Papp László: Ha a debreceni ellenzék hülyét akar csinálni magából, tegye
Elfogadta Debrecen 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési programját a városi közgyűlés június 25-én. Bár a DK önkormányzati képviselői kivonultak és a Civil Fórum Debrecen sem vett részt a szavazásban, voltak ellenzékiek, akik igennel szavaztak.
Papp László a kérdéseket és a vitát megelőzően emlékeztetett, a megyeszékhely 2016-2022 szóló hasonló, de volumenében kisebb, alapvetően európai uniós forrásokra támaszkodó, Új Főnix Terv elnevezésű programjának 104 projektjéből (városrészi fejlesztések, csomóponti átépítések, iskolák, orvosi rendelők korszerűsítése, ipari parkok kialakítása stb.) 43 elkészült, 41 éppen kivitelezés alatt áll, 19 beruházás pedig még azelőtti szakaszban van.
2014 óta, mint azt már sokszor leírtuk, a gazdaságfejlesztésen volt a hangsúly, a mostani évtized fő feladata pedig a városfejlesztés, vagyis Debrecen „élhetőségének” javítása. Mondhatnánk, kényelmesebbé, zöldebbé, vonzóbbá tenni a települést úgy külsőségekben (közlekedés, lakhatás, életminőség), mint belső értékeiben (oktatás, kultúra). Debrecen célja, erről is gyakran esik szó, régióközponttá válni Északkelet-Magyarország, a Partium, Kárpátalja és Délkelet-Szlovákia számára, a város 2030-ig szóló stratégiai programjának leglényegesebb pontjait ebben a cikkben igyekeztünk kivesézni.
Papp László a mostani közgyűlésen a közlekedési beruházásokat emelte ki, kitérve arra, hogy a város nyugati oldalán alakultak ki az ipari parkok, övezetek, míg a keleti területeknek kifejezetten lakóterületként kell funkcionálnia a jövőben.
– A következő években az olyan keleti rozsdaövezeteket, mint például a Vágóhíd utcai, fel kell számolni, továbbá növelni a zártkertek közműfejlesztésére fordított forrásokat. Mellette hangsúlyos a csomóponti fejlesztések folytatása, 3-as villamos megépítése, a keleti elkerülő belső és külső gyűrűjének megépítése. Megvalósul az elmaradt főpályaudvar-beruházás, ennek érdekében a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. megkapja az előkészítés-tervezéshez szükséges pénzt, az errő szóló jogszabály-tervezet már az Országgyűlés előtt van – jelentette ki.
Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen) kritikájára, mely szerint meddő és értelmetlen a vita egy olyan ügyben, amelyben a kormány már döntött, a polgármester úgy reagált: meg van győződve a sorrend helyességéről, hiszen a fejlesztés a léptékéből fakadóan végrehajthatatlan a kormány nélkül. Hozzátette, értelmes vita keretében van lehetőség egyes programelemek megváltoztatására, ugyanakkor a „kivonulás nem vezet sehová”.
Szabó Bence (Momentum) a fejlesztési csomag egyes részeit fontosnak és támogathatónak nevezte, de azért nem szavazzák meg – indokolt –, mert abból több beruházást megígértek korábban, a 2023 utáni projektek költségeiről, határidőiről nincs információ, a társadalmi vita pedig teljesen elmaradt.
Barcsa Lajos alpolgármester úgy reagált, Szabó Bence a bizottsági ülésen még támogatta az előterjesztést, reméli, „nem a központból szóltak”, hogy mégse tegye. A programelemek költségvonzatának hiányát az magyarázza – mondta –, hogy még az előkészítés-tervezésnél sem tartanak, számokról felelősen csak azt követően lehet nyilatkozni.
Papp Viktor (Fidesz-KDNP) frakcióvezető a programot méltatva politikai kacsának nevezte, hogy az a kormány asztalán készült volna, megjegyezve, 22 éve következetesen fejlesztik Debrecent a régió fővárosává.
Madarasi István (MSZP) az „igen” szavazatát megelőzően kifejtette, a szocialisták már két évtizede hasonló, Debreceni régióközponti fejlesztését szorgalmazó stratégiát alkottak. Ő a mostani koncepció gyenge pontjának nevezte, hogy nem esik benne szó az elővárosi közlekedés hajdúböszörményi, hajdúszoboszlói, hajdúsámsoni és balmazújvárosi bekapcsolásáról.
[Beillesztett cikk: Jönnek az elektromos buszok és kukásautók Debrecenben]
A volt jobbikos, immár független Kőszeghy Csanád Ábel a határozati javaslat támogatása mellett sérelmezte, hogy a programról csak a sajtóból értesült.
Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselőként kért szót a csütörtöki közgyűlésen. Felszólalásában annak a nézetének adott hangot, mely szerint „ez a program nem debreceni fejekben fogalmazódott meg”, hanem azzal „mocskos propagandafegyvert gyártottak Budapest ellen”, a Habony-művek pedig „homokozónak használja Debrecent”.
[Beillesztett cikk: Szokatlan gyámság alatt három debreceni DK-s]
Papp László válaszként közölte: ipari parkokat a semmiből létrehozni, iskolákat, rendelőket felújítani, 6 ezer új munkahelyet létrehozni, elnyerni a Financial Times díját teljesítmény, míg 3 percen át „hülyeségeket” beszélni a közgyűlés előtt nem az. – Amennyiben az ellenzék hülyét akar magából csinálni, akkor csak nyugodtan használja azt a narratívát, hogy ez a program nem Debrecenben, az én irodámban készült. De a debreceniek ezt nem fogják megenni – jelentette ki.
RaL
