Szijjártó: 264 milliárdos beruházás, 631 új munkahely Debrecenben

Magyarországon hozza létre első, Dél-Koreán kívüli gyárát a lítium akkumulátorokhoz szükséges katódok gyártásával foglalkozó EcoPro BM, a 264 milliárd forint értékű beruházással 631 új munkahely jön létre Debrecenben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Szöulban.

A minisztérium közleménye szerint sajtótájékoztatóján a tárcavezető arról számolt be, hogy a hajdúsági városban évente 108 ezer tonna katódot fognak előállítani, ez 1,35 millió elektromos autó akkumulátorának legyártásához megfelelő mennyiség. Az építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében fog elkészülni, a második egy évvel később.

A tájékoztatás szerint az EcoPro BM volt az első vállalat a világon, amelyik 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat tudott előállítani. Ráadásul a debreceni lesz az első ilyen üzem Európában, így Magyarország szerepe még inkább felértékelődhet a kontinens elektromos autóiparában.

Debrecen megelőzné Győrt és Székesfehértvárt is

A témában tartott debreceni sajtótájékoztatón Papp László polgármester kiemelte, a szénhidrogénekre alapuló világgazdaság korszakváltása zajlik, jön a tisztább energia, s ennek a folyamatnak a város a „zászlóshajójává”, bázisává válik. A dél-koreai cég termelőegységeit a Déli Gazdasági Övetezetben építik fel 36 hektáron. A városvezető rámutatott, az EcoPro BM az éves eredményeinek átlagosan 15 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja, ami előrevetíti a Debreceni Egyetemmel való közös projektek lehetőségét, továbbá arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a felsőoktatási intézménynek most is jelentős számú, körülbelül 150 dél-koreai hallgatója van. A gyár– tette hozzá – sok fizikusnak, vegyésznek és gépészmérnöknek ad majd munkát.
Kósa Lajos szerint a kormány helyes stratégiát követ akkor, amikor egy gazdasági visszaesés hatásait nem adóemeléssel, hanem előre meneküléssel, újabb és újabb beruházások vonzás-támogatásával igyekszik orvosolni. Az országgyűlési képviselő jelezte, a 700 millió eurós dél-koreai projektet a magyar kormány is jelentős összeggel támogatja, de az EU-s notifikációs eljárásig (gyakorlatilag az összeg jóváhagyásáig) az összeget nem hoznák nyilvánosságra. Jelezte: a EcoPro BM számára vonzónak bizonyult a debreceni oktatási rendszer, a város általános infrastruktúrája, élhetősége. A debreceniek pedig azért is jól járnak a befektetővel, mert technológiai cégként, magas hozzáadott értéket előállító vállalatként magas jövedelmet biztosít majd a munkavállalóinak. 
Pósán László országgyűlési képviselő kijelentette, Debrecen a legújabbkori ipari forradalom nagy nyertese. Emlékeztetett, a város déli részén, ahol egy-két évtizede még zártkertek, szántók voltak, most a legkorszerűbb technológiákra épülő gyárak létesültek, dinamizálva a helyi gazdaságot is.  
A sajtótájékoztatón kérdésünkre elhangzott: a dél-koreai vállalat Európában keresett megfelelő helyszínt a gyárberuházáshoz, s Debrecennek több vetélytársa volt (erről többet nem mondhattak). Papp László megjegyezte, a dél-koreaiakkal másfél éven át tárgyaltak a kedvező döntéig. Bár korai arról beszélni, hogy például ez a beruházás mennyi iparűzési adót hoz majd évente Debrecennek, azért az biztos, hogy százmilliós nagyságrendre kell gondolni. A polgármester úgy látja, az évtized második felére Budapestet leszámítva Debrecen bírja majd a legnagyobb éves iparűzési adóbevételt.

Éles versenyben

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy éles nemzetközi verseny zajlott a beruházásért, amelyhez a kormány pénzügyi támogatást is nyújt. Ennek mértékét viszont csak később, az Európai Bizottság értesítése után hozzák majd nyilvánosságra.

"Jól látszik, hogy Magyarország vonzereje a válság alatt nem csökkent, sőt tovább növekedett. És az újabb adócsökkentések még tovább fokozzák majd az ország versenyképességét" - fogalmazott.
Kiemelte, hogy a most bejelentett projekt az idei év második legnagyobb beruházása, és az első helyezett is egy dél-koreai cég volt, az SK Innovation. Az összes magyarországi beruházás több mint fele származott a kelet-ázsiai országból 2021-ben.

Aláhúzta, hogy ezeket szinte mind a "forradalmian megújuló" autóipar területén hajtják végre. Illetve hozzátette, hogy nagy szükség is van ilyen beruházásokra a jövő iparágában ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse pozícióját az európai autóipar egyik zászlóshajójaként.

A magyar autóipar a teljes feldolgozóipari teljesítmény 30 százalékát adja, így a szektor meghatározó az egész gazdaság és a hosszú távú növekedés szempontjából.

A miniszter kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavalyi a világgazdaság fekete éve volt, amikor globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és több mint 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene.

Hatalmas rekordok dőltek

"A magyar gazdaság ezen folyamatokkal teljesen ellentétes utat járt be, a legfontosabb mutatók tekintetében hatalmas rekordokat tudtunk megdönteni" - mondta, rámutatva, hogy foglalkoztatottsági, negyedéves gazdasági növekedési és beruházási csúcs is született.
Szijjártó Péter leszögezte: a világon Magyarország adta a járványra az egyik legsikeresebb gazdasági választ azzal, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett a beruházások támogatására fordították a költségvetési forrásokat.

Szerinte ez nem lett volna lehetséges a keleti nyitás stratégiája nélkül, amely "mára egyértelműen sikertörténetté vált". Leszögezte, hogy az elmúlt 15 évben eltolódott a világgazdaság földrajzi fókusza nyugatról, s tavaly már a globális beruházások mintegy 70 százalékát keleti tőkéből finanszírozták.
Ennek megfelelően gyorsan nő a keleti vállalatok beruházásainak volumene Magyarországon is, ahol 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína, majd idén ismét Dél-Korea volt a legnagyobb beruházó. Az elmúlt három év statisztikái alapján az Európai Unióban a második legtöbb beruházás Magyarországra érkezett Dél-Koreából - húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Szöulban tárgyalt három másik, Magyarországon már jelen lévő vállalat vezetőivel is, akik a küszöbén állnak az újabb beruházások bejelentésének.