Debreceni vásárcsarnok: hol van már a tavalyi ár?

Nekem senki ne mondja, hogy bármi is olcsóbb lett! Akár itt a piacon, akár a boltokban vásárolok, csak hüledezek az árak láttán. Egy évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy elviselhetetlen már a drágaság, de ami azóta történt, az szinte felfoghatatlan – fakadt ki a debreceni vásárcsarnokban Marika, aki elmondta azt is, hogy nem túl magas, 130 ezer forintos nyugdíjból él, és ha a gyerekei időnként nem segítenék ki, hó végére, de inkább hó közepére elfogyna a pénze. – Nem élek nagy lábon, de mire a számlákat kifizetem, kiváltom a gyógyszereimet, már tényleg legfeljebb annyi marad, hogy a következő hónapig kihúzzam valahogy – magyarázza. – Ez nem mindig sikerül, olyankor jön a két fiam, és, ahogy nekik szoktam mondani, „megtámogatják az öreget”. El sem tudom képzelni, hogyan élnek azok az idősek, akik ennél is kevesebb nyugdíjat kapnak.
Marika szatyrában nem sok minden lapul, pár paradicsom, egy paprika és két alma, meg néhány zsemle. Mint mondja, a piacra inkább a hangulatáért jár, néha összefut ismerősökkel is, telik az idő, addig sem otthon ül a négy fal között. Az elszabadult árakra vonatkozó megjegyzésével nemigen van ebben az országban olyan ember, aki vitatkozna, a piacon tett sétánk csak megerősíti azt, amit eddig is tudtunk: a fizetésünk jóval kevesebbet ér, mint akár csak fél évvel ezelőtt.

A debreceni vásárcsarnok zöldségkínálata semmi kívánnivalót nem hagy maga után, roskadozó asztalokról válogathatnak a vásárlók. Az újburgonyát például 500-600 forintért kínálják, a paradicsom kilója 700 és 1000 forint között változik, a koktélparadicsomból ugyanez a mennyiség 2000 forintba kerül. Szép summát kérnek el a paprikáért is: egy kiló 1300-1400 forint, a kaliforniai paprika viszont csaknem duplája, 2500 forint. Már kapható a zsenge zöldborsó is, igaz, az 1600-2000 forintos árát látva azért elgondolkodik az ember, és lehet, úgy dönt, vár még pár hetet, biztosan lesz ez ennél még olcsóbb is. A hagyma kilója 650-700 forint, az újhagyma csomagja 200 és 500 forint között mozog, a vajreteké 500, a piros reteké 150-200 forint. Karfiolból 700-800, kelkáposztából 800, káposztából 450-500 forint egy kiló. Fürtös uborkát 650, brokkolit 1000, sárgarépát 600, petrezselymet 1100 forintért vehetünk, a zeller kilója pedig 850 forint.

Cseresznye 7000-ért

A zöldség egészséges, de ugyanez igaz a gyümölcsökre is, így ha még maradt pénzünk, kerülhet a szatyorba például egy kis eper is. Bár azt nehéz eldönteni, hogy ezek már az eperszezon árai-e, vagy még ezután jön a dömping, és lesz olcsóbb is, de ez a jelző a jelenlegi 1100-1800 forint közötti árra azért még nem mondható. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy epret már 1000 forintért is kínálnak, de abból leginkább már csak lekvár vagy pálinka készíthető, ahhoz viszont egy kicsit soknak tartjuk ezt az árat… Kellemesen csalódtunk a cseresznye árában, mert hiába kerestük a 12 ezer forintos gyümölcsöt, amiről az interneten számos helyen jelent meg fotó, a debreceni piacon nem találtunk „csak” 7 ezerért. Kínunkban ezen talán még nevetnénk is, ha nem a saját szemünkkel látnánk, hogy van, akinek nem remeg meg a keze a brutális ártól, és kilószámra viszi a valóban gusztusos, nagy szemű, bordó cseresznyét. Ehhez képest a körte 1100-1200 forintos ára „kismiska”, nem beszélve a marokkói görögdinnyéről, aminek kilóját „csupán” 800 forintért adják, míg a sárgadinnye 1000 forintba kerül. Van már sárgabarack is, származási helyét ugyan homály fedi, de aki erre a gyümölcsre vágyik, 2000 forintos kilónkénti áron hozzá is juthat. A banán 700 forint, szőlőt 2500 forintért láttunk, almát pedig a legtöbb árusnál 500 forintért vehetünk.

A hús sem lett olcsóbb

A tojás, mérettől függően, 65, 80 és 85 forintba kerül. Az árcsökkenést egyelőre a húsoknál sem vettük észre, sőt például a sertés tarja még drágult is az utóbbi időben, így most kilója 2100 forint, akárcsak az oldalas. A karaj 2000, a dagadó és a lapocka 1900 forint. A marhacomb ára is emelkedett: 3800 forint egy kiló, a kacsacomb 4000, a pulykamell 3000, a csirkemell pedig 1600 forintért vásárolható meg.
Szűk fél kiló csirkemellet, egy fél szál kolbászt és 20 deka darált húst vett az egyik árustól egy idősebb hölgy, akitől megtudtam, hogy nyugdíjas pedagógus, és azok közé a szerencsések közé tartozik, akiknek kifejezetten jó nyugdíjuk van. Háromszázezer forintot hoz neki a postás, ebből 150 ezret minden hónapban elkölt élelmiszerre, egy-egy bevásárlás a piacon 10-15 ezer forintjába kerül, és általában egy héten kétszer fordul meg a vásárcsarnokban. Az otthonához közeli boltban intézi a napi bevásárlást, és mire rezsiszámlákat is befizeti, nem is nagyon marad pénze. Az árak csökkenésének semmi jelét nem látja, se a piacon, se a bevásárlóközpontokban. Szerinte arra már nem lehet számítani, hogy a jelenleginél olcsóbbak lesznek az élelmiszerek, legfeljebb az drágulás üteme lassul majd. – A kapzsiság, a pénzéhesség a fő oka annak, hogy ilyen brutális a drágulás – mondja. – Megérezték a piac szereplői, hogy a járványra, majd a háborúra mindent rá lehet fogni, és igazuk lett, jól kihasználják a zűrzavaros időszak nyújtotta lehetőségeket, gátlástalanul emelik az árakat, és hatalmas haszonra tesznek szert.

Keserves munka, pici haszonért

Utóbbi megjegyzéssel csak részben értett egyet az a derecskei őstermelő, aki családjával 3 hektáron gazdálkodik. Szerinte a nagyokra igaz lehet ez a megállapítás, a kicsik viszont sokszor tényleg az életben maradásért küzdenek, és már minimális haszonnal is elégedettek lennének. – Rengeteg a kiadás, mindennek felment az ára! – panaszolja. – Jelentősen drágult a vetőmag, az üzemanyag, a vegyszer, a gépjavítás, az öntözésről pedig ne is beszéljünk, az egy kisebb vagyont felemészt. Egynapi locsoláshoz 100 liter gázolajat használunk fel, és ezzel a mennyiséggel egyszerre a területünk egynegyedét tudjuk öntözni. A vásárcsarnok körül nehéz parkolni, ezért kevés a vevő, sokan inkább elmennek a multikhoz, ahol kényelmesen megvehetnek mindent. Emlékszem, amikor megnyílt ez a piac, ölték egymást az árusok a helyekért. Most nézzen szét! Egy csomó üres asztal van.

 

Megtudtam tőle azt is, hogy három asztalt bérel, amiért havonta 107 ezer forintot fizet, egy három négyzetméteres raktár bérlése pedig több mint 30 ezer forintba kerül. – Ötven éve járunk a debreceni piacra, azóta túrjuk a földet – meséli. – Keserves munka ez! Hajnal háromkor kelünk, se hétvégénk, se ünnepünk, de egyre kevésbé éri meg, félrerakni már egyáltalán nem tudunk belőle.

Takács Tibor