Meghalt Mécs Imre
Meghalt Mécs Imre 1956-os halálraítélt, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori alapítótagja, volt országgyűlési képviselő. Az életének 90. évében elhunyt politikus halálhírét családja tette közzé január 19-én. A felvétel a Vissza a forradalom lángját! Vissza '56 becsületét! című megemlékezésen Budapesten, a Kossuth téren 2015. június 16-án készült.
Életpálya
Mécs Imre Budapesten született 1933. szeptember 4-én.
1951-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára, ahol 1957-ben abszolutóriumot szerzett. 1963-as általános amnesztiával történő szabadulása után éveken keresztül próbálkozott kérvényeivel, hogy lediplomázhasson, de csak 1975-ben szerezhette meg villamosmérnöki oklevelét.
1956-ban eljárt a Petőfi Kör vitáira. Részt vett az 1956-os forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok maradványainak részvételével szerveztek.
1957 júniusában letartóztatták. 1958. május 22-én „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.
1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult. Három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés sújtotta.
1975-ben kapcsolatba került a szerveződő demokratikus ellenzékkel. 1985-ben ellenzéki képviselőjelöltek állítását szorgalmazta a választásokon, és népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében. 1988-ban alapító tagja és szóvivője lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapítója tagja a Szabad Demokraták Szövetségének.
1997-ben a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.
Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Budapest 23. sz. választókerületében az első helyen végzett. 1990. május 3-ától a parlament honvédelmi állandó bizottságának és nemzetbiztonsági különbizottságának a tagja, 1994–1998 között a honvédelmi bizottság elnöke volt. A honvédelmi állandó bizottságon belül a személyi ügyek, szervezés albizottság munkájában vett részt. 1992. februárig a bizottság alelnöke volt. 1992. június 13-án az SZDSZ szociálliberális platformjának egyik alapítója és vezetője volt.
Az 1994. évi országgyűlési választásokon volt választókerületében indult, szerepelt az SZDSZ budapesti és országos listáján is. Mandátumát a budapesti területi listáról szerezte. 1998-ban és 2002-ben az országos listáról jutott a parlamentbe.
