Íme, a magyar tanulási atlasz
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete, a Politikatudományi és Szociológiai Intézet, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézetének munkatársai a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakembereivel közösen dolgoztak együtt az elmúlt öt évben a LeaRn (Learning Regions in Hungary) – Tanuló régiók Magyarországon kutatócsoportban, hogy megalkossák az egész országot lefedő tanulási atlaszt.
A helyi sajátosságokat tanulmányozva tanulórégiókat, tanulóvárosokat és tanulóközösségeket különítettek el: azok a városok, amelyek leginkább hajlamosak arra, hogy egymással kommunikáljanak és összenőjenek, tanulórégiókká kapcsolódnak össze.
Magyarország legdinamikusabban fejlődő térségei a Budapest-Győr-Bécs-Pozsony, a Budapest-Székesfehérvár-Balaton és a Budapest-Kecskemét-Szeged tengelyen húzódó tanulórégiók.
Pontszerűen emelkednek ki a tanulóvárosok, mint például Debrecen, Miskolc vagy Pécs, jellemzően az egyetemi székhelyek, melyekben az intézmények és vállalatok hálózatba szerveződve kapcsolódnak össze, de még nem elég erősek ahhoz, hogy környezetüket is szervezzék. A középvárosok tudnak tanulóközösségek lenni, melyekben megvan a törekvés arra, hogy tanulóvárosokká fejlődjenek
– tájékoztatott Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem professzora, a Learning Regions in Hungary kutatócsoport vezetője.
Az eredményeket a kutatócsoport november 8-án 14 órától angol nyelvű publikációjuk bemutatásakor ismerteti a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában.
