Nyolc év alatt modern iparváros Debrecenből?
Miközben június elsején Debrecen északnyugati iparterületén lerakják az évek óta folyamatos médiaérdeklődéssel és vészmadárkodással kísért BMW-gyár alapkövét, a kulisszák mögötti figyelem már egy ideje a város déli részére szegeződik. Ennek oka nem egyéb, mint az, hogy a 47-es főút környezetében a BMW nevével fémjelzettnél is nagyobb gazdaságfejlesztési beruházás bontogatja szárnyát. A Déli Gazdaság Övezetnek (DGÖ) elkeresztelt iparterület súlyáról egyelőre annyit, hogy nagyságára nézve másfélszeresen felülmúlná az északnyugatit, a villamoskapacitása pedig egyenértékű lehet a paksi energiatermelés felével…
Átrajzolódó profil
Négy év alatt lényegében a semmiből nőtt ki egy 500 hektáros iparterület Debrecen északnyugati területén: ennyi idő telt el a BMW-gyár 2018 júliusi bejelentése óta. A szántóföldek helyét ma utak és közmű-infrastruktúra foglalja el a Kismacs-Nagymacs-Józsa háromszögben, az M35-ös sztrádán új csomópontokat alakítanak ki, a 108-as, Debrecen-Füzesabony vasútvonalat villamosítják Balmazújvárosig. Konténerpályaudvar, kamionterminál, megújuló vasútállomások, főútszélesítés stb: százmilliárdok épülnek be a területbe a magyar adófizetők jóvoltából. Tegyük hozzá: a BMW 400 hektáros területét a debreceni önkormányzat fejlesztette, majd értékesítette a vállalatnak „kulcsrakészen”. Az iparterülethez tartozó 100 hektáros beszállítói park kialakításáért szintén a város felel. A közművesítés a tervezés fázisában van, a cégek erős érdeklődést mutatnak a terület iránt.
– A Déli Gazdaság Övezet kialakítására az önkormányzat hasonló együttműködési megállapodásra készül az állammal, mint amelyet az Északnyugati Gazdaság Övezet esetében kötött. Mivel utóbbi közelít a készhez, a figyelem áttevődik a délire. Ennek kapcsán az elmúlt időszakban több kormánydöntés született. Például a kkv-park első ütemére több mint 2 milliárd forintot kapott a város. Az iparterülettel összefüggően további belső, feltáró utak építése és a közműkapacitás növelése is napirenden van
– jelentette ki Papp László a legutóbbi közgyűlésen, mely során felhatalmazást kapott az együttműködési megállapodás aláírására. A polgármester hozzátette, a kormánnyal kötendő szerződés indokolt és szükséges, a város ugyanis határidőket tartalmazó vállalásokkal bír világcégek felé, márpedig az állami szerepvállalás komoly garanciákat jelent a finanszírozás zavartalanságát tekintve.
A Papp László által „Kelet-Magyarország legnagyobb iparfejlesztési programjának” nevezett beruházás magja az a repülőtér környékén található 150 hektáros terület, amelyet még a 2010-es években kezdett fejleszteni az önkormányzat saját és európai uniós pénzekből. A DGÖ mára 200 hektárra hízott, de a végcél 730 hektár, mely elérésével a városvezetés befejezettnek tekintené a gazdaságfejlesztés „területi expanzióját”.
A DGÖ kapcsán a kormány már eddig is több ipari telephelyhez, vasútépítéshez, útépítéshez és közműfejlesztéshez kötődő közigazgatási ügyet nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé (a beruházások gyorsítása miatt), míg az önkormányzat 10,2 milliárd forintot kapott célhoz kötötten, azaz konkrét beruházásokra. Ebből épült meg a Mikepércsi úti turbókörforgalom, a többi projekt kevésbé látványos, mint hasznos. A cikk elején említett hatalmas villamoskapacitás biztosítására 85 milliárd forintot terveznek költeni, ez az állami szervek és Debrecen önkormányzatának közös munkája lesz, a város az összegből 22 milliárd forintot kap a maga vállalásainak finanszírozására.
Ratalics László
