Bagamér első embere ismét rendet tenne
Nagy István agrárminiszterrel szeretne ismét találkozni Erdős Tibor, Bagamér polgármestere azért, hogy rendet teremtsen a tormapiacon. Ez a faluvezető olvasatában azt jelenti, hogy a térség európai hírű fűszernövényének termesztése a termelők számára hosszabb távon is anyagi biztonságot jelentsen. Erdős Tibor Tasó László országgyűlési képviselő segítségét kéri abban, hogy ha Nagy István tárcavezető a vármegyében lesz, akkor találkozhasson vele, és tájékoztathassa a kialakult helyzetről, továbbá az általa javasolt cselekvési programról. Jelenleg ugyanis az elmúlt évekhez képest nagy a bizonytalanság, a termelők olyan átvételi árat rebesgetnek, amely szinte ellehetetlenítené a kontinensünk-szerte híres fűszernövény termesztését.
Erdős Tibor törekvése egyébként nem reménytelen, hiszen – ahogy mondja a Cívishírnek– a minisztérium segítségével egyszer már rendet tett tormafronton, és annak tapasztalatait felhasználva, elemeit újragondolva szerinte most is sokat lehetne javítani a helyzeten.
Menjünk azonban néhány évet vissza az időben, és nézzük meg, mit is tett akkor Erdős Tibor a tormatermelők tevékenységének jövedelmezősége érdekében. Elöljáróban annyit a bagaméri polgármesterről, hogy családja sok évtizede tormatermesztő, ő maga is foglalkozik ezzel, mi több, lakóhelyén egy tormafelvásárló cégnél húzott le jó pár évet. Mindezek okán ismeri a termelők és a felvásárlók problémáit, véleményét, javaslatait. Célja, hogy minden fél találja meg a számítását.
Lehet ezt úgy irányítani, kezelni, hogy mindenkinek jó legyen. De lássuk, hogyan is rendezte a tormaügyet!
– Néhány éve már tettem lépéseket, és azok akkor eredményre is vezettek abban a tekintetben, hogy összhang, termelési és felvásárlási fegyelem is legyen a szektor résztvevői között. Leírtam az aggályaimat, azt, hogy a termelő és a kereskedő között nincs összhang, lényegében egymás ellen dolgoznak. Majd meghirdettem egy demonstrációt. Vírushelyzet volt, a kormány a gyülekezést leállította. Mivel a felhívás kint volt a világhálón, a tormával foglalkozók elkezdtek mozgolódni. Göngyölődött az ügy, ebbe csatlakozott be az Agrárminisztérium. Joggal, hiszen a torma hungarikum, a fűszernövénynek az országon kívül Magyarországot képviselve kell megjelennie. Személyesen találkoztam az agrárminiszterrel, akinek elmondtam aggályaimat és a javaslatomat. Ez utóbbi lényege az volt, hogy amíg a növénytermesztési ágazat szinte minden résztvevője már kapott az államtól támogatást, addig a tormatermesztők eddig még soha. Ezért támogatni kellene a tormatermesztőket is. A tárcavezető nyitott volt a felvetésre, egy keretösszeget különített el, és amelyik termelő megfelelt az egyébként nem túl szigorú támogatási feltételeknek, akár ötmillió forintot is kaphatott. Ilyen módon Bagamérban is többen jutottak támogatáshoz. Sikerült továbbá azt is megvalósítani, hogy – összefogva a tormakereskedőket – 500 forint/kilogramm limitált árat adtak a tormáért. Ez jól is működött néhány évig, ám most a kereskedők próbálnak visszatérni a korábbi gyakorlathoz, mert jelenleg nem jó nekik. A legnagyobb problémát abban látom, hogy nincs meg a szerződéses fegyelem, a tormát megveszik, átveszik szerződés nélkül is. Emiatt nem lehet tudni, mennyi áru lesz, és az hogyan jelenik majd meg a piacon – mondta el Erdős Tibor.
A bagamériaknak nagyon fontos a tormatermesztés, mivel a falu az országhatár mellett, igencsak távol fekszik az ipari létesítményeknek otthont adó helységektől.
Ugyanakkor a torma – immár közel egy évszázada – jelen van a falu mezőgazdasági kultúrájában. Vannak családok, akik csak ebből élnek, míg másoknak kiegészítő jövedelmet jelent. A torma valódi hazája Bagamér. Itt honosodott meg az 1920-as élvekben. A nagyváradi káptalan birtokosság vincellérje hozatott be szaporítóanyagot Ausztriából, ő kezdett el tormával foglalkozni, majd irányította a termelést. Innen indult el szerte a térségben a tormatermelés. Az 1980-as évekre az emberek itt olyan minőségi tormatermelést tudtak felmutatni, hogy számos tormakereskedő telephelyet alakított ki Bagamérban.
CH
