Befejezik a nagy múltra visszatekintő dinnyézést a konyáriak?

A konyári önkormányzatot is súlyosan érinti az energiaárak drasztikus emelkedése – ez derül ki Vig Szilárd polgármester szavaiból. A falunak körülbelül 20 fogyasztási helye van, és a felénél még egy korábban megkötött megállapodás alapján a szolgáltató ez év végéig a régi áron adja az energiát. A többi fogyasztási helyen azonban érezni a jelentős áremelkedést.

A közvilágítás tekintetében csak a rendszerhasználati díj az eddigi havi 160-170 ezer forintról 477 ezerre drágult, míg a gáz havi díja a tornacsarnokban 130-140 ezerről 500 ezer forintra nőtt.

– Kilenc éve vagyok polgármester, és a 2023-as a legnehezebb évünk. Az energiaárak növekedése miatt szigorú takarékossági intézkedéseket kellett meghoznunk. Rengeteg kötelező önkormányzati feladat van, amit el kell végezni, természetesen takarékosan. Viszont vannak lehetőségek a takarékoskodásra. A magas fűtési költségű sportcsarnokot be kellett zárnunk, a gyerekek a régi tornateremben tornáznak. A művelődési ház működése is szünetel, ott a karácsonyi ünnep után tettünk lakatot az épületre, és zárva tartjuk a fűtési idény végéig. Az óvodánkat, bölcsődénket nem zárhattuk be, a gyermekintézményekben garantáljuk a minimális 20 Celsius-fokot. A polgármesteri hivatal is működik. Az összes önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézményben minden téren a maximális takarékosságot vezettük be. Kértem az intézményvezetőket, hogy csak a legszükségesebb dolgokat szerezzék be, az elektromos árammal működő szerkezeteket pedig hétvégére áramtalanítsák, a készenléti állapotuk se fogyasszon energiát – részletezte a takarékossági intézkedéseiket Vig Szilárd.

A képviselő-testület a napokban fogadta el Konyár önkormányzatának ez évi költségvetését.

Ebben is a takarékosságot tartották szem előtt, kulturális rendezvényekre egy szűkebb keretet határoztak meg. A dologi kiadás nagy összegű (a termékek és szolgáltatások árai nagyon megemelkedtek), az elengedhetetlenül szükséges dolgokat szerzik csak be. Ha nem mérséklődik az energiaár, akkor a tornacsarnokot a teljes fűtési idényre, a művelődési házat pedig a fűtési időszakban tartják zárva 2023-ban és 2024 elején.

Fókuszban az útépítés

A jövőbe vetett bizalomra ad okot az a tény, hogy az elmúlt öt évben csak mintegy 30 fővel csökkent Konyár lakosságának száma. Vannak ugyan elköltözők, viszont a helyükre érkeznek családalapítás előtt álló fiatalok és kisgyermekes szülők. Jelenleg 2204-en laknak a bihari faluban. Életüket egy évek óta aktív településfejlesztési politikával igyekszik komfortosabbá, a falut otthonosabbá tenni az önkormányzat.

Ebben – emeli ki Vig Szilárd – oroszlánrésze van Vitányi István országgyűlési képviselőnek és Pajna Zoltánnak, a vármegyei önkormányzat vezetőjének.

A konyári önkormányzat fejleszteni csak saját forrást nem igénylő pályázati támogatásokból tud, tehát a tisztán hazai finanszírozású Magyar Falu program, továbbá az Európai Unió és a magyar állam közös támogatási rendszerében a Területi Operatív Program (TOP) Plusz jöhet szóba. – Felújítottuk a szolgálati lakás épületét, az 1949-ben épített polgármesteri hivatal tetőszerkezetét és padlózatát cseréltük, a belső szerkezete átalakításával új irodákat hoztunk benne létre, korszerűsítettük az elektromos rendszerét. Az idén az energetikai korszerűsítését valósítjuk meg TOP Plusz pályázati forrásból, amelynek összege bruttó 75 millió forint (művelődési ház és polgármesteri hivatal együttes felújításának össztámogatási értéke). Ugyanez vár a művelődési házunkra is, mindkét épületben az akadálymentesítést is elvégezzük. Mindezzel várhatóan nyár végére készülünk el. Szintén TOP Plusz pályázati forrás részeként bruttó 150 millió forint összeget fordíthat önkormányzatunk várhatóan idei évben összesen 2,8 kilométer összhosszúságú belvízelvezető rendszer fejlesztésére. Szívügyem a belterületi utak javítása, építése. A Rákóczi utcában 300 méteren, a Gáborjáni utcában az elmúlt három évben megvalósult több mint 1 kilométer szakasz újraaszfaltozása mellett további 400 méteren újul meg az út, így a teljes, körülbelül 1,6 kilométer hosszúságú egyik fő utcánk újraaszfaltozása valósul meg. A Sorompó, a Debreceni, a Csillagváros és Galamb utcákat leaszfaltozzuk. Mindez 160 millióból 2,8 kilométer hosszúságú útfejlesztést jelent, de van még a faluban néhány utca, összesen közel három kilométer hosszúságban, ahol egyáltalán nincs szilárd útburkolat. Ennek elkészítése a jövő feladata lesz.

Több lakóutat is szerettünk volna beletenni a pályázatunkba (például Kiss utca, Vásártér utca), viszont ezzel kockáztattuk volna a támogatásigénylésünk sikerét, hiszen a gyűjtőutak felújítása élvezett prioritást a pályázati kiírás szerint

– mondta a polgármester, akitől a még előttük álló beruházásokról is érdeklődtünk. – A már említett közel három kilométernyi út elkészítésén túl legalább ennyi összhosszúságú útburkolatot szeretnénk aszfaltozni a jövőben, továbbá a települési intézmények konyhájának, valamint az óvoda épületének a felújítása, korszerűsítése a legfontosabb feladatunk. Az utóbbira új napelemes rendszert telepítenénk és a tetőszerkezetet szeretnénk lecserélni. Erre körülbelül 100 millió forintos támogatásban reménykedhetünk. A konyha épülete régi, rossz állapotú, újat szeretnénk, de ez a több százmillió forintos bekerülési költségével nekünk egyelőre álomkategória.

Ipari parkot is létesíthetnek

A munkanélküliek aránya Konyáron is visszaszorult annak ellenére, hogy a falu hagyományos tevékenységében, a mezőgazdaságban mind kevesebben dolgoznak, ők is leginkább idénymunkások. A mezőgazdaságban dolgozók száma egyrészt azért apadt, mert a szektor vállalkozói leginkább a kevésbé munkaerőigényes szántóföldi növényeket termesztik, másrészt pedig a nagy múltra visszatekintő konyári dinnyetermesztést az idén várhatóan senki sem folytatja.

Ennek oka a polgármester meglátása szerint a termelési költségek növekedése és a piaci viszonyok kiszámíthatatlansága.

Ugyanakkor tavaly bezárt a 6-10 dolgozót foglalkoztatott joghurtüzem. Mindezzel párhuzamosan mind több konyári talál munkát Debrecenben, és nem elhanyagolható azok száma sem, akiket a falu építőipari vállalkozói alkalmaznak. A helyi ipart a cipőgyár helyén megtelepedett betonelemeket gyártó üzem képviseli. Az önkormányzat azonban nem zárkózik el egy ipari terület létesítésétől. – A falu segítene akár olyan áron is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 20 hektáros területen egy vagy több munkahelyteremtő vállalkozó üzemet, üzemeket hozna létre, elősegítve a konyári lakosok helyben foglalkoztatását – beszélt a jövőről Vig Szilárd.

CH