A martinkaiaknál „kiverte a biztosítékot” a rendszeres áramkimaradás
Hónapok óta borzolja a kedélyeket Hajdúsámsonban, Sámsonkertben, de leginkább Martinkán a folyamatos áramszünetek és -ingadozások. A települési csoportokat elárasztották a panaszos hangvételű posztok; többen károkról, „megbolondult” elektromos eszközökről vagy milliós szerelési költségekről számoltak be.
Az egyik martinkai lakos, Fekete Imre megkeresésünkre elmondta, a hőszivattyúját már háromszor kellett javítani. 2009-ben költözött a településre, és öt évig semmi probléma nem volt az elektromos hálózattal. Ezután évről évre egyre többen települtek be a csendes községbe, és a hálózatra való csatlakozás miatt fokozatosan romlott a helyzet. 2017-ben többen is napelemeket szereltek fel a házak tetejére, és a gondok csak fokozódtak. – Egy gyerek is tanul a hibáiból, és nem csinálja folyamatosan azokat a dolgokat, amikkel megütheti a bokáját. Az E.ON, vagy napjainkban a Titász nem tanul, sőt egyre rosszabb a helyzet. A tavalyi évben már szinte mindennapos volt az áramingadozás – mondta Imre, hozzátéve, a szolgáltatónál az 1-3 másodpercig tartó zavarok az esetlegesen előforduló nagyobb károkat hivatottak megelőzni, mint azt válaszként kapta a kárigényére.
Fekete Imre közölte, háromszor ment tönkre a hőszivattyújának vezérlőegysége, így összesen 980 ezer forint javítási költséget fizetett ki az évek alatt.
– Még egy modem és egy automata mosógép esett áldozatul az áramingadozásoknak. A szerviz azt mondta, egyértelműen a túláram okozta vesztüket. Természetesen a szolgáltató nem fizet, de a biztosítónál is hiába kopogtattunk. Számos alkalommal írtam az E.ON-nak, válaszukban mindig ugyanazt közlik: a rövid ideig tartó feszültségkimaradásokat, a középfeszültségű, légvezetékes elosztóhálózatukon jelentkező védelmi működések okozták – sorolta, kiemelve, a szolgáltató levele szerint az automatikus és kézi kapcsolások során felléphetnek kapcsolási túlfeszültségek, melyeket a fogyasztói készülékeknek „el kell tudniuk viselni".
Az Imrének küldött levélben az E.ON hangsúlyozza, hogy az ügyfelekkel kötött szerződésben folyamatos, de nem szünetmentes szolgáltatásra vállalnak kötelezettséget.
Az elosztóhálózat üzemeltetésének normál velejárói az üzemzavarok, védelmi működések és feszültségtörések, azokat nem lehet teljes mértékben megszüntetni, előfordulásukkal a fogyasztóknak számolniuk kell.
Aláírásgyűjtésbe kezdenek
Egy másik martinkai lakos szerencsésnek mondja magát, nála még nem ment tönkre semmi, de nagyon idegesítőnek tartja a rendszeres áramingadozást vagy -kimaradást. – Tavaly a víz, pontosabban annak hiánya okozott problémát, most pedig az áram. Egy éve költöztünk Martinkára, minden elektromos eszközünk új, így nem szeretnénk azonnal cserélni őket a sorozatos hibák miatt. Hőszivattyúnk van, nem filléres dolog a javítása. A konyhai elektromos készülékekről nem is beszélve! – panaszolta a fiatal hölgy. Ő úgy tudja, a közeli boltban több hűtő is tönkrement már.
Egy tősgyökeres lakó arról számolt be, hogy elektromos eszközei „megbolondultak”. – A mikróm például folyamatosan bekapcsol magától, csipog, elállítódik, fura hangokat ad ki. Azon gondolkodtunk, hogy körbejárunk Martinkán, és aláírásgyűjtésbe kezdünk. Egyszerre, írásban kérjük a fejlesztést, mert szerintem ugyanúgy, ahogy a vízhálózat is elavult, a villannyal is ez a gond. Én is adtam már be panaszt, a szolgáltatótól pedig az a jelzés jött, hogy nincs semmi gond. Ha csak elvétve egy-egy ember él panasszal, azt kirázzák a nyakukból, ezért gondolkodunk a csoportos bejelentésen – fogalmazott. Úgy gondolja, a 21. században alapkövetelménynek kellene lennie, hogy víz és villany legyen a házakban, ha már fizetnek érte – nem is keveset. Meglátása szerint a pillanatnyi áramszünetek szinte mindennaposak. Elismerte, van, hogy 2-3 napig tökéletes a szolgáltatás, de olyanra is volt példa, amikor egy nap alatt 6 áramkimaradást számoltak.
A védelmi működések a fogyasztók érdekét szolgálják
Írásban fordultunk az Opus Titászhoz, és megkérdeztük, mi az áramingadozás és -kimaradás oka; mikorra várható a gond megszüntetése; a lakók hogyan óvhatják műszaki berendezéseiket és kihez fordulhatnak kárigényükkel.
A szolgáltató válaszában közölte, Hajdúsámson, Sámsonkert, Martinka térségben a villamosenergia-szolgáltatást egy 22 kV-os légvezetékes elosztóhálózatról látják el. Ez az egyik leghosszabb vezetékhálózatuk, mely emiatt jelentős hibalehetőséget hordoz magában.
Ezen a hálózati szakaszon két ok miatt alakulhatnak ki – jellemzően rövidebb idejű – áramkimaradások. Egyrészt az úgynevezett védelmi működések miatt, másrészt a feszültségletörési okok miatt. Mint írták, a védelmi működéseket többnyire a hálózati berendezések meghibásodása okozza, továbbá a hálózati elemek természetes elhasználódása, sok esetben a szigeteletlen vezetékre lógó fák és ágak, madarak, esetenként külső fél által okozott károk, rongálások.
Hangsúlyozták, ezek a védelmi működések – amely miatt az ügyfelek pillanatnyi áramszünetet érzékelnek – a fogyasztók érdekét, a hosszabb áramszünettől való megkímélésüket szolgálják.
– A védelmi működést előidéző okokat természetesen igyekszünk minimalizálni, ezért például a gallyazási munkálatokat társaságunk alvállalkozói folyamatosan, előre meghatározott ütemterv alapján végzik, de amennyiben szükséges, egyedi beavatkozásokra is sor kerül. Az informatikai rendszereink segítségével folyamatosan, naprakészen követjük középfeszültségen az áramkimaradásokat, és amennyiben szükséges, hálózati beavatkozásokat hajtunk végre a szolgáltatás javítása érdekében. Üzemzavar (hosszabb áramkimaradás) esetén pedig munkatársaink a lehető legrövidebb időn belül feltárják és javítják a hibát. Emellett folyamatosan végeznek a szakembereink hálózatbejárást, hogy minél előbb be tudják azonosítani a lehetséges hibaforrásokat, és ezzel is minimalizálni tudják az akár hosszabb idei tartó üzemzavar kialakulását. A feszültségletörések miatti áramkimaradások és áramszünetek elsődlegesen a közös alállomási megtáplálási ponttal rendelkező, egyéb hálózatokon jelentkező zavarok miatt fordulnak elő – írták.
Kiemelték, az ügyfeleik elégedettsége rendkívül fontos számukra, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék az üzemzavarok kialakulását és minimalizálják a lakók „zavartatását”.
Az érintett településeket, településrészeket ellátó hálózaton jelenleg teljes hálózati vizsgálat folyik, amely – teszik hozzá – hosszabb időt vesz igénybe. Előfordulhat, hogy az észlelt hibák azonnali kijavítása áramszünettel jár, mivel feszültség alatt nem tudnak minden javítást elvégezni. – Az érintett vezetékszakasz mentén szakembereink folyamatos helyszínbejárást tartanak, elvégzik a gallyazási, fakivágási munkákat, s dolgoznak az egyéb, hálózati elemek és berendezések meghibásodásainak javításán (például az eddigi vezetékhossz átvizsgálását követően 4 darab vezetékre lógó fát vágtak ki munkatársaink) – tudatták.
Hozzátették, ha egy üzemzavar miatt meghibásodna egy-egy fogyasztói készülék, az ügyfelek ezt jelezhetik az ügyfélszolgálat felé, ahol a kártérítési igény kivizsgálása során feltárják a káreset körülményeit, és amennyiben a társaság felelős a meghibásodásért, akkor kártérítést fizetnek. Válaszukban leírták, hogy a túlfeszültség által jelentett kockázatra honlapjukon hívják fel a figyelmet. Itt közlik, hogy az elektromos áramkör zárásakor és nyitásakor – az áramkör villamos jellemzőinek függvényében – eltérő mértékű, a „normális” mértéket meghaladó feszültség, úgynevezett túlfeszültség keletkezik.
Az ilyen jellegű túlfeszültségek a kapcsolókészülékek működésének elkerülhetetlen, természetes velejárói.
A túlfeszültség fizikai törvényszerűség szerint lép fel, mértéke, nagysága a szolgáltatótól független, és az érzékenyebb berendezési eszközökre, például a videó, CD-, DVD-lejátszó, számítógép (stb.) működésére hathat a leginkább kedvezőtlenül, és kellő védelem hiányában azok meghibásodásához vezethet. „A túlfeszültségek elleni védelem elsősorban azzal valósul meg, hogy a gyártók olyan készülékeket gyártanak, amelyek képesek ellenállni ezeknek a hatásoknak” – olvasható.
Zárásként leírták, Hajdúsámson, Sámsonkert és Martinka térség áramszolgáltatásában fennálló üzemzavar hibáit az Opus Titász Zrt. munkatársai folyamatosan ellenőrzik, a hibák kijavításáig pedig az ügyfelek türelmét kérik.
Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere január végén közösségi oldalán tudatta, tárgyalást kezdeményezett az Opus Titász Zrt. üzemigazgatóságával az áramkimaradások és -ingadozások okairól, azok megszüntetéséről. Mint írta, a vállalat igazgatója szerint a problémát feltárták, a munkálatokat elkezdték, a hibaelhárítás folyamatos. Mindezek mellett tárgyaltak a megnövekedett lakossági, fogyasztói igényekről, melyek nyilvánvalóan a háztartások számának megemelkedése miatt alakultak ki, így szükségszerű a rendszerfejlesztés, hiszen több tíz évvel ezelőtt nem ekkora lakosságszámra tervezték az áramszolgáltatást. – Az áramszolgáltató a 2023-as évben is több helyszínen fog végezni transzformátorcserét, továbbá rendszer-, hálózat- és vezetékfejlesztést – zárta gondolatait.
Romboló hatású túlfeszültségek
A Cívishír által megkérdezett okleveles villamosmérnöktől arra a kérdésre, hogy hogy miért hallani egyre több káreseményről, azt a választ kaptuk, ez egyrészt köszönhető az elektronika fejlődésének is. – Annak műszaki magyarázatát, hogy az új eszközök miért érzékenyebbek a túlfeszültségre, könnyen megtalálhatjuk a „downsizing"-ban (alulméretezés), vagyis a különböző termékek gyártói – a műszaki fejlődés, az energiatakarékosság vagy egyéb célkitűzés miatt – egyre kisebb méretű villamos/elektronikus készülékeket gyártanak. Ezekben egyre kisebb a (villamos)szigetelések mérete, és ez szükségszerűen azzal jár, hogy növekszik érzékenységük a túlfeszültségekkel szemben. A gyártók azért nem építenek be túlfeszültség-védelmet, mert nagyon költséges és karbantartás-igénye is van, de az iparban már mindenhol koordinált túlfeszültség-védelmet alakítunk ki – épp az említett esetek elkerülése érdekében, sőt: ez a lakosság körében is egyre elterjedtebb, hiszen többmilliós elektromos berendezések találhatók a lakossági ügyfeleknél is (600 ezres televízió , egymilliós konyhai berendezések, 4-5 milliós hőszivattyúk, kazánok) – vélekedett a szakember.
Kitért rá, a koordinált túlfeszültség-védelmet 150 ezer forint körüli tétel kialakíttatni. Egy villanyszerelő megoldja, de hozzátette (tisztelet a kivételnek), egyelőre nem megfelelő a szakmai felkészültségük.
Ráadásul sok háztartásban még legyintenek rá, mondván, hülyeség, minek az – hiszen mindenki a villanyon spórol. – Egymilliós járólap kell, egymilliós, normális elektromos hálózat nem kell... – hívta fel a figyelmet a fogyasztói elvi anomáliákra. – A kisfeszültségű készülékekben a túlfeszültségekből eredő villamoskárok növekvő száma a tervezőket és a szakértőket a probléma átgondolására késztette. A villamos berendezésekben a legkülönbözőbb okokból kifolyólag léphetnek fel túlfeszültségek. Ezek: közvetlen villámhatás, közvetett (másodlagos) villámhatás, kapcsolási esemény a kisfeszültségű hálózatban. Ez utóbbi, kapcsolási folyamatok a zivatarokhoz képest nem olyan látványosak – be- és/vagy kikapcsolásakor vagy a zárlatok lekapcsolásakor túlfeszültség keletkezik. Ezek romboló hatását a megfelelően kiválasztott II. levezető osztályú levezetőkkel lehet csökkenteni. Érzékeny, finom elektronikával ellátott végberendezések számára még egy koordináló készülék-finomvédelem alkalmazása is szükséges. A gyakorlati esetek többségében a villámvédelmi rendszerrel összehangolt telepítésű, villámvédelmi zónahatárokon elhelyezett három lépcsős (I.+II.+III.) villám- és túlfeszültség-levezetőkből összeállított levezető rendszer kiépítése nyújtja a maximális és egyben elvárható védelmi szintet – idézte a villamosmérnök a szakmai katalógus ajánlását.
Fogarasi Renáta
[Beillesztett cikk: Hajdúsámsoni vízmizéria: az építési korlátozás lehet az ideiglenes megoldás]
