Új részletek a debreceni akkumulátorgyárról
Bár a CATL összesen 221 hektárnyi debreceni iparterület megvásárlásra tett szándéknyilatkozatot, a kínai akkumulátorgyártó egyelőre 105 hektárt vett meg ténylegesen a várostól. A beruházás első üteme 67 hektáron kezdődne el, ekkora területen épülne fel az az üzem, amelynek az engedélyeztetési procedúrája már elkezdődött. Ebben a gyárban, amely 2025 elején – vagy egy kicsit korábban – állna készen a termelésre, mintegy 2700 munkavállalót foglalkoztatna a CATL a kormányhivatalok számára benyújtott, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok szerint. A fennmaradó területre, 116 hektárra még adásvételi szerződés sincs, nemhogy beruházási program (a vételi szándék természetesen megvan a kínai félben). Minderről Papp László beszélt a Cívishír kérdésére azon a december 15-i sajtótájékoztatón, amelyet a polgármester azért hívott össze, mert a politikai hitvitaként megjelenő akkumulátorgyár ügye „kommunikációs fázisba lépett”.
December 2-től elérhetővé váltak azok a tények, adatok, amelyek ismeretében van értelme a vitának – utalt a kormányhivatal weboldalán környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás részeként elérhető iratokra. Vagyis ezek azok a dokumentumok, amelyek vizsgálata alapján a kormányhivatal zöld utat adhat a gyár működésének vagy éppen ellenkezőleg. Papp László, mint megjegyezte, jogászként nem tud eltekinteni attól, hogy vitatkozni csak a tények, adatok ismeretében érdemes, főleg, hogy ezeknek most rendkívüli fontosságuk van. Miközben, tette hozzá, az ellenzéket eddig sem érdekelték a valós információk, ha az akkumulátorgyárat támadhatták.
Lényeges: január 9-én 16 órától a Kölcsey Központban nyilvános fórumot tartanak a témában. Aki kíváncsi a tárgyilagos tájékoztatásra, az jöjjön el – hangzott Papp László meghívója, a politikus azt is hozzátette, hogy a közmeghallgatást nemcsak jogszabályi, hanem morális kötelességének is tartja. Az eseményen maga is megszólal, kérdésekre válaszol, a CATL képviselője szintén jelen lesz.
Ettől a rendezvénytől függetlenül a kormányhivatal január 20-i közmeghallgatása szintén megtartatik, amennyiben a Thomas Mann utcai család- és gyermekvédelmi központban aulája szűkösnek ígérkezik, idejében gondoskodnak másik helyszínről.
A városvezető nyomatékosította a hatósági eljárásokba vetett bizalom fenntartásának fontosságát. – Ennek a bizalomnak a megrendítésén dolgozni veszélyes, mindannyiunk elemi érdeke, hogy a hatóságok betöltsék a valódi funkciójukat. A debreceni városvezetés elkötelezett abban, hogy a CATL esetében is az összes környezetvédelmi előírás messzemenőkig be legyen tartatva, nincs pardon, nincs félrenézés – közölte.
Papp László a kínai beruházás talán megosztóbb vetületéről is beszélt, nevezetesen arról, hogy mekkora vízigénye van a CATL-nek. Igaz, egyelőre csak a 67 hektáron megvalósítandó üzem vízigényéről vannak adatok.
– A hivatalos dokumentáció szerint a vállalat vízigénye átlagosan napi 3378 köbméter, míg az alkalmankénti csúcsigény napi 6243 köbméter – jelentette ki a polgármester. Hogy ezt elhelyezhessük magunkban: Debrecen teljes fogyasztása (lakosság, szolgáltatások, ipar) jelenleg átlagosan napi 38 ezer köbméter. Ebből az ipari felhasználás 10 ezer köbmétert tesz ki. Csak a debreceni konzervgyár a nyolcvanas-kilencvenes években napi 30 ezer köbmétert használt el… Ráadásul – derült ki – együttműködést kötöttek a kínaiakkal annak érdekében, hogy még a jelzett igény egy részét se ivóvízzel, hanem szürke vízzel, azaz tisztított szennyvízzel szolgálhassák ki.
Papp László emlékeztetett arra is, hogy az önkormányzat közgyűlése júniusban – ellenzéki kommentároktól mentesen – elfogadta azt, hogy a CATL-gyárat is magában foglaló, összesen 710 hektáros Déli Gazdasági Övezetben az ivóvízkapacitások kiépítését napi 24 ezer köbméterben maximalizálják. Ezt semmilyen módon nem tudják átlépni, és nem is akarják, mivel eleve a város teherbíró képességének, adottságainak felmérésével határozták meg a számot. Kérdésünkre, hogy mekkora vízigénnyel járna, ha a CATL a teljes, általa megvenni kívánt területen ipartevékenységet folytatna, Papp Lászlú úgy reagált, ez abban az esetben sem haladná meg a most említett vízigények háromszorosát. Vagyis a 10-18 ezer köbmétert.
Elhangzott: nemrég Debrecenben járt Lázár János, az építési és beruházási miniszter támogatja a legfontosabb helyi közlekedési fejlesztéseket, így a keleti elkerülő, a főpályaudvar, sőt a Debrecen-Nagyvárad vasútvonal megépítését is.
Ratalics László
