75 éves Bródy János

Április 5-én ünnepli 75. születésnapját Bródy János énekes, gitáros, a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója. Bródy pályafutása 1964-ben indult, amikor az érettségi után csatlakozott az Illés együtteshez, ahol Szörényi Leventével dalokat írtak. 1973 végén külső és belső feszültségek miatt Illés Lajos feloszlatta az együttest. 1974-ben Bródy létrehozta a Fonográfot, mellette a korszak legsikeresebb énekesnőinek, Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeit is jegyezte, mint dalszerző. Szövegeit ebben az időben erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.

Első önálló albuma 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel. Az 1984-ben megjelent második önálló albuma a Ne szólj szám volt, melyen újra felcsendült a hatvanas évek betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék. A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül, melyen az Engedd, hogy szabad legyek, az Átmeneti állapot és a Zárt osztály már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a Légy hű magadhoz vagy A fiam meg a lányom, melyben a szerző új szerepköréről tudósított. Az utca másik oldalán című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a Tangó LeMondó és a Haggyá' má' békibe', de művészi hitvallást is jelzett a Mit tehetnék érted, A földön járj vagy az Őszinte bohóc.

A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat.