A régi katonaságot ne hasonlítsuk a maihoz!
Nagy Zoltán mérnök alezredes a 2. számú Toborzó- és Érdekvédelmi Központ parancsnoka, Nyíri Sándor őrnagy a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj törzsfőnöke.
Cívishír: – A pályakezdők nem egy esetben úgymond jobb híján jelentkeznek szerződéses katonának, holott hajlamosak kizárólag a vonzó tényezőket figyelembe venni. Kinek ajánlja ezt a pályát?
Nagy Zoltán: – A mai gazdasági helyzetből adódóan a térség munkaerő piacán túlkínálat mutatkozik. A pályázók nagy része valóban egy tisztes munkahelyet lát a Magyar Honvédségben. A toborzók minden esetben felhívják az érdeklődők figyelmét a magas követelményekre, a speciális képességekre, a munkavégzés körülményeire és a várható feladatokra. Az önkéntes haderőben mindenkinek tudnia kell mit vállal, mire szerződik. Azok az ideális pályázók, akik képesek tenni azokért a célokért, amit kitartással, tenni akarással és fegyelemmel vár el a honvédség.
Cívishír: – Véleménye szerint mi a szerencsésebb: ha céllal érkeznek a fiatalok a honvédséghez (pl. ejtőernyős szeretne lenni), vagy ha menet közben orientálódnak?
Nagy Zoltán: – Sokan vannak, akik nem konkrét elképzelésekkel érkeznek. Aki csak egy munkahelyet lát a honvédségben, többnyire bármilyen beosztás érdekelné. Nincs akkor sem baj, ha épp nem ismeri a lehetőségeiket, hiszen hiába kap nagy médianyilvánosságot a honvédség, sokan nem tudják, milyen területekre keresünk katonákat. A toborzók feladata, hogy a megfelelő végzettséggel, képzettséggel rendelkező érdeklődőket mindenki számára megfelelő beosztáshoz segítsék.
Természetesen jó, ha valaki tudja mit szeretne, ha céllal érkezik, mert ez jelentheti azt, hogy tudja, milyen helyőrségen, milyen beosztásban szeretne szolgálni. Jobban ösztönözhető egy konkrét feladat végrehajtására, az átlagostól eltérő, magasabb követelményeknek való megfelelésre.
Cívishír: – Szinkronban tudják tartani az igényeket a jelentkezők képességével? Kiderül már a toborzás során, hogy milyen területre alkalmas a jelentkező?
Nagy Zoltán: – Természetesen. Egyrészt jól felkészült, sokat tapasztalt toborzókkal találkozik az, aki a katonai pálya után érdeklődik. A többszöri személyes találkozók alapján a toborzók megismerik a pályázókat annyira, hogy nagy biztonsággal megtalálják a mindkét fél számára ideális beosztásokat, helyőrségeket. Az iskolai végzettségek, kvalitások, a személyi jellemzők és nem utolsó sorban mindkét fél igénye alapján a toborzó állomány képes megtalálni az optimális lehetőségeket. Ha nem megfelelő képességekkel, vagy felkészültséggel érkezik az érdeklődő, meg tudjuk mondani azt is, hogy mit kell még tennie, hogy a későbbiekben potenciális fél lehessen a Honvédség számára.
Cívishír: – A mai világ életviteli, gyakran erkölcsi szempontból is szöges ellentétben áll a köztudatban élő katonás renddel. A jelöltek részéről ennek "feldolgozása" látható erőfeszítésbe kerül? Tisztában vannak a leendő katonák azzal, mire vállalkoznak?
Nagy Zoltán: – Ebben a kérdésben két részre kell osztani a jelentkezőket. Aki teljesített korábban sorkatonai, vagy szerződéses katonai szolgálatot, az tisztában van a fegyelemmel, a követelményrendszerrel és a „katonás renddel”. Aki nem volt katona korábban, azok a család idősebb tagjaitól, ismerősöktől, valamint a médiából szerzett információk alapján keresnek fel bennünket. Azonban ezek az információk nem minden esetben helytállóak. Így feladatunk a pontos tájékoztatás és az, hogy a helyes döntés meghozatalához minden információt megadjunk. Ez kiterjed például a lakhatási körülményekre, az illetményre, munkakörülményekre, a várható feladatokra. Így elmondható, aki eljut a szerződéskötésig, az minden lényeges információ birtokában van.
Cívishír: – A lemorzsolódást nyilván nem lehet elkerülni. Mit tapasztal, a toborzás/a kiképzés mely szakaszában, milyen okok miatt csúsznak el a legtöbben?
Nagy Zoltán: – A toborzás időszakában több oka lehet annak, ha valaki mégsem kerül be. Az egyik ok, ha az illető a felvételi eljárás folyamán más munkahelyet talál magának. Ez azokra a fentebb már említett emberekre jellemző, akik a honvédségben is „csak” a munkahelyet látják. Másik ok, ha valaki nem felel meg a feltételeknek: az egészségügyi, a pszichológiai, vagy a fizikai felmérésen nem tudja teljesíteni a követelményeket. Kevés számban előfordulhat olyan eset is, hogy a katonai szervezet mégsem szeretné soraiban tudni a pályázót. Ez abból adódhat, hogy egy beosztásra több ember is jelentkezett és a katonai szervezet a jók közül a legjobbat választja magának. Azok közül, akik bekerülnek a kiképzési fázisba, nincs nagy kiáramlás. Tapasztalataink szerint már az első napokban kéri a szerződés felbontását az katona, aki úgy érzi, mégsem ezt szeretné, vagy nem így értelmezte a toborzók tájékoztatását. Kevesen, de vannak olyanok, akik a képzés során nem képesek felvenni a ritmust, és nem sikerül a vizsgákon megfelelniük.
Cívishír: – Nem lehet nem észrevenni, hogy a katonaságnak komoly marketingmunkával kell még vonzóbbá tennie a pályát. Hogyan oldják ezt meg?
Nagy Zoltán: – Most a katonai tanintézeti képzésekre történő jelentkezés időszaka van, ezért jelenleg ezt népszerűsítjük, helyi szinten ez a mi feladatunk. Megyénkben 20 televízió képújság oldalain találkozhatnak hirdetéseinkkel. A parancsnokság a katonai szervezetek kommunikációs feladatainak ellátása útján, a Honvédelmi Minisztérium pedig központilag igyekszik népszerűsíteni a Magyar Honvédséget.
Nyíri Sándor: – A katonai alapismeretek tantárgy bevezetése, a honvédelmi nevelés népszerűsítése a Magyar Honvédség és a civil társadalom közötti kapcsolat erősítése a célunk egy együttműködéssel. Ezen kívül természetesen szeretnénk felkelteni minél több fiatal érdeklődését a katonai pálya iránt. A 2009-ben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár közötti megállapodás szerint Debrecen 28 általános iskolájában – hetedik, illetve nyolcadik osztályban - 2010. áprilisától délutáni, tanórán kívüli foglalkozás keretében elkezdődött a honvédelmi ismeretek oktatása. Az órákat a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj katonái tartják munkaidőben. Az oktatási intézmények 8 körzetben találhatók, körzetenként csaknem 60 tanuló jár a foglalkozásokra.
Cívishír: – Mik a tapasztalatok?
Nyíri Sándor: – Ez a korosztály igen nagy érdeklődést mutat a katonai élet iránt, a délutáni foglalkozásokra többszörös volt a túljelentkezés. Gyakran hangzik el a kérdés: hol folytathatják tovább honvédelmi tanulmányaikat.
Cívishír: – A válasz pedig kézenfekvő.
Nyíri Sándor: – 2010 szeptemberétől az együttműködés szerint két debreceni középiskolában, a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában és a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban indult el a katonai alapismeretek elnevezésű tantárgy oktatása. Utóbbi intézményben a 2009-es évben kísérleti jelleggel - szakkör formájában – már elkezdődött a tanítás. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a 16-18 éves korosztály egy része jelentős érdeklődést mutat a katonai pálya, ezen belül főként a gyakorlati foglalkozások iránt. Szeptembertől tehát a két középiskolában választható érettségi vizsgatárgy a katonai alapismeretek, amelyet 11. évfolyamon heti 2 órában, 12. évfolyamon pedig heti 4 órában tanulnak a diákok. Ezen kívül a derecskei I. Rákóczi György Gimnázium és Rendvédelmi Szakközépiskolában már negyedik éve tanulnak a diákok honvédelmi ismereteket. A tizenegyedikesek heti két órában, a tizenkettedikes végzősök pedig heti négy órában. Ez évente összesen 70, illetve 120 órát jelent. 2010-ben tizenheten érettségiztek, ebből tizenketten felvételiztek katonai főiskolára. 2010. szeptemberétől harminc 11. évfolyamos kezdte meg az első évet, illetve huszonnyolc 12. évfolyamos folytatja tanulmányai második évét.
Cívishír: – Összességében hogyan értékeli a kezdeményezést?
Nyíri Sándor: – Az oktatásunk népszerűségét és a gyerekek körében való elismertségét bizonyítja, hogy az elmúlt év végén a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szalagtűző ünnepségén együtt jelentek meg a diákok a katonai oktatójukkal. Azt követően, hogy az iskola igazgatójától megkaptam a szalagot, a honvédelmi szakkör legsikeresebb és leglelkesebb tagjainak én tűzhettem fel azt. Úgy látom, hogy a diákok – akik tulajdonképpen már meghoztak egy döntést a katonai pályához kapcsolódóan – tisztelettel és érdeklődéssel fordulnak az órákat adó katonák felé, nincsenek magatartásbeli problémák, fegyelmezettek, és elfogadják a katonai értékrendszert. Az átlagos mai fiatalokkal szemben sokkal jobban koncentrálnak és tudatosan készülnek a jövőjükre.
- BCSH -
.
