Álmosd a felgyorsult világunk „áldozata”
Az 1800 lakosú Álmosd nemhogy országos, hanem európai viszonylatban is igen jól áll múzeumok, bemutatóhelyek és műemlék épületek tekintetében. Kezdjük a legismertebbel, a Kölcsey-házzal, ahol Himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc gyermek- és fiatal korának egy részét töltötte. A nádtetős, hármas osztatú épület a Kölcsey-emlékek igazi tárháza. Másodikként egy igazi kuriózumot hozunk, mégpedig Joseph Kádár festőművész, Álmosd díszpolgárának a postai küldemények múzeumát. Ez lényegében nem más, mint különböző művészeti technikákkal készült, postán elküldött alkotások gyűjteménye. Maradjunk azonban még Joseph Kádárnál, hiszen az önmagát hajdúszoboszlóinak valló, de gyermekkorában a nagyszüleinél, a szeretett Álmosdon sok időt eltöltő festőművész modern képeiből is van kiállítás az országhatár menti faluban. Ezen a kiállítóhelyen régészeti és néprajzi tárgyak is helyet kaptak.
És ha Joseph Kádár kiállítóhelyet kapott, akkor Mucsi Mihálynak miért ne lehetne bemutatóhelye?
Álmosd utolsó kovácsmesterének műhelye ma múzeum, ahol a mesterséghez kellő szerszámokat tekinthetik meg a látogatók. Álmosd és Bocskai neve elválaszthatatlan a magyar történelemben, hiszen Bocskai István a falu határában mért megsemmisítő vereséget a császáriakra 1604. október 15-én. A győztes csatának állít emléket Györfi Lajos szobrászművész monumentális szoborkompozíciója, aminek méretét hűen szemlélteti, hogy egy körforgalommal a közút is körbeveszi. Ugyancsak a Bocskai-csatának állít emléket a piactéren a Névtelen hajdú szobra. Különlegesség még az első, valamint a második világháború hősi halottainak emlékműve.
Az első világháborús emlékhely az országban az elsők között volt.
És következzenek az épületek! Közülük legjelentősebb az 1951 óta műemlék református templom, amely valójában egy erődtemplom és a nagyváradi védvonalhoz tartozott. A templom előtti kőfalat a beépített lőrés kamrával az egri hős, Dobó István építtette az 1552-es diadala után, mivel Álmosdon is voltak birtokai. A katolikus templom évszázadokkal később épült, nevezetessége egy Máriapócsról származó ikon. A Miskolczy-park ma már csak 2,5 hektáros területe természetvédelem alatt áll, több mint 300 fakülönlegesség található benne. A park mellett lévő Miskolczy-kúriában őrizték a Himnusz kéziratát az 1860-as évektől 1944-ig. A Bay-család kúriáját a leszármazottak ma is lakják. Kölcsey Ferenccel kezdtük az emlékhelyek felsorolását, fejezzük is be Himnuszunk költőjével. Egy nagykárolyi vállalkozó mikor megtudta, hogy Álmosdon vannak eltemetve Kölcsey szülei és testvérei, három kopjafát állított fel és körülöttük egy kis parkot alakított ki a temetőben.
Lépjünk azonban tovább, mégpedig a szellemi világba, hiszen legendái is vannak a több mint 800 éves Álmosdnak.
Közülük a legismertebb a ma is Bőgő településrészként ismert terület legendája. Eszerint a tatárjáráskor az akkor vízjárta, mocsaras területre bújtak el az ellenség elől – állataikkal együtt – az itt élők. Az állatok azonban megéheztek, és a tehenek elbőgték magukat. Így találták meg az embereket a tatárok, akik lemészárolták őket.
És még egy halastavuk is lesz
Mindebből mit tud profitálni az ország keleti végében lévő Álmosd? – tettük fel a kérdést Tóth Sándor polgármesternek. – Azt szeretnénk, és dolgozunk is ezen, hogy minél többen megismerjék Álmosd kincseit. Sokkal többen el kellene, hogy jöjjenek ide. Ez régen egyszerűbb volt, mert a debreceni és a környékbeli középiskolák, de még az általános iskolák közül is több szervezett osztálykirándulást Álmosdra. Sok látnivalót nyújt a falu, ezek kapcsolódtak a tananyagokhoz és a helység is közeli célpontnak bizonyult. Ma már gyorsabb az életünk, tágabb a világ és a pénz is több, azért az osztálykirándulásokat nem a közeli helyekre szervezik, hanem elmennek hegyekbe, vízpartra, vagy valami más, távoli látványosságot megtekinteni. Ennek a változásnak az áldozata Álmosd. Viszont az idősebb korosztály irányába lehetne lépni, és léptünk is. Mégpedig a nyugdíjas klubok, az egyházi gyülekezeteken keresztül.
A Kölcsey-ház és a kovácsműhely kiállított anyaga a Déri Múzeum tulajdona. Azt, hogy a múzeum mit tehetne annak érdekében, hogy látogatókat irányítson ide, nem tudom. Főleg az interneten szoktuk hirdetni a történelmi és kulturális értékeinket.
Korábban az évfordulókhoz kapcsolódva voltak múzeumpedagógiai foglalkozásaink, de ezeket a járvány időszaka megakasztotta. Aztán a Kölcsey-ház felújítása miatt vált döcögőssé ez a törekvésünk. Most igyekszünk újraindítani, mert ebben látunk lehetőséget. A múzeumpedagógiai foglalkozásokat akár hirdethetnénk is középiskolákban vagy általános iskolákban. És tudom, van olyan általános iskola, ahonnan rendszeresen járnak a településünkre, hogy a hetedikeseknek megmutassák a Kölcsey-házat és a többi nevezetességet. Egy napot simán el tudnak tölteni Álmosdon. Ezt a lehetőséget kellene jobban propagálnunk, megkeresve a magyartanárokat, a történelemtanárokat, a szülőket. Az irodalmi és a történelmi emlékek mellett a természetbe is ki tudnának menni, a szövetkezetben állatokat is láthatnának, tehát Álmosd sokkal komplexebb annál, mint ahogy az a köztudatban van – részletezte a terveket Tóth Sándor polgármester, aki egy újabb turisztikai lehetőségről is beszélt. Elmondta, a falu határában, Kokad felé van egy víztározó, amire egy pályázattal megkapták a halászati jogot. Ott egy halastavat szeretnének kialakítani és működtetni. A haltelepítés után jöhetnek a horgászok, ezzel együtt a terepet is parkosítják, igyekeznek vonzóbbá tenni. Ott már van egy tóparti vendégház. Egy vállalkozás már van, aki tud éjszakára is vendégeket fogadni. Ezt a vonalat is lehetne erősíteni, és ezzel még sokoldalúbb lehetne Álmosd.
CH
