Eltűnhet a magyar zöldborsó és zöldbab a boltok polcairól?

Ha egy kiló gyengébb minőségű kenyér 1000 forint lesz, akkor miért ne lehetne 500 forintért adni egy kiló kiváló minőségű fagyasztott zöldborsót? Ezt a kérdést Bíró Imre, a Kabafrost Kft. általános igazgatója tette fel annak kapcsán, hogy véleménye szerint a fagyasztott élelmiszeripari termékek ára nincs a helyén a piacon. – Aránytalanság van, alulértékelt a borsó, miközben az előállítása során a termelő és a feldolgozó is nagyon sokat kockáztat – jelentette ki a szakember, akinél arról érdeklődtünk, hogy a leginkább külpiacra termelő zöldségfeldolgozó üzem miként tudja átvészelni a mostani aszályt és a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat.

A társaságról tudni kell, hogy Hajdú-Bihar jelentős részének zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica termelőit integrálja. 

– Ha valakinek, akkor a mi cégünknek túl kell élni ezt a válságot! Hiszen a társaság eddig minden évben eredményes volt, fejlesztett és beruházott, a tulajdonosok a teljes profitot visszaforgatták. Likvidek és erősek vagyunk csakúgy, mint Formula-GP cégcsoport többi tagja – folytatta Bíró Imre, aki hangsúlyozta, az aszály csak tetézte a már korábban kezdődött kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. Így azt, hogy az energia ára a többszörösére emelkedett, 50 százalékkal többe kerül a nyersanyag, a szállítási láncok megszakadása miatt gépek és alkatrészek nem, vagy csak nagy késéssel érkeznek meg.

– Most valószínűleg az egész működésünket át kell strukturálni. Nálunk a gazdaságosság és a hatékonyság a kérdés, tehát nem tudunk teljes kapacitással termelni. Egységnyi idő alatt közel fele annyi terméket tudunk csak legyártani a kevés és rossz minőségű nyersanyag miatt. Válság közeledik, sőt talán már itt is van. Személyes véleményem az, hogy a mostani válság már a mezőgazdaságot is súlyosan érinti – mondta.

Bíró Imre a csapadékhiány rovására írja, hogy az idén beszállított nyersanyag csak mintegy fele a korábbi évékének, a minősége pedig lényegesen gyengébb.

Mindezt a csemegekukoricával szemléltette. – A kihozatalunk, ami számunkra annyira fontos, az elvárhatónál 30 százalékkal gyengébb. Tehát az, hogy 100 kilogramm nyersanyagból hány kiló kukorica keletkezik. Ez normálisan 35-40 százalék között lenne, de most 20-27 közötti. Ezáltal növekszik az előállított késztermék nyersanyag költsége. Hajdúböszörmény térségében a legtöbb helyen nem tudtak öntözni, ezért ott lényegében nem lesz termés – ismertette. Míg Kaba környékén, az öntözhető földeken, ha nem is a jó években megszokott 18-20 tonna/hektár termés várható, de meglehet 14-15 tonna, amivel – Bíró Imre számítása szerint – már nyereségesek lehetnek a termelők.

Ám a kukorica egészét nézve 45-55 százalékos termésvesztéssel számolnak. 

Az üzem második legnagyobb tömegben feldolgozott terméke a zöldborsó. Az igazgató elmondta, az idén a borsó minősége elég gyatra, és ez sajnos már megszokott. Körülbelül 20 százalékkel termett kevesebb a tervezettnél. – A fő probléma azonban az – részletezte –, hogy a 6-8 évvel ezelőtti 35 napos feldolgozási időszak 25 naposra rövidült a megváltozott klimatikus viszonyok miatt. De ugyanez befolyásolja a minőséget is. Az ágazat legnagyobb félelme, hogy a borsó eltűnik az országból. Ha ez megtörténik, akkor gyakorlatilag a hűtő- és a konzervipar is megáll a meglátásom szerint – folytatta. A másik zöldségféle, a zöldbab esetében is attól tart Bíró Imre, hogy eltűnik az országból. Van olyan beszállítója, aki 30 év után az idén nem vetett először babot. Esetében biztató jel lehet, hogy a speciális kombájnt még nem adta el.  

Mit hoz a jövő? Bíró Imre reménye szerint helyreáll a normál gazdasági- és a piaci magatartás, továbbá a csapadékhiányt tekintve az idei egy extrém év. Amennyiben így lesz, a cég a korábbi évek gyakorlatát követve teszi a dolgát. Ha mégsem, akkor az évek alatt keletkezett tartalékait kénytelen felélni.

Rengetegen tönkremennek

Alapvetően megváltozott a növénytermesztés a kabai határban. Míg korábban száz hektárokat tett ki a paprika és a paradicsom, addig mostanra teljesen eltűnt ez a munka- és csapadékigényes kultúra. Persze egyértelmű, nem a munkaerő vagy a termesztési kedv hiánya miatt. Mindez kiderült Kun Attila, kabai mezőgazdasági vállalkozó szavaiból, aki egyik beszállítója a Kabafrostnak. Mint azt elöljáróban elmondta, kertészeti növényeket termeszt, zöldborsót, csemegekukoricát és vöröshagymát. Ezen a nyáron azonban nem volt egy csepp értékelhető csapadék sem. Ha esett is 2-5 milliméter, az a hőségben azonnal elpárolgott, nem tudott a mélybe szivárogni. Ő tudta öntözni a területeit, de mint azt hangsúlyozta, az öntözővíz azonban már csak ezért sem olyan minőségű, mint az eső, mert ha esik, akkor kicsit hűvösebb is az időjárás és a növény is jobban tudja hasznosítani a nedvességet.

– A csapadékhiány miatt kevesebb lesz a termés, a minősége sem olyan jó, és mindez sokkal többe kerül – beszél a termelésről Kun Attila. – A hagymát tizenkilencszer öntöztem meg. A termelési költség megduplázódott, de még sincs meg az a hagymaméret, ami kellene. Apróbb a termés. A piac által elfogadott az 5-7 centiméteres méret, valamint a 7 centi fölötti. Most nagyon kevés lesz a nagyobb méret, és a sztenderd között az 5-6 centis dominál. Kisebb hagyma kisebb tömegű, 15-20 százalékkal kevesebb a termés összességében. Zöldborsót is öntöztük, így tűrhető volt a termésátlag, közel 7 tonna hektáronként. Ezzel összességében meg voltunk elégedve. Régen, a csapadékosabb, hűvösebb időben 8-10 tonnákat termeltünk. Az utóbbi években öntözés nélkül 3-5 tonna a maximum. A csemegekukoricát kétszer öntöztük. 170-180 mázsa/hektár körül lesz a termésátlag. Más években, amikor több volt az eső, 200-220 mázsákat csináltunk. Másodvetésben nincs értelme vetni. A zöldborsó után szoktak csemegekukoricát tenni, de az a gazda, aki ezt az idén bevállalta, az nem tudja, hogy mit csinál, mert abból a vetésből nem lesz semmi – legyintett.

Kun Attila úgy látja, hogy ha az ideihez hasonló marad a későbbiekben az időjárás, az a mezőgazdaság számára komoly tragédia lesz, mert ilyen mértékben öntözni nem lehet. Az öntözés nagyon drága. Több tízmillió forintos a gépi technika, ugyanakkor nagyobb a munkaerőigény, és a gépek üzemeltetéséhez rengeteg gázolaj kell. A mezőgazdaság elbír egy-egy ilyen száraz évet, sorozatában viszont már nem. Szerinte most is rengetegen tönkremennek. Kérdés, van-e otthon annyi tartalék, hogy a jövő évet el tudja kezdeni. Egy-két ilyen év, és a gazdák közül sokan ki fognak bukni a sorból. A változó éghajlat már át is alakított a térség mezőgazdaságát. A munka- és az öntözésigényes kultúrák eltűntek. Marad a kifejezetten ipari növény, a búza, a kukorica és az olajos növények. Zöldségféléknek befellegzett.

Takács Tibor