Mindenki veszíthet a vitatott debreceni építkezéssel

Kétszer tizenhat helyett már csak kétszer tíz lakásos társasházakat építene a Kartács utcán az a debreceni építész-beruházó, aki nem kívánt reflektorfényt kapott a Nagyerdő melletti ingatlanfejlesztéssel. 
A Cívishír írt már a debreceni társasházépítés vitatott jogi előzményeiről, az önkormányzati közgyűlés decemberi nyomásgyakorlásáról és Fésüs Péter építész-műszaki tervtanácsi tagságának megszüntetéséről. 

Novemberben még úgy tűnt, a Kartács utcai Fésüs-beruházást 15 év pereskedést követően immár semmi sem állítja meg. A kivitelező elfoglalta a munkaterületet, kiásták az egyik társasház alapját, miközben információs táblákat helyeztek ki a villaszerű épületek látványtervével. Aztán a jobbikos Kőszeghy Ábel decemberben „beleállt” az ügybe a tiltakozók mellett. Majd néhány nappal később Papp László polgármester a közgyűlés alkalmával fogalmazott meg kemény üzenetet Fésüs Péter felé, mondván, hiába jogszerű az építési engedély, aki nem igazodik a jelenlegi szabályozási tervhez, az Debrecen ellenében cselekszik. 

[Beillesztett cikk: Debrecen nem tűr ellentmondást, de Fésüs lelkiismerete tiszta ]

Ezzel párhuzamosan a nyulasi lakóközösség képviselő Illés-Rácz Mariann – erről is írt a Cívishír – felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál a jogerős építési engedély kapcsán, továbbá az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordult egy európai uniós élőhelyvédelmi irányelv megsértése miatt.

Papp László önmérsékletként értékelte

A felek január második felében külön-külön tárgyaltak a polgármesterrel, előtte pedig egy nyulasi lakossági fórumon közvetlenül is egyeztettek a helyzetről. Utóbbi alkalmával a lakók részéről elhangzott, tartanak az albérlőktől („bulinegyed”), és nem akarják, hogy újabb társasház épüljön az alapvetően családi házas övezetben. A közvetlen szomszédok a zajterhelést, a benapozott terület csökkenését, az intimitáshoz kötődő jogok csorbulását, a saját ingatlanjuk értékvesztését emlegették. 

Fésüs Péter (képünkön) – aki maga is Nyulason lakik – etikátlannak nevezte az őt ért támadásokat, ugyanakkor – fejezte ki – minőségi épületeket szeretne és nyitott a kompromisszumra. A január 18-i fórum ezzel együtt nem hozott megoldást, egy akkori – valódi jelentőséggel nem bíró – szavazás szerint mintegy 80-an a társasházak megépülése ellen szavaztak és csak 4-en mellette.

Ami a polgármesterrel való január 22-i tárgyalást illeti, Fésüs Péter késznek mutatkozott arra, hogy 32 helyett 20 lakást építsen meg a két társasházban, illetve az erkélyek sem nyúlnának túl az épület síkján. A Cívishírnek azt mondta, a lakásszám csökkentésével komoly anyagi áldozatot vállal, de „kész végigfutni ezt a maratont a szakmai tisztesség, a város és a polgármester iránti tisztelet, illetve a társadalmi béke kedvéért”. 

– A Fésüs Építész Kft. drasztikusan csökkentette a tervezett lakások számát, közel fele annyi lakás épülhet meg a beruházás során, mint amennyit a rendelkezésre álló jogerős építési engedély alapján megvalósíthatnánk. A 30 százalékos beépítés és a 7,50 méter építmény magasságú épületek megépítésének lehetősége 15 éve változatlan formában érvényben van. A Kartács utca – Hajdú köz – Hajdú utca által határolt területre az érvényes szabályozás alapján is megépülhet (2+6+6+6) 20 lakás egység. Így a tervezett beruházás a jelenlegi módosítást követően minden értékében megfelel a jelenlegi szabályozásnak – érvelt.
Az építész hangsúlyozta, elkötelezett Debrecen felé, a családi és a szakmai kötelékek egyaránt a városhoz kötik, ezért szeretne megnyugtató megoldást találni. Bár „hallja mindenkinek a hangját”, azt a lakóktól is elvárja, hogy „a törvényességgel együtt tartsák tiszteletben a tulajdonával való rendelkezés jogát”. Amíg a helyzet nem tisztázódik, az építkezés szünetel, amivel az építész szintén a jóindulatát kívánja bizonyítani.

Papp László kérdésünkre pozitív fejleményként értékelte a Fésüs-féle tervmódosítást.

– Önmérsékletet mutat az ügyben, a kisebb lakásszám kisebb környezeti terhelést eredményez. Én arra biztattam a feleket, hogy közvetlenül tárgyaljanak a továbbiakban

– reagált portálunknak Debrecen polgármestere, akivel hamarosan bővebb interjút is olvashatnak aktuális kérdésekről.

A lakók továbbra is elutasítóak

Illés-Rácz Marian (képünkön) nem ennyire derűlátó. Úgy reagált, Fésüs Péter hiába rendelkezik jogerős építési engedéllyel a 16 lakásos társasházakra, a lakóközösség továbbra is kitart amellett, hogy az építész-beruházó a 2005 óta érvényben lévő szabályozási tervnek megfelelően építkezzen. – A város polgáraként tartsa be a mindenkire kötelező jogszabályokat – mondta, hangsúlyozva, hogy Fésüs Péter új ajánlata szerint „csak megtévesztés”. – Szerintünk csak akkor tudja szigeteléssel ellátni a 2003-ban tervezett épületet, ha csökkenti a lakásszámot, különben túllépi a beépíthetőségi százalékot. De az épület tömege és magassága, a beépített alapterület és az értékesíthető négyzetméterek száma nagyságrendileg nem csökken – jegyezte meg.

[Beillesztett cikk: Benyomták a kerítést a vitatott debreceni építkezésnél ]

Emlékeztetett arra is, hogy 2005-ben az önkormányzat éppen a Nagyerdő környezeti terhelésének növekedését megakadályozandó változtatta meg Nyulas építési szabályozási tervét. Szerinte „egy megkérdőjelezhetően ellentmondásos bírói döntés nem írhatja felül a városrészen élők egészséges környezethez való jogát”. Ezt nyomatékosítva emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2018 májusában úgy döntött, a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt az Európai Bíróság elé viszi Magyarországot (öt másik uniós tagállammal együtt – a szerk.).

S hogy nyitottak-e valamiféle kompromisszumra? – Szerintem önmérsékletet annak kell gyakorolnia, aki a lakóközösség többségi akaratával szemben, a város által 14 éve elfogadott szabályozási tervvel szemben, vagy ahogy Papp László fogalmazott, Debrecennel szemben foglal állást, kizárólag egyéni üzleti érdeket érvényesítve. Amikor 2006-ban ebben az utcában, Fésüs Péter családi háza közelében (!) két 17 lakásos társasházat akartak építeni, hevesen tiltakozott, most ő akar hasonló méretű épületeket építeni. Önmérsékletet tehát neki kellene tanúsítania, egyszersmind szembenéznie valamikori énjével, amikor határozottan ellenezte, hogy társasházak épüljenek a Nagyerdő mellett – summázta.

Más befektető is jöhet

Jelenleg, állapíthatjuk meg, többféle forgatókönyv létezik a jövőbeli eseményekre.

1. Ha a szomszédok megfellebbezik a kétszer 10 lakásos társasházakra benyújtott engedélyes tervmódosítást, Fésüs Péter kénytelen lesz visszatérni a kétszer 16 lakásos tervhez, amire, ugye, már megvan a jogerős építési engedélye. Ha nem akar közvetlen konfliktust a várossal, esetleg eladja az ingatlanfejlesztési projektet valaki másnak, akit a legkevésbé érdekel majd a lakók, az önkormányzat tiltakozása, és bűntudat nélkül megépíteni a kétszer 16 lakást.
2. Esetleg megvásárolja a projektet egy olyan vevő, akinek nem számít a pénz és jóval alacsonyabb lakásszámú társasházakat épít a területen.
3. Győz a bölcs belátás, aminek eredményeként Fésüs Péter és a lakók megegyeznek egymással.

Mint látható, mindenkinek van vesztenivalója. Hogy ez éppen elősegíti majd a megegyezést vagy pont fordítva, nemsokára kiderül.

Ratalics László