Kell-e tartanunk a mesterséges intelligenciától?
Kétségtelen, már velünk van a mesterséges intelligencia, amely megosztja a hozzáértőket és a laikusokat is. Többen félnek tőle, de nagyon sokan az emberiség legnagyobb találmányának tartják. Mi lehet az igazság? A jelen állapotban egyáltalán van-e igazság a témában? A mesterséges intelligencia potenciális hatásai, jövőbeli kilátásai és felhasználási területei, mint például a ChatGPT voltak a témái annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Debreceni Egyetem Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet (MÜZLI) Alumni Party-ja keretében tartottak április 26-án este az egyetemi Kazánházban. A témáról Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. technológiai és innovációs igazgatója, Ferik Attila, az ArisGlobal senior directora, Dezső Attila, a CHSH Dezső & Partners Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, Ascsillán Endre, a General Electric közép-kelet-európai alelnöke és Lencsés Gergő, korábbi globális ellátási lánc vezető, mérnök beszélgetett a nagyszámú hallgatóság előtt.
Olykor hülyeséget sokszorosíthat
Először a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a személyes tapasztalataikat osztották meg a mesterséges intelligenciáról. Elhangzott, hogy az egészségügyben a betegségek feltérképezésére és a gyógyszerkutatásban egyaránt használható, de helye van az energetikában a fogyasztási előrejelzésekben és a napelemek villamosenergia-termelése becslésében is. Ancsillán Endre egy újabb kérdéssel lendítette tovább a beszélgetést: Mitől robbant ki most a mesterséges intelligencia sztori? Miközben évek óta a kezünkben van az eszköz, most vált érdekessé, felfokozódott iránta az érdeklődés, ugyanakkor Olaszország egyszerűen betiltotta a mesterséges intelligencia használatát. A beszélgetők szerint jogi korlátokba is ütközik a felhasználása, hiszen adott egy háromezer éves, jól működő jogi rendszer, amit újra kell-e értelmezni majd a mesterséges intelligencia miatt? És ez felveti a személyiségi jogok, a szellemi tulajdon, valamint a felelősségvállalás problémáját. Ez pedig most tudatosult az emberekben. Egy másik vélemény szerint bődületes mennyiségű adat keletkezett mostanában, és számítógépkapacitás-probléma van. Új algoritmusok jelentek meg, és ezek elérték azt a képességet, mennyiséget, hogy érdemes már mesterséges intelligenciát tanítani, alkalmazni. Ezek tették lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása elinduljon. A most zajló technológiai forradalom a tömegek számára is hozzáférhetővé teszi a mesterséges intelligenciát. Ráadásul a használata sem túlságosan bonyolult. Azért robbant nagyot, mert az emberek megpróbálják leírni a valóságot.
A pódiumon ülők szóba hozták, hogy ők maguk milyen potenciált látnak a mesterséges intelligenciában.
Elhangzott olyan vélemény, hogy általa sok minden megváltozik, segíti az embereket a munkájukban. Például megtalálni a rákos daganatot egy CT-felvételen. Utána az orvosnak csak azért kell ránézni a felvételre, hogy megerősítse a gép által megállapított dolgot. Emiatt az orvos többet tud majd foglalkozni a beteggel, kitalálja, mi a terápia következő lépése. Egy másik szakember úgy látta, a mesterséges intelligencia elhozza a hagyományos értelemben vett felsőoktatás végét. A jól megírt modellek alapvetően alakítják át az egyetemi oktatást. Elhangzott az is, hogy a mesterségesintelligencia-kutatóknak fele úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia kontroljának hiánya vezet majd az emberiség kihalásához. Nem kevesen értelmezik így a mesterséges intelligencia jelenlétét. Olaszország a szabályozatlansága miatt tiltották be a használatát. Ugyanakkor felvetődik, hogy lehet-e egyáltalán szabályozni? Az olaszok a személyiségi jogok, szellemi tulajdon és a felelősség terén előálló rendezetlenség miatt félnek.
Fontos kérdés volt, hogy az emberek mennyire bíznak ezekben a fejlesztésekben?
Teret kapott olyan vélemény is, hogy tartani lehet attól, hogy a mesterséges intelligenciában egyre jobban bíznak majd az emberek. Probléma, hogy rossz adatból csak rossz következtetést lehet levonni. Más vélemény szerint a mesterséges intelligencia használatának köze sincs a bizalomhoz, már csak abból kiindulva, hogy magánéletünkről mennyire felelőtlenül szórjuk tele az internetet csak azért, hogy kapjunk tíz tetszést. A mesterséges intelligencia használatának, elterjedésének lényege, hogy jobb lesz-e, olcsóbb lesz-e, mint az alternatíváik. Az a baj, hogy mi, emberek kezdünk el úgy gondolkodni, mint a gépek, mert ez kényelmesebb nekünk. Ez már jelen van a mostani tevékenységünkben is, hiszen egy internetes posztot úgy farigcsálunk, hogy azt szeresse az algoritmus. Felvetődött az is, hogy sok esetben fog pénzben mérhető kárt okozni az, hogy hiszünk a gépnek. Ha pedig a bemenetbe kerül egy kis hiba, akkor a végeredmény hülyeség lehet, amit az automatizáció sokszorosítani fog. Az egyetemnek abban van jövője, hogy felismerjük, rossz választ kaptunk.
CH
