Aki Hajdú-Biharba jön, vármegyébe érkezik!

Kihelyezték a vármegyék határát jelző új közúti táblákat. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. A parlament még nyáron döntött arról, hogy a megyéket vármegyéknek hívják, a kormánymegbízott elnevezést pedig főispánra változtatják.

Az indoklás szerint a vármegye szó használatának visszaállítása biztosítaná az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak tovább élését, erősítené a nemzeti összetartozás eszméjét, a magyar demokrácia nemzeti karakterét.

Hajdú-Bihar megye mai formája a trianoni békeszerződés után alakult ki, hiszen előtte Hajdú és Bihar külön vármegyét alkotott. Előbbi a nevét a 17. században letelepített hajdúknak köszönheti, központja Debrecen, további jelentős városai Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló voltak. Hajdú vármegye 3343 négyzetkilométeren terült el. Bihar vármegye több mint háromszor akkora volt (10 657 négyzetkilométer), nem véletlen nevezte a népnyelv Biharországnak is. Nagyvárad központtal működött, ugyanakkor Berettyóújfalu is jelentős városnak számított. Az akkori terület háromnegyed része ma Romániához tartozik.