Hirdetés

Ha volna egy Toldi Miklós a magyar politikában...

civishir.hu

2013.01.15. 12:55

Ha volna egy Toldi Miklós a magyar politikában...
Toldi Miklós a farkasokkal

Alighanem igaza lesz a magát harciasnak tituláló ellenzéknek abban, hogy a kormány a jót rosszul csinálja. Bereczki Károly jegyzete

Hirdetés

Hirdetés

(Hogy aztán uralmuk alatt az ellenzék, gondolok elsősorban a szocikra, a rosszat még rosszabbul csinálta, arról nem szól a fáma). Marad a forgatókönyv, az ellenzék bírál, ha kell, ha nem, a kormány pedig teszi a dolgát. Ha jól teszi, akkor is bírálják, ha meg rosszul, akkor szétszedik a vádak özönével. De miről is van szó? A tranzakciós adóról. A kormány ezzel az adónemmel sújtja a bankokat, amik az előző ciklusban alaposan kitömték zsebüket a profitból. Hogy most föl vannak háborodva a profit elmaradása miatt, s az illetéket a magyar nép nyakába varrják, azt ők rendjén valónak tartják, mert ki hallott már olyat, hogy az ő zsebe ne kongjon!

A közszolgálati tévé is arról prédikál, hogy a kormány jót akar: valójában reformintézkedésekkel megújítani az egész magyar társadalmat. Hogy ez nem mindig sikerül neki akadály nélkül, az érthető. Megszokhatta volna már az örök gáncsoskodók, a minden jóban rosszat sejtők, táborokba gyűlt bitangok vészmadaras hujjogását. Jellemző példa erre a választási névjegyzékbe vétel alkotmányos törlése. Az ellenzék példásan elítélte a kormányt, vereségnek nevezte az aktust, a kormány politikájáról lehúzta a vizes lepedőt lemondást, új választások kiírását követelve. Holott éppen az ő regnálásuk idején követték el a legtöbb törvénytelenséget. (Lásd asukorói telekcsere vádlottjainak névsorát, Hagyó gazemberségeit és annyi más panama vádlottját. Csak azt sajnálom, hogy a főbűnös nem kerül rács mögé, de előbb-utóbb Gyurcsány sem kerülheti el a gazember jussának titulált felelősségre vonás ódiumát!) Hogy a rendőrségi panama ügyekről ne is beszéljünk...

Kétségtelen, hogy Európa egyetlen kormánya sem tudja akadálymentesen végrehajtani programjait. De a magyar huhogók egyedül állók abban, hogy ők a megcsontosodott, mára már reakcióssá váló, régi komcsi népnyúzó idők farizeusai, akik a hatalommal való visszaélés magasiskoláját mutatták be muszka segédlettel, s most ők akarják a mosdatlan szájúság ártatlan báránya szerepében eljátszani az ártatlan Dávidot.

Világos tehát, hogy a magyar kormánynak tisztának kell maradnia a hűbelebalázs módra politizáló ellenzékiek táborában. De ezt a tisztaságot csak akkor tudja megőrizni, ha a legszélesebb nyilvánossághoz fordul. Nem úgy, hogy megadóztatja a telefonálást is. Ugyan mi köze a kormánynak ahhoz, hogy én tíz percet beszélek? Hát ha így családbarát a kormány, akkor valóban nem kérek belőle!

A kormány visszakozott a sárga csekkek esetében is. Néhány százalékkal megemelte volna díját a számláknak, holott tapasztalatom és mit tudom én, milyen közgazdász számítások szerint, a legtöbb csekkel fizető nyugdíjas, aki a gázt, a villanyt, de a szemétdíjat is a postán fizeti. Mégpedig sárga csekken, mert legtöbbet ilyet postáz a posta. Vagy nem az a célja a kormánynak, hogy a megemelt nyugdíjat is adóztassa?

Nincs kétségem afelől, hogy a kormány jót akar, de még egyszer hangsúlyozom: a jót jól is kell csinálni! Különben a választók csalódva fordulnak el, s nincs az az Orbán Viktor-beszéd, ami visszacsalogatná őket még egyszer az urnákhoz.

Sorolhatnék még példákat az egyetemek, az egészségügy, az oktatás, a kultúra háza tájáról, de nem teszem. Nem akarok hiteltelenné válni, csupán jelezni kívántam, szólni arról, amit én is sérelmesnek érzek; a magyar nemzet nevében. Maradok azonban egynél, a kettős állampolgárságnál. Tegyük fel, hogy sokatmondók a tévé bemutatta számok. Mi, erdélyiek büszkék vagyunk arra, hogy megtanultuk a két szél járását. És a legtöbb igénylő éppen onnan származik. (Az erdélyieket nem kell megtanítani magyarként viselkedni és együtt érezni, megtanulták ezt akkor, amikor 150 évig átmentették a magyar államiságot, amit most sem tanítanak a magyar tankönyvekben tisztességesen!)  A híradósok pedig örökösen átutalják a tót példát a feledésnek, ugyanis éppen ott és most a szlovák fél megfeledkezve mindenféle nemzetközi kötelezettségéről, saját alkotmányosságáról is, egyre-másra fosztja meg állampolgárait is a szlovák állampolgárságtól, ha előzőleg föl találták venni a magyart.

A jelek szerint nem akad Toldi Miklós a magyar kormányzatban. Nincs, aki megragadná grabancát a tótnak és fülébe suttogná, hogy amit ők szlováknak titulálnak, az valójában magyar haza, annak is a felső része, és köszönjék meg, hogy befogadták a magyar rónákra a tót pásztorokat, hogy hazát találjanak a magyar tolerancia hullámhosszán és a kettős kereszt oltalma alatt keressenek menedéket.

Nem akad senki a magyar kormány háza táján, aki ezt nekik megmagyarázná? Aki beszélne nekik Pázmány Péterről, Pozsonyról, Balassi Bálint születéséről, a branyiszkói csatáról és arról a magyar jellegről, amit nem tud levakarni a legvadabb tót kormány sem. A szélsőséges Urbán pásztorbandáinak (1848) utódai ők, és nem szégyellik az Európai Unióban mutogatni a kettős keresztet mint tót jelképet...

Tehát  ha nincs Toldi, akkor megteszi Zrínyi kardja is elmetszeni az előítélet balítéletre átcsapó vaskos fonalát. Amúgy magyar módra, huszárosan!

Bereczki Károly

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.