A „nemcuki” Jobbiknak is üzentek Konyáron
Mennyire igaz Hajdú-Biharra a tétel, mely szerint a vasárnapi országgyűlési választások a Fidesz–KDNP számára a falvakban kiugróan jól alakultak? Mérsékelte-e a kormánypártok sikerét az, ha az adott települést nem fideszes polgármester irányítja?
Mennyire képesek megszólítani a községek lakosait a baloldali pártok? A Jobbik a falvakban felül tudta-e múlni országos önmagát?
A Cívishír ezekre a kérdésekre kereste a választ egy-egy településen. Amit leszűrtünk, természetesen nem reprezentatív, de jól érzékelhetően megfelel a trendeknek.
Hiába „szoci” Nyírmártonfalva
A 3800 lelkes Nyíracsád (3. oevk) azzal került a hírekbe április 8-át megelőzően, hogy egy ottani választási gyűlésről tiltotta ki a körzetet újra megnyerő Tasó László államtitkár a Hír TV stábját. Nyíracsádon egyébként is erős a kormánypárt, a település fideszes polgármestere, Nagy János nem az első ciklusát tölti. Így nem meglepő, hogy a községben Tasó László erősebb volt (62,2 százalék), mint a választókerület egészében (59,07 százalék).
Ugyan ez a Fidesz-listára is igaz: az országos 49,23-hoz képest Nyíracsádon 59,2 százalék szavazott Orbán Viktor táborára.
A Jobbik-lista szintén felülteljesítő volt: 23,3 százalék az országos 19,47 helyett.
Az MSZP Párbeszéd 7,7, a DK 1,9 százalékot hozott, ami nagyon gyenge az országos 12,34, illetve 5,58 százalékhoz viszonyítva.
Nézzük meg, mi történt a szintén a 3. oevk-ba tartozó Nyírmártonfalván, amelyiket szocialista polgármester, Kövér Mihály Csaba irányít már hosszabb ideje!
Azt látni, hogy Tasó László ott is fölényesen győzött (61,8 százalék), s a Fidesz lista támogatottabb volt (59,5 százalék), mint Nyíracsádon!
A baloldal reménytelenségét jól mutatja, hogy az MSZP-vezetésű, 2 ezres lakosú dél-nyírségi faluban a DK-s képviselőjelölt, Káposznyák István – akinek a javára az MSZP–Párbeszéd visszalépett – mindössze 5,7 százalékra volt jó. Miközben az MSZP–Párbeszéd listára 9,6, Gyurcsány Ferencékére pedig 2,2 százalék szavazott.
(A Jobbik 21,02, a jelöltje, Csikai József 24,3 százalékot kapott.)
[Beillesztett cikk: Ilyen lesz az új parlamenti patkó]
Konyáron nagyon a Fideszt akarják
A 4. oevk-ból Konyárt választottuk. A mintegy 2100 lelkes község attól érdekes, hogy polgármestere, Vig Szilárd független, de leginkább a „cukisodás”, vagyis a néppártosodás előtti Jobbik szellemiségét képviseli.
Konyáron a Fidesz–KDNP jelöltje, dr. Vitányi István a pártlistával együtt elsöprő arányú (70,7, illetve 69,8 százalékos) győzelmet aratott.
A jobbikos Keresztesy Gergő 20,7, a pártja csak 16,9 százalékot hozott.
Konyáron, ahol tényleg sok a szegény, az MSZP–Párbeszéd jelöltje, Lencsésné Gál Mária írd és mondd, 5,3, a pártlista 7,6 százalékra végzett. A DK 1,2 százaléknál megállt.
Mi volt gazdagéknál, Nagyhegyesen?
A sanyarú helyzetű falutól lendüljünk át a megye legtehetősebb községébe! Az egy főre eső adóerő a 2714 lelkes Nagyhegyesen (5. oevk) a legmagasabb Hajdú-Biharban, a MOL által fizetett iparűzési adónak köszönhetően. Polgármestere a független Bajusz Istvánné – 1994 óta!
Nagyhegyesen is simán nyert a kormányerő: Bodó Sándor 52,3, a Fidesz–KDNP listája 53 százalékot ért el. A faluban a jobbikos jelölt, Rigán István 29,1, de a pártlista 25,2 százalék is az országos átlag felett szerepelt.
A baloldal ott is kínosan gyönge volt, ha nem is annyira, mint sok más helyen a megyében. A DK 3,1, az MSZP–Párbeszéd 10,4 százalékot ért el, utóbbi jelöltje, Dede Tamás a voksok 10,4 százalékát szerezte meg.
Újszentmargitán is Fidesz
A 6. oevk-ból szintén egy független polgármestert és faluját, Csetneki Csabát és Újszentmargitát választottuk. A kis híján másfél ezres községben a Fidesz–KDNP jelöltje, Tiba István 52,2, a pártlista 53,9 százalékot kapott.
A jobbikos Demeter Pálra 24,7, a Vona-csapatra 22,7 százalék voksolt.
A településen az MSZP–Párbeszéd Csige Tamására 13,9, a listájára 12,1 százalék szavazott. A DK-nak 4,3 százalékot sikerült elérnie.
Konklúzió: a tövig nyomott migránspropaganda biztosan belejátszott, de sok más ok is kell ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP ennyire erősnek bizonyuljon ebben az öt hajdú-bihari községben, amely közül csak egyet vezet narancsos polgármester. Orbán Viktorék sikerét a pártoktól látszólagosan távolságot tartó, független polgármesterek sem voltak képesek megtörni. Tisztán látszik az is, hogy a meghatározó baloldali szervezetek, mint az MSZP és a DK nem egyszerűen a támogatottságukat veszítették el vidéken, hanem a hitelességüket is, másként nehezen magyarázhatók a sovány eredmények. Még az MSZP csak-csak hozott valamennyit, azonban a DK a hajdú-bihari községekben totálisan súlytalan. Ami a Jobbikot illeti, a megyei falvakban egyértelműen támogatottabb, mint a baloldal, de egyáltalán nem volt képes a kormányerő vetélytársává válni.
Ratalics László
