Debreceni akkumulátorgyár: fontos szerződést írtak alá
Ünnepélyesen aláírták szeptember 5-én Debrecenben azt a szerződést, amely rögzíti, hogy a piacvezető kínai akkumulátorgyártó, a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 221 hektáros területet vásárol a cívisvárosban; a 7 milliárd euró értékű beruházás eredményeként a vállalat 2025-ben már termelne a Déli Gazdasági Övezetben.
Az eseményen a műtét miatt lábadozó Papp László polgármester távollétében Barcsa Lajos alpolgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a 9 ezer munkavállaló foglalkoztatásával tervező beruházás komoly lehetőség a város és a szakemberek számára, valamint a városvezetés 2014 óta folytatott gazdaságfejlesztési politikáját méltatta.
[Beillesztett cikk: Debrecen polgármestere bedobja a törölközőt, ha ez bekövetkezik]
Yang Chao, a Kínai Népköztáraság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője arról beszélt, hogy történelmi csúcson vannak a kínai-magyar kapcsolatok, a CATL beruházása pedig nemcsak a kínai-magyar, hanem a kínai-EU-s viszonyt is erősíteni hivatott. A diplomata szavai szerint Kína megbízható partnerként tekint Magyarországra, amely beruházási célország számára Kelet-Közép-Európában.
Robin Zeng, a CATL tulajdonos-vezérigazgatója online bejelentkezés során fejezte ki köszönetét és várakozásait, közölve, minél többet tudtak meg Debrecenről, annál inkább „lenyúgözte” őket a zöldmezős beruházást segítő „versenyképes környezet”. Az üzletember annak kapcsán hogy miért a hajdósági megyeszékhelyet választották, kiemelte a kormány és a városvezetők hatékony hozzáállását. Cégükről szólva kiemelte, küldetésük a prémium megoldások és szolgáltatások az energiafelhasználásban.
Európában egyre nagyobb teret hódít meg az elektromobilitás – utalt arra Robin Zeng, hogy az EU-ban 2035-től tilossá válik az új benzines és dízeles autók forgalmazása –, ezért is fontos a CATL számára a kontinensen való jelenét erősítése. Megemlítette: a gyár működtetésében nagyban támaszkodnának a zöld energiára, így például a napenergiára, mellyel összefüggően magyar partnerekkel tárgyalnak.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány helyesen ismert fel két, a jövőnket meghatározó világgazdasági folyamatot, azaz az elektromobilitás szerepét a járműgyártásban és a keleti vállalatok nyugati térhódítását.Aláhúzta: a CATL-invesztíció európai uniós kitekintésben is jelentős, hiszen egyike az elmúlt tíz év egyik legnagyobb beruházásának. A keleti nyitás politikájának sikeressége mellett érvelt azzal, hogy míg tavaly egy dél-koreai, 2022-ben minden jel szerint ez a kínai gyárépítés lesz a beruházási rekord hazánkban.
– A gyárterület előkészítése már folyik, az építkezéssel pedig haladni kell annak érdekében, hogy a kínai tervek szerint 2025-ben meg is kezdődhessen a termelés. A BMW és a Mercedes számít a debreceni gyár három v múlva történő elindulására – derül ki a miniszter szavaiból. Az is kiderült, hogy a Kína és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom idén – ez rekord – túllépte a 12 milliárd dollárt. A magyar autóipar teljesítménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot.
Szijjártó Péter a magyar-kínai viszonyt pragmatikusnak, a tisztelet talaján állónak és külső befolyásoktól mentesnek minősítette.
A tárcavezető úgy nyilatkozott, el fogják mondani, hogy mennyivel támogatja Magyarország a CATL debreceni gyárépítését, de erről csak az Európai Bizottságnál futó, ilyenkor szokásos notifikációs (jogharmonizációs) eljárások végén lehet beszélni.
RaL
