Hirdetés

Elítélték a becsődölt hajdúszoboszlói szállodaprojekt vádlottját

Cívishír

2020.01.24. 10:19

Elítélték a becsődölt hajdúszoboszlói szállodaprojekt vádlottját
A hajdúszoboszlói Provance Hotel műszaki készültsége 88 százalékos (Fotók: Cívishír)

Több száz millió forint közpénz áll a máig befejezetlen hotelben.

Hirdetés

Nem jogerősen 2 év – végrehajtásában 4 évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta a Debreceni Törvényszék azt a hajdúszoboszlói nőt, aki az elsőfokú bíróság szerint megtévesztette az állami szerveket a Provence Hotel beruházása során.

Az 1,2 milliárd forintos hajdúszoboszlói szállodaberuházáshoz állami és európai uniós forrásokat is felhasználtak több százmillió forint értékben. A szállodának 2014-ben kellett volna megnyitnia, de jelenleg is befejezetlen, 88 százalékos készültségi fokot ért el. A január 24-én kihirdetett ítélet szerint Sz.-né A. Mária költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználás vétségében bűnös. A bíróság a vádlottal szemben 876 millió forint vagyonelkobzást rendelt el (ennek fedezete a szállodának is helyet adó, a vádlott tulajdonában álló, bűnügyi zár alá vett ingatlan). A nőnek az ítélet értelmében 1,9 millió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.

A bírói indoklás szerint a vádlott ténylegesen meg akarta építtetni a szállodát, de két nagy hibát is elkövetett. Egyrészt nem állt tartósan a rendelkezésére a beruházáshoz szükséges, általa vállalt 378 millió forintos önrész, másfelől valótlanul jelentette készre a befejezetlen projektet az állami illetések felé.

A határozat ellen az ügyészség súlyosításért (letöltendő szabadságvesztés kiszabása érdekében), a védő enyhítésért fellebbezett, míg a vádlott 3 nap gondolkodási időt kért.

Túlszámlázások, viták, hiányosságok

Mint arról már írtunk, az ötvenes éveiben járó nő cége 2012-ben nyújtott be pályázatot a beruházásra az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség – mint közreműködő szervezet – a projektet 883 millió forint (85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrású) vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte. 2013 elején a támogatási szerződés is megköttetett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. E szerződés értelmében a nőnek 378 millió forint önerőt kellett biztosítania a szállodaépítéshez, ám a pénz csak 4 napig volt elérhető a szükséges bankszámlán. A bíróság szerint, ha ez a pénz meglett volna, úgy a projektet sikerül befejezni, vagyis végső soron éppen az önerő hiánya vezetett a kivitelezhetetlenséghez. Az összeget a vádlott törekedett pótolni hitelfelvételekkel, de sikertelenül – mondta Horváth Péter bíró.

Az utófinanszírozású projekt során ugyanakkor Sz.-né A. Mária lehívott egy 300 millió forintos előleget, majd később az összesen 883 millió forint támogatás fennmaradó részét is megkapta. A pénzből elindult a szállodaépítés, azonban a kivitelezést elszámolási viták, kivitelezői túlszámlázások, szabálytalanságok (számlák, teljesítési igazolások hiánya) kísérték. Ez is közrehatott abban, hogy a Provance Hotel kialakítása nem a tervezett módon haladt. Úgy tudni, a kivitelezőkkel összefüggően több polgári peres eljárás mellett büntetőügy is zajlik.

A bíróság szerint, ha az önrész nem csak papíron létezik, úgy a szálloda is elkészülhetett volna

A szálloda 2014-es átadásából semmi sem lett, és azt követően sem készült el. Ám a vádlott 2015 novemberében készre jelentette a beruházást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Ez volt a második súlyos hiba a bíróság megállapítása szerint. Maga a nyomozás azután kezdődött el, hogy 2016-ban az állami szervek ellenőrei helyszíni ellenőrzést tartottak, szembesülve a hiányosságokkal. A szakértői becslés szerint a projekt során elvégzett munkák értéke 775 millió forint.

Elhangzott: a vádlott cége, a Provance Catering Kft. felszámolás alatt áll és a felszámoló megkísérelte értékesíteni a szállodát. De csak magát a felülépítményt, mert az annak helyet adó telek a vádlott magántulajdonában van. A szállodára vonatkozóan született ugyan egy 305 millió forint plusz áfáról szóló adásvételi szerződés, a vevő a vételárat is elutalta. Ám a földhivatalnál egyelőre nem jegyezték be az erről szóló tulajdonjogot. A bíróság szerint így jelenleg csak azt lehet tényszerűen megállapítani, hogy az okozott kár egy része megtérült, ám annak összegszerűsége jelenleg meghatározhatatlan.

A bíró a vádlott javára szóló enyhítő körülményként értékelte, hogy bár Sz.-né A. Mária nem ismerte el a bűnösségét, a vádiratban foglaltak tényszerűségét nem vitatta. Nagy nyomatékkal esett a latba az is, hogy a Debreceni Törvényszék szerint a vádlott nem gazdagodott a projekt során, a támogatási összeget a beruházásba forgatta vissza.

Ratalics László

bíróságHajdúszoboszlóköltségvetési csalásHajdú-Bihar megye

Szóljon hozzá!

Hirdetés