek kell lennie, hogy felülírják az újfali általános iskolák egyediségét és magas színvonalát. De visszaállításában Bakonszeg elindult egy úton.

– A nem túl távoli múltban Bakonszegnek jónevű tanárokkal működő, kiváló általános iskolája volt. 2016/2017-től azonban nincs, mert kevés a gyerek. Az önkormányzat, ameddig csak tudta, halasztotta az iskolabezárást. Még akkor is támogattuk az iskolát, amikor már csak alsó tagozat volt, és ott nyolc gyermek tanult. Az iskolaépületet három-négy éve nem használjuk – addig a közfoglalkoztatásban kézműves tevékenység folyt. Amíg polgármester vagyok, nem engedem, hogy az épület más funkciót vegyen fel, mert meggyőződésem, hogy ha a gyereklétszám emelkedik – márpedig most emelkedik –, és van szikrányi remény, hogy legalább az alsó négy osztályt vissza tudjuk állítani, akkor a meg fog történni. Az épület állagmegóvását a falunak meg kell tudni oldani. Ha az épület más funkciót kap, akkor onnan nincs visszaút. Az iskola épületét úgy rendbehozni, hogy a jelenlegi oktatási igényeknek eleget tudjon tenni, ahhoz körülbelül 200 millió forint kellene. Tárgyaltunk egyházakkal, az elvi megbeszéléseken a legtovább a görög katolikusokkal jutottunk. Igaz, ilyen vallású nincs Bakonszegen, de a kereszténység ebben a vallásban is adott. Egy iskola életének felfuttatása, a gyerekeket visszahozni Berettyóújfaluból három-öt év – részletezte Gara Péter.

A civilek ereje

És ha már a gyermeklétszám-csökkenés szóba került, a falu népességszám-alakulására is rákérdeztünk a polgármesternél. Mint mondta, az minimálisan csökken, aminek mértéke lényegesen kedvezőbb a többi bihari településénél. Mind többen fedezik fel Bakonszeget, sok a beköltöző. A közbiztonság kiemelkedő Biharban, de országos szinten is igen jónak mondható. A körzeti megbízott helyben él, nagyon jól működő polgárőrség van és a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) is működik. Nincs se betörés, se lopás, még szabálysértés is alig. A környezetet rendben tartják, fásítanak, virágosítanak, parkosítanak. Aktív a civil élet, az önkormányzat mindent megtesz a támogatásukért.

– A rendezett életkörülményeken kívül a jól működő közösségek képzik egy falu élhetőségét. Ha van közösség, akkor van jövője a településnek. A polgárőrséget támogatjuk gépjármű-fenntartásban, a többi civilt is akár készpénzzel, ez összesen egymillió forint körüli összeg, akár természetben. Az utazást a fellépésekre kisbusszal, személygépjárművel oldjuk meg, helyet adunk rendezvényeiknek, a fűtés- és a villanyszámla az önkormányzaté. A már említett polgárőrségen kívül a Bakonszegért Egyesület és a Bakonszegi Hagyományőrző Egyesület aktív. A hagyományőrzők viszik a nevükből adódó programokat, a néptáncot, énekkart, adják az íjászokat, míg a Bakonszegért Egyesület szervezi a szüreti felvonulást, rendezi a faültetést, egészségmegőrző programokat tart – ismertette az egyesületek munkáját a polgármester.

Működik a gyümölcsfeldolgozó

Természetesen az élet prózaibb dolgairól is beszélgettünk Bakonszeg polgármesterével. Így például arról, hogy a helyi cégek összességében 50 embert foglalkoztatnak; sokan Berettyóújfaluban dolgoznak, de járnak Debrecenbe is, újabban pedig Nagyváradra. A helyi üzemek révén Bakonszeg adóerő-képessége picivel jobb a bihari falvakénál. Évekkel ezelőtt az önkormányzatnak 124 közmunkása volt, most már csak 45 – jellemzően nők, akik családi helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnának eljárni dolgozni. A helyi kézműves értékteremtő programban már csak két varrónő tevékenykedik. A mezőgazdaságiban viszont sokan dolgoznak. Mivel a falunak nem volt földje, ezért a szőlőskertben és belterületi ingatlanokból bevontak mintegy négy hektárnyit, és azon a közétkeztetés alapanyag-előállítására szokásos fóliázós zöldségtermesztés mellett gyümölcsöt és gyógynövényt termesztettek. Ez kis területen magas hozzáadott értéket képviselt. Napjainkra a gyümölcstermesztés és -feldolgozás maradt. A Belügyminisztérium gazdaságélénkítő programjában 2020-ban 140 millió forintból gyümölcsfeldolgozót létesítettek. Azt egy nonprofit kft. működteti. A közmunkában megtermelt almát, birsalmát átadják a kft-nek, az feldolgozza, majd értékesíti.

A beszélgetés végén szóba került a településfejlesztés is, ami Bakonszegen is csak pályázati támogatásokból valósulhat meg. A TOP Plusz konstrukció Élhető település programjában az iskolaudvaron kondiparkot, játszóteret, kerítést, kinti mosdót, zuhanyzót, filagóriát építettek és egyéb kültéri eszközöket helyeztek el. Továbbá elkezdik a belvízelvezetés második ütemét. Az elsőben a Berettyó, a Kálló és a Keleti-főcsatorna „szegébe” szorított faluból a megépítették a külső csatornát, ahonnan majd a Berettyóba tudják szivattyúzni a vizet. Most a belvíz által érintett legkritikusabb belterületi szakaszokon építik meg a csatornát. Ez a falu északnyugati részét, a Lehel, a Piac, a Kossuth, a Jókai és a Petőfi utcát, valamint a Szabadság és a Táncsics teret érinti. A Leader programban a térségi jelentőségű Kemencés napok programjainak finanszírozására adnak be pályázatot. Bakonszegnek elmaradt fejlesztése a piac. A kivitelezésre hat-hét évvel ezelőtt 87 millió forintot nyertek, az építőanyagárak és a munkadíjak azonban mára bőven 100 millió forint fölé tornázták a költségét, az önkormányzatnak pedig nincs 30-40 milliója arra, hogy az elnyert összeget kiegészítse. Ezért ezt a beruházást elengedte a faluvezetés.

– CH –