A kávéfogyasztás rejtelmei: hogyan reagál a szervezetünk?

A kávé szerelmeseinek nem igazán kell magyarázni, miért is jó dolog a kávézás. A reggeli rituálénk sokféle lehet, van, aki csak annyira nyitja ki a szemét, hogy a kávéfőzőt beindítsa, majd félalvó állapotban fogyasztja el a feketéjét. Mások a reggeli fürdés részeként kortyolgatják a kádban, és vannak szerencsések, akiknek ágyba viszik az ébresztő italt. A szervezet gyorsan reagál, szemeink nyílnak, és belénk költözik az élet.
De vajon, mi zajlik ilyenkor igazából a szervezetben? Tényleg a kávétől ébredünk fel, vagy egy idő után már csak placebóként hat? Mindenképpen jótékony hatású a kávézás, vagy vannak ártalmai? Mindent elárulunk!
Mi zajlik a szervezetben kávézáskor?
Teljesen mindegy, hogy a retro kis kotyogóssal főzzük, vagy valamelyik modern és okos automata kávéfőzővel, ha a pörkölt darálék megfelelő nyomáson készül el, akkor finom és erős italt kapunk. Azt tudjuk, hogy ha megisszuk, rövid időn belül éberebbek leszünk, kipattanunk az ágyból, beindul az agyunk, sőt...az anyagcserénk is felpörög. Legyünk őszinték, többeknek szüksége van az illemhely közelségére kávézás után. Ez mind-mind természetes folyamat. De előfordul, hogy ha valaki nagyon fáradt, és délután kávézik, simán el tud aludni akár pár perccel utána. Akkor végül is pörget a kávé vagy sem?
A kávé szervezetre gyakorolt hatásai természetesen az összetevők vizsgálatával tudjuk leleplezni. Az élénkítő italt sokáig szinte kincsként fogyasztották a történelem folyamán, a modern korban viszont sokszor óva intik tőle pl.a magas vérnyomás betegeket. De mi az igazság?
A kávé koffeint tartalmaz, ezt még a gyerekek is tudják. Emellett van benne klorogénsav, ami antioxidáns, de ezen kívül amerikai tudósok megállapítása szerint, több mint 1000 féle antioxidánst tartalmaz. Illetve terpének (kaveol, kafesztol) is vannak benne, ami vizsgálatok szerint emelheti a koleszterin szintünket. Az, hogy mennyi koffein, vagy terpén szabadul fel a kávéból és kerül a szervezetbe, nagyban függ a szemek pörkölésétől, tehát az előkészítéstől, és a kávéfőzési módtól is.
Általánosságban kijelenthető, hogy a kávé hatóanyagai élénkítik az anyagcserét, a vérnyomást, és az agyi funkciókat is. A koffein az idegrendeszer receptor sejteiben gátolja az adenozin hatását (ami az idegsejteket lassítja), ezért a koffein az idegsejtek működését serkenti. Vérnyomás emelő hatását ugyan kimutatták a klinikai vizsgálatok, de semmilyen összefüggést nem találtak a szív-érrendszeri megbetegedések és a rendszeres kávéfogyasztás között. Sőt.
A kávé jótékony hatásai
A kávé fogyasztásánál fontos leszögezni, hogy a bele kerülő cukornak egyáltalán nincs jótékony hatása a szervezetre, és igazából a kávét nem is kellene azzal édesíteni. A kutatások csak a natúr italra vonatkoznak.
Holland, amerikai és német kutatások is vizsgálták a kávéfogyasztók egészségügyi értékeit, a csoportokat bizonyos kutatásokban 15 évig figyelemmel kísérték. Az eltérő helyeken és időkben végzett tanulmányok mindegyike azt írja le, hogy a kávé hatóanyagainak számos pozitív hatása van:
- Csökkentheti a csontritkulást, ha mellette megfelelő a D-vitamin és kalcium bevitele.
- Serkentheti a májat, megelőzheti a májzsugor, zsírmáj, májgyulladás kialakulását.
- Csökkenthetnek a daganatos megbetegedések kockázatai.
- 10 évig tartó megfigyelésekben 40 %-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát az arra hajlamos csoportokban.
- Bár rövid távon csökkentheti a glükóztoleranciát és inzulinérzékenységet, de a hosszú távú megfigyelések alapján a II-es típusú cukorbetegség kockázatát csökkentette 30%-kal.
- A koffein agyserkentő volta kapcsolatban áll a demencia elmaradásával öregkorban, ezért mérsékli az Alzheimer-kór kialakulását.
- Megdőlt az a nézet, hogy a vérnyomás emelő hatás károsítja a keringési rendszert, sőt, a kávé összetevői kifejezetten jótékonyak a szívre és az erekre.
- Megnöveli a fizikai teljesítőképességet, erőnlétet, akár a fogyást is segítheti azáltal, hogy serkenti az edzést
Kinek nem ajánlott a reggeli kávé?
A számos orvosi kutatás is azt bizonyította, hogy önmagában a kávénak nincsenek káros hatásai, de bizonyos esetekben a mérték nagyon fontos. Tehát nem egy reggeli kávé okoz gondot, hanem ha valaki 3-nál több csészével fogyaszt egy nap. Ebben az esetben a kávézás akár problémát, túlzott terhelést is jelenthet a szervezetre nézve, ha: valaki magasvérnyomás beteg, várandós, kismama vagy veseproblémái vannak. Arra is oda kell figyelni, hogy a kávé koffeintartalma befolyásolja bizonyos gyógyszerek hatását, például vízhajtó hatása miatt, vagy a vas felszívódását nehezítő hatása miatt.














