A nagyszerű ember, aki elindult Debrecenbe, de sohasem érkezett meg

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat szerdán Budapesten. A vészkorszakban magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett elismerést olyanok vehették át, akik "példát mutatnak humanizmusból" és sokat tettek a hátrányos helyzetű és diszkriminációt elszenvedő embertársaikért - ismertette Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke.

Wallenberg-díjat kapott Majsai Tamás református lelkész, történész, Kaczvinszky Barbara újságíró, dokumentumfilm-rendező, Setét Jenő polgárjogi aktivista, Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi független polgármestere, Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke és Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, egyháztörténész.

Katarina Szécsi Asbrink, Svédország budapesti nagykövetségének első titkára kiemelte: nem válhat mindenki embermentővé, az azonban mindannyiunk felelőssége, hogy merjünk kiállni az emberi jogokért és felemelni szavunkat az igazságtalanság, a kirekesztés ellen.

A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján.

Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják.