Hirdetés

Hirdetés

Tízlakásos társasházak sem épülnek a Kartács utcán

civishir.hu

2019.04.16. 11:30

Tízlakásos társasházak sem épülnek a Kartács utcán
A korábbi drótkerítését közben lemezre cserélték (Fotók: Cívishír)

Fejlemény a vitatott nagyerdei beruházás ügyében.

Hirdetés

Hirdetés

Nem sikerült megegyeznie a feleknek a Kartács utcán felépíteni tervezett, vitatott társasházak ügyében. Így továbbra is kérdéses, miként végződik a beruházás, mely során a két épület közül az egyik előkészítő munkálataiba már belefogtak a Kartács utca és a Hajdú köz sarkán. 

Az idei év elején az építész-beruházó Fésüs Péter jogerős engedélyes tervvel a birtokában is hajlandónak mutatkozott engedményt tenni a kétszer 16 lakásos társasházak megvalósításában. Ebben közrejátszott, hogy Debrecen polgármestere decemberben nyilvánosan „hadat üzent” neki, majd januárban egy békülékenyebb hangvételű találkozó zajlott közöttük. A debreceni építész még januárban kétszer 10 lakásra szóló engedélymódosítást kezdeményezett, de nem járt sikerrel: a szomszédban lakó Illés-Rácz Mariannék (róla lesz szó később) fellebbeztek, amire válaszul Fésüs Péter március végén visszavonta a kérelmet. Így valószínűsíthető, hogy villaszerű épületek kétszer 10 lakásos formában nem jönnek létre a Kartács utcán. 

Van veszítenivalója

Fésüs Péternek ugyanakkor megmaradt a lehetősége a kétszer 16 lakás megépítésére, ez azonban a gyakorlatban azzal járna, hogy a tősgyökeres debreceni építész hosszú időre ellenszélbe kerül a saját városában. Ezt ő sem akarja, főleg, hogy a tervtanácsi tagsága már ráment a „kalandra”. S azt a felzúdulást sem hagyhatja figyelmen kívül, amit a még el sem kezdődött építkezés máris okozott Nyulason. Amikor felzúdulásról beszélünk, azt értjük rajta, hogy ősz óta a nyulasiak egy része aláírásgyűjtés és fórum keretében tiltakozott az esetleges építkezés ellen. Ennek az előzményei egészen 2004-ig nyúlnak vissza, amikor is a kétszer 16 lakásos társasház először kapott építési engedélyt, illetve az egész Kartács utcai telektömb beépíthetősége mérlegre került. Míg a befektetők azért lobbiztak, hogy minél több lakást lehessen egy-egy telekre felépíteni, addig a helyiek a kertvárosias jelleg megőrzésében voltak érdekeltek és ezért még sok száz fős békés demonstrációt is tartottak a Régi Városházánál.

Fenntartási tervet sürget

A már említett Illés-Rácz Mariann nemcsak a Kartács utcai építkezés szomszédjában lakik, hanem az új keletű tiltakozásoknak is fő szervezője. Az ő álláspontja szerint – a fellebbezése ezt is részletekbe menően tartalmazza – a mai szabályoknak megfelelő módon sem a 16, sem a 10 lakásos verziót nem lehet megépíteni. Az építész-beruházó engedményét sem tartja valódi áldozatnak, mondván, a lakóépületek sem négyzetméterre, sem tömegre nem csökkentek.

Hangsúlyozta, nem akarják ellehetetleníteni Fésüs Péter megélhetését, de elvárják, hogy a szabályoknak megfelelően építkezzen. – Családi házas, sorházas, ikerházas verziót egyaránt megvalósíthat legfeljebb 12 lakásegységgel. A mai szabályoknak megfelelően is építkezhet úgy, hogy az üzletileg is megérje – fűzte hozzá Illés-Rácz Mariann, aki sürgetné a nagyerdei Natura 2000-es területek fenntartási tervének elkészítését. Az ugyanis szabályozná, hogy mit lehet a természetvédelmi terület közvetlen közelében építeni. Ide tartozik, hogy Illés-Rácz Mariannék a kétszer 16 lakásos társasházakra jogerősen kiadott építési engedélyek miatt decemberben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, de a legfelsőbb bíróság elutasította a beadványukat. Ugyanakkor az Európai Parlament Petíciós Bizottsága tárgyalásra érdemesnek tartotta, így napirendre tűzi Illés-Rácz Mariann beadványát, amelyben egy európai uniós élőhelyvédelmi irányelv megsértése miatt fordult a testülethez.

Jegeli a beruházást

Természetesen Fésüs Péternek is megadtuk a lehetőséget a reagálásra, aki szerint cikkünk „legkevésbé sem a tényszerűségre törekszik, sokkal inkább negatív hangulatkeltés és lejárató írás”. 
Kérelme visszavonásáról azt írta, a „tervmódosítás fellebbezése lehetőséget biztosítana a szomszédnak újabb hosszú évekre a beruházás ellehetetlenítésére, így ennek elkerülésére egyetlen lehetősége marad az építtetőnek, ha visszavonja a kérelmét”. – Ennek tükrében át kell gondolni a beruházás jövőjét, amellyel kapcsolatosan nem kívánok elhamarkodott döntést hozni – közölte. 
Aláhúzta, a Kúria idén márciusban elutasította a szomszédok felülvizsgálati kérelmét. A magyar jogrend utolsó lehetőségét is felhasználva sem hajlandóak elfogadni a törvényességet – jegyezte meg. 
Az érintett ingatlanok – említette – már a 80-as években is beépítésre szánt területként voltak nyilvántartva úgynevezett intézményi tartalék területként, és nem a 2000-es évek elején kerültek beépíthetővé, olyan szívesen használt „lobbiérdekek” mentén.

Ratalics László

DebrecenberuházásKartács utca

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.