Erre a szemléletváltozásra az építtetők is vevők lesznek
Jubilál a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara, mely alkalomból kiállítást, kerekasztal-beszélgetést és szakmai előadást szerveztek. China Tibor elnökkel egyebek mellett morálról, egy új korszak elvárásairól és elvégzett feladatokról egyaránt beszélgettünk.
Az esemény alkalmából az idén 25 éves a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara „Október az építészet hónapja” címmel rendezvénysorozattal emlékezik meg a szervezet megszületéséről, melynek apropóján nemcsak kiállítást rendeztek a MODEM-ben, hanem más programokkal is készültek.
China Tibor: A jubileum méltó megünneplése mellett mindenképpen meg kell említeni azt, hogy olyan periódusban vagyunk – különösen a korábbi évek történései miatt –, amikor egyre fontosabbá válik a közösség egyben tartása. A tárlat október 6-án, az építészet nemzetközi világnapján nyílt, 25 hajdú-bihari építész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Túl vagyunk egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen, ahol helyi kamara alapító és volt elnökei ültek le egymással beszélgetni a közönség interaktív közreműködése mellett, jó hangulatban. Volt elnökeink, említsük meg név szerint is őket, mert szakmai múltjuk, emberi tartásuk alapján megérdemlik, Arató András, Kováts András, Halász György, Pecsenye Béla (jelenlegi alelnökünk), tanulságos, kortörténetet felidéző eszmecserét folytattak arról az izgalmas két és fél évtizedről, amely a kamara embrionális állapotától egészen a közelmúltig felölelte a mögöttünk hagyott fontos állomásokat. Több olyan izgalmas történet, esemény került elő, ami koránál fogva az ember látókörén kívül esett, és így felidézve új élményt jelentett. Tanulságok? Egyrészt az elmondottak megerősítettek abban, hogy a regnáló kamarai tisztségviselőknek nagy a felelőssége az elődök által felhalmozott erkölcsi-anyagi örökség gondozásában. Másrészt különösen fontosnak tartom a helyes szakmai morál, a kívánatos emberi, szakmai hozzáállás képviseletét. Emellett azt, hogy minél hasznosabb szolgáltatóként legyünk elérhetők a tagságunk számára, akár kiállítások, előadások akár más közösségi rendezvények formájában. Ez utóbbi kapcsán meg kell említeni, hogy a rendezvények száma az összes területi kamaráét megelőzi, ezzel országosan első helyen állunk.
Milyen a kívánatos építész morál?
China Tibor: A kamarai etikai szabályok kötelező betartásán túl morális ügynek tartom, hogy adott munkát valaki milyen minőségben készít el. Nemcsak látványépítészeti értelemben, hanem annak műszaki tartalma, kidolgozottsága szerint. Emellett, és ezzel összefüggésben a többiekkel szembeni morális kérdés, hogy például milyen díjazásért vállalunk tervezést. Immorálisnak tartom azt a mélyen a díjszabás alatt adott árajánlatot, amelyből szemmel láthatóan nem lehet megcsinálni az adott épület tervét az elképzelt dimenzióban, és természetesen azt is, ha valaki olyan árat szab, ami irreálisan magas. Erre azért sokkal kevesebb a példa. Bár van díjszabási táblázatunk, elképesztő kilengéseket is látunk, jellemzően lefelé. Ez visszatetsző annak számára, aki minden jogszabályban előírt tervfajtát elkészít, az adott létesítményt végiggondolja, kitalálja, és nem innen-onnan összeollózott csomópontokból állít össze kiviteli tervet. Minden épületen egyértelműen lehet látni azt, hogy mennyit foglalkoztak vele, mennyit érlelték annak terveit, mivel ez egyértelműen kitűnik még a laikusok számára is. Ha már a morálnál tartunk természetesen az is fontos, hogy egy építész mit sugall önmaga által az összes szakmagyakorló képviselőjeként a megrendelő, vagy bárki szemében.
A díjszabásra visszatérve, újra van minisztere az építésügynek, és az eddig általunk megismert törvényjavaslatot előkészítő anyagok alapján az állami beruházások során meghatározóvá válnak a kamarai díjszabásban foglaltak.
Ez azt jelenti, hogy egy állami beruházás pénzbeli fedezetének kalkulációja során ezzel az építész kamarai díjszabással számolnak?
China Tibor: A tervezési díjra vonatkoztatva a kérdést, nem feltétlenül csak ennek a nagysága lehet majd meghatározó feltétel. Most úgy tűnik, e beruházások egy részének tervezőjéről árverseny helyett tervpályázat fog dönteni. Ezt üdvözli a szakma, hiszen az ár szerepét ez esetben átveszi az építészeti a minőség. A tervpályázati módszer lényege, hogy jellemzően az országosan meghirdetett pályázatok anonim formában kerülnek a szakmai bíráló bizottság elé, amely részletes bírálatot ad a pályaművekről, valamint zárójelentésben rögzíti a művek rangsorolását. Szerintem egy ilyen verseny mindig jobb épületeket eredményez, mint egy direkt megbízás. Ez a megbízóknak is nagyobb biztonságot jelent arra vonatkozóan, hogy van összehasonlítási lehetőségük, azon változó tényezőkből amire a pályázat lehetőséget ad.
A díjszabás ügyének felszínen tartása fontos a szakma számára, és ha valóban beépítik az újonnan születő állami építésügyi beruházásokról szóló kerettörvénybe, akkor nagyon remélem, hogy ennek hatása a magánszektorba is előbb-utóbb átszivárog. Számosan foglalkoznak ma beruházásokkal, irányítanak kivitelezéseket a tevékenységekhez hiányzó alapképzettség hiányában. Ezzel akkor van igazán probléma, ha úgy állnak bele ezekbe a fejlesztésekbe, hogy sajnálják a pénzt megfelelő gyakorlattal és jogosultsággal rendelkező szakemberek megbízására. Mindig akadnak konjunktúra-lovagok, akik valójában szimpla közgazdasági folyamatként tekintenek egy-egy ilyen beruházásra, és a minél nagyobb haszon elvét tekintik elsődlegesnek a lakhatás, a tartósság, a műszaki tartalom és a minőség rovására. Tegyük hozzá, a beruházók, kivitelezők jelentős részével kifejezetten jó együtt dolgozni, sokaknál a jó értelemben vett szakmai önérzet és elhivatottság hatja át az építési folyamatot már a tervezés pillanatától.
Milyen munkákban van benne a megyei építész kamara?
China Tibor: A helyi kereskedelmi- és iparkamarával kötött együttműködésünk eredményeként az építőipart érintő törvényalkotási kérdésekben folyamatos a párbeszéd. Előkészítés alatt van az évkönyvünk, melyet szeretnénk rendszeresen megjelentetni a jövőben. A járvánnyal együtt élve is volt alkalmunk erősíteni a kapcsolatunkat, aktuális kérdéseket megvitatni egy-egy kölcsönös látogatás során a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Csongrád-Csanád megyei építész kamarákkal. Ezen kapcsolatokat tovább kívánjuk ápolni, kiterjeszteni. Szándékukban áll a megyei mérnök kamarával együttműködni a szakmát érintő kérdésekben, és a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékével is napi kapcsolatban vagyunk közös projektjeink kapcsán. Nagy örömünkre nyáron megtörtént a kapcsolatfelvétel a Nagyváradi Egyetem Építészmérnök Karával is, a mesterképzős hallgatók szakmai kiránduláson a nyári tervezési táborukhoz innen merítettek inspirációt. Szeretnénk továbbá a társadalom minél szélesebb körével megismertetni a munkáinkat, jó lenne minél többet találkozni, beszélni a nem szakmabeliekkel is. Nemcsak az a vélemény számít, amelyet egymás házairól mondunk.
Korábban a kamarai célkitűzések között említette egy olyan szakmai tanácsadói testület létrehozását, amelyik a vidéki önkormányzatokat segítené ingyenesen a településképi, beruházás-tervezési döntéseikben.
China Tibor: Jogszerűen megalakult, de eddig hiába ajánlottuk a települések figyelmébe, egyelőre úgy tűnik, nincs rá igény. Holott ez a testület kizárólag ajánlásokat fogalmazna meg, amelyeket nem kötelező figyelembe venni. Minden a szolgáltatásunkat igénybe vevő önkormányzat, magánberuházó belátásán múlik. Abból indultunk ki, hogy ha egy tervet öt-hat tapasztalt szakember átnéz, akkor jobb lehet a végeredmény. Egy-egy épület szabályozási tervvel való összhangját, racionális alaprajzi-szerkezeti kialakítását, a tájba való illesztését és egyéb szempontok teljesülését vizsgálnánk ingyenes kamarai szolgáltatásként.
[Beillesztett cikk: Megújult vezetéssel az építész kamara élén]
Találkozott olyan önkormányzati beruházással a megyében, amelyet látva azt gondolta, jó lett volna, ha kikérik a tanácsukat?
China Tibor: Találkoztam. Teljesen önerős beruházás nagyon kevés akad, ezért talán azért nem éltek az önkormányzatok a lehetőséggel, mert az összetett pályázati folyamatokban megszabott határidők túl szűkösek. Nincs idejük megvárni egy ilyen jellegű szakmai állásfoglalást, nem beszélve a tervek esetleges átdolgozásáról. Hangsúlyozom, a miénk „csak” tanácsadó testület, nem tervtanács. Ahol ez utóbbi működik, így Debrecenben, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón, ott szakmailag nem indokolt a közreműködésünk, ráadásul jogilag aggályos párhuzamosság jönne létre. Műemléki épületeket, területeket érintő beruházásoknál sem vizsgálódnánk, hiszen ennek is megvan a maga bírálati fóruma.
A globális recesszió, de legalábbis stagnálás küszöbén mit vár a következő évektől az építészekre nézve?
China Tibor: Nemcsak nekünk, hanem mindannyiunknak önmérsékletet kell gyakorolnia. A fosszilis energiahordozók lassú kivezetése dráguló energiát feltételez, erre minél hatékonyabb alaprajzú és térfogatbeli dimenzióval szükséges reagálnunk. Továbbá az építőanyag-ipar újdonságait minél inkább figyelemmel kísérve olyan üzemeltetési és konstrukciós megoldásokban kell gondolkodni, amelyek olcsóbbá teszik az épületek működését.
A mi szakmánkban azzal érdemes számolni, hogy kevesebb pénz lesz beruházásokra. Így abban kell gondolkodnunk, s ez felelősségünk is, hogy egy-egy projekt során már nem olyan egyértelmű azoknak az épületeknek az elbontása, amelyeket eddig simán eldózeroltattunk. Ezt a jövőben jobban meg kell fontolni, hiszen valaha nagy energiafelhasználással jöttek létre. Találékonyabb hozzáállásra lesz szükségünk, mert a dráguló nyersanyagok és a környezetterhelés csökkentése érdekében minél többet kell megmentsünk abból, ami már megépíttetett. Ha egy épület szerkezetileg rendben van, egy teljesen más funkció mellett megfrissülve, saját eredeti karakterében, vagy esetleg korszerűbb köntösben akár meg is őrizhető. Összességében a tervezés gondosabb szemléletet igényel majd, de ez olyan változás lesz, amelyre az építtetők nyitottak lesznek.
RaL
