Aggályok a debreceni akkumulátorgyár miatt
Debrecen környezeti ökoszisztémája és több ezer távol-keleti vendégmunkás érkezése kelt aggodalmat és kétségeket a cívisvárosban a Civil Fórum Debrecen Egyesület szerint. Az önkormányzat közgyűlésében két taggal jelen lévő szervezet elnöke, Gondola Zsolt Zoárd a piacvezető akkumulátorgyártó kínai vállalat, a CATL beruházása kapcsán mondta ezt augusztus 16-i sajtótájékoztatóján.
Mint fogalmazott, a „hír mély aggodalmat és felháborodást keltett Debrecen városának közösségeinek, mondhatom, döntő többségében. Ennek elsődleges oka az, hogy a bejelentés rosszul lett kommunikálva, hiszen egy budapesti államtitkár jelentette be. A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit. Pontosan ez a hiány okozza azokat az aggodalmakat, amelyek egyre erősebben jelennek meg a városban.” A képviselő ezzel arra utalt, hogy Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának megszólalásán és egy kormányzati közleményen kívül valóban nem született más kommentár, ami az ügy grandiózusságához képest valóban meglepő (ehhez persze a szabadságolásoknak is lehet köze, valamint annak, hogy a CATL részvényesi közgyűlése a múlt heti bejelentés idején még nem hagyta jóvá a magyarországi beruházás részleteit – a szerk.).
[Beillesztett cikk: Minden idők legnagyobb beruházása Debrecenben!]
A Civil Fórum Debrecen Egyesület állítólag honlapot indít, hogy a helyiek problémái nyilvánosságra kerülhessenek ( a témában egyelőre csak a Facebook-oldalukat találtuk – a szerk.). Gondola Zsolt Zoárd aggályai az eddigi érkezett felvetések alapján kétirányúak.
– Ez a gyár, ez a technológia jelen tudásunk szerint borzasztóan sok vizet igényel. Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak (a Civaqua első üteme nemrég elindult – a szerk.). Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket – jelentette ki. Hozzátette: eddig úgy tudták, a Civaqua a debrecenieket szolgálja majd, a Tócót, a Nagyerdőt, az erdőspusztai tavakat látná el vízzel. Vagy inkább a CATL gyárát fogja? – szólt a költői kérdés a sajtótájékoztatón.
Gondolát másik feszítő kérdése a 9 ezer foglalkoztatni kívánt emberrel függ össze, hiszen ez a tömeg több mint a város lakosságának 4 százaléka!
– Úgy tudjuk, jelentős részben külföldi, zömmel ázsiai dolgozókat hoznak. Szeretnénk tisztán látni, hogy valós-e ez az információ. Amennyiben az, miként fogja beilleszteni őket a városvezetés a helyi kultúrába, hogyan gondoskodnak a közlekedésükről, a lakhatásukról? – vetette fel.
Amennyiben a Fidesz-KDNP erőből kívánja átvinni a közvéleményen a beruházást, és nem lesznek a kérdésekre megfelelő válaszok, az egyesületi elnök szerint abból „debreceni Bős-Nagymaros lehet”, ők viszont szeretnék, ha ne osztaná meg az embereket még mélyebben valamilyen elharapódzó, szélsőséges politikai összecsapás.
[Beillesztett cikk: LMP: a leendő debreceni nagyvállalat százezrek vízmennyiségét használja el óránként]
Gondola Zsolt Zoárdék ezért a Déli Gazdasági Övezetben megvalósítandó gyárépítés előtt környezettanulmányt akarnak, garanciát arra, hogy távol-keletiek helyett magyarokat alkalmaz majd a CATL, valamint azt is, hogy a közgyűlés tartson közmeghallgatást a témában. Kérdésünkre, hogy mit lépnek az aggályaik megalapozottá válása esetén, a politikus azt mondta, „még nem vagyunk ebben a szakaszban”, de például a gyárberuházás egy engedélyezési eljárásába bekapcsolódhatnak ügyfélként, és abból a pozícióból akár lassíthatják is a folyamatokat.
[Beillesztett cikk: A legszigorúbb uniós és hazai normáknak kell megfelelnie a CATL-nak]
Bár az egyesület szeretne közvetíteni a városvezetés és a beruházás ellenzői között, az elnök szerint az augusztus 18-i közgyűlés egyik előterjesztése nem éppen a bizalmat fogja erősíteni. Papp László polgármester beadványa lényegében arról szól, hogy az önkormányzat értékesítené a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért. Gondola Zsolt Zoárd problémája ezzel az, hogy az adásvétellel a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.
RaL
