Aggályok a debreceni akkumulátorgyár miatt

Debrecen környezeti ökoszisztémája és több ezer távol-keleti vendégmunkás érkezése kelt aggodalmat és kétségeket a cívisvárosban a Civil Fórum Debrecen Egyesület szerint. Az önkormányzat közgyűlésében két taggal jelen lévő szervezet elnöke, Gondola Zsolt Zoárd a piacvezető akkumulátorgyártó kínai vállalat, a CATL beruházása kapcsán mondta ezt augusztus 16-i sajtótájékoztatóján.

Mint fogalmazott, a „hír mély aggodalmat és felháborodást keltett Debrecen városának közösségeinek, mondhatom, döntő többségében. Ennek elsődleges oka az, hogy a bejelentés rosszul lett kommunikálva, hiszen egy budapesti államtitkár jelentette be. A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit. Pontosan ez a hiány okozza azokat az aggodalmakat, amelyek egyre erősebben jelennek meg a városban.” A képviselő ezzel arra utalt, hogy Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának megszólalásán és egy kormányzati közleményen kívül valóban nem született más kommentár, ami az ügy grandiózusságához képest valóban meglepő (ehhez persze a szabadságolásoknak is lehet köze, valamint annak, hogy a CATL részvényesi közgyűlése a múlt heti bejelentés idején még nem hagyta jóvá a magyarországi beruházás részleteit – a szerk.).

A Civil Fórum Debrecen Egyesület állítólag honlapot indít, hogy a helyiek problémái nyilvánosságra kerülhessenek ( a témában egyelőre csak a Facebook-oldalukat találtuk – a szerk.). Gondola Zsolt Zoárd aggályai az eddigi érkezett felvetések alapján kétirányúak.

– Ez a gyár, ez a technológia jelen tudásunk szerint borzasztóan sok vizet igényel. Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak (a Civaqua első üteme nemrég elindult – a szerk.). Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket – jelentette ki. Hozzátette: eddig úgy tudták, a Civaqua a debrecenieket szolgálja majd, a Tócót, a Nagyerdőt, az erdőspusztai tavakat látná el vízzel. Vagy inkább a CATL gyárát fogja? – szólt a költői kérdés a sajtótájékoztatón.

Gondolát másik feszítő kérdése a 9 ezer foglalkoztatni kívánt emberrel függ össze, hiszen ez a tömeg több mint a város lakosságának 4 százaléka!

– Úgy tudjuk, jelentős részben külföldi, zömmel ázsiai dolgozókat hoznak. Szeretnénk tisztán látni, hogy valós-e ez az információ. Amennyiben az, miként fogja beilleszteni őket a városvezetés a helyi kultúrába, hogyan gondoskodnak a közlekedésükről, a lakhatásukról? – vetette fel.

Amennyiben a Fidesz-KDNP erőből kívánja átvinni a közvéleményen a beruházást, és nem lesznek a kérdésekre megfelelő válaszok, az egyesületi elnök szerint abból „debreceni Bős-Nagymaros lehet”, ők viszont szeretnék, ha ne osztaná meg az embereket még mélyebben valamilyen elharapódzó, szélsőséges politikai összecsapás.

Gondola Zsolt Zoárdék ezért a Déli Gazdasági Övezetben megvalósítandó gyárépítés előtt környezettanulmányt akarnak, garanciát arra, hogy távol-keletiek helyett magyarokat alkalmaz majd a CATL, valamint azt is, hogy a közgyűlés tartson közmeghallgatást a témában. Kérdésünkre, hogy mit lépnek az aggályaik megalapozottá válása esetén, a politikus azt mondta, „még nem vagyunk ebben a szakaszban”, de például a gyárberuházás egy engedélyezési eljárásába bekapcsolódhatnak ügyfélként, és abból a pozícióból akár lassíthatják is a folyamatokat.

Bár az egyesület szeretne közvetíteni a városvezetés és a beruházás ellenzői között, az elnök szerint az augusztus 18-i közgyűlés egyik előterjesztése nem éppen a bizalmat fogja erősíteni. Papp László polgármester beadványa lényegében arról szól, hogy az önkormányzat értékesítené a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért. Gondola Zsolt Zoárd problémája ezzel az, hogy az adásvétellel a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.

Városvezetés: Debrecen vízellátása biztosított

„A debreceni önkormányzat visszautasítja és hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban” – reagált a polgármesteri kabinetiroda kora délután. 
Mint írják, Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg. 
– A város gazdasága és a lakosság vízigénye teljes mértékben kiszolgálható. Debrecen ipari és lakossági éves vízfogyasztása a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb, amelynek ma a város a felét sem éri el. Még ebben az extrém módon száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést hozni. A város jelenleg is két lábon áll a vízellátás területén. Támaszkodik a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett vízműkutakra és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt felszíni vízbázisára, azaz a Keleti-főcsatornából érkező vízre – olvasható a közleményükben. Emlékeztetnek: a Civaqua-program első ütemének köszönhetően a  vízgazdálkodás pozíció tovább javulnak: a város 15 ezer liter/perc (napi 21 600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást, azaz  Debrecen vízellátása az iparfejlesztési folyamatok mellett is hosszútávon biztosított – teszik hozzá.

RaL