Hirdetés

A ketyegő atombomba

civishir.hu

2011.03.29. 08:18

A ketyegő atombomba

Debrecen – Mondja csak, Teller úr, mi van magukkal, magyarokkal, hogy ilyen sokan dolgoztak a bomba sikerén? Az FBI-nál be kellett indítsunk egy magyar nyelvkurzust, hogy lehallgathassuk a beszélgetéseket.

Hirdetés

A sors kiszámíthatatlan rosszindulata, hogy éppen Japán a szenvedő alanya a világot fenyegető atomveszélynek. Az a Japán, amely a második világháború poklában első áldozata volt a nagyhatalommá avanzsált Amerika kísérletező gőgjének. Hirosima és Nagasaki örök mementója az emberiséget fenyegető atombomba mindent elpusztító erejének. Az emberi alkotóerőben rejlő ördögi kísértés szülte világgá ezt a szörnyűséget, aminek vajúdásához, sajnos, okos magyar tudósok is segédkeztek, mégpedig döntő súllyal. Teller Ede a zsigereiben lüktető antikommunista érzelemre fogta részvételét az egyetemes világot létében fenyegető szörnyűség megteremtésében, s némi nemzeti érzelem is társult hozzá, ahogyan a róla szóló anekdota mondja. Muszáj most idéznem, mert ideillik. Amikor a Teller feltalálta a hidrogénbomba pusztító sikerét, Truman elnök nagy bankettot rendezett az atomtudósok tiszteletére. Az éppen akkor induló televízió egyenesben közvetített, mivel a hidegháború már küszöbön állt, és az amerikai közvéleményt kellően hiszterizálták a szovjet veszéllyel. Az elnök a bankett egy emelkedő pillanatában odafordult Tellerhez és megkérdezte: - Mondja csak, Teller úr, mi van magukkal, magyarokkal, hogy ilyen sokan dolgoztak a bomba sikerén? (A laboratóriumokban sok száz magyar mérnök és fizikus dolgozott.) Az FBI-nál be kellett indítsunk egy magyar nyelvkurzust, hogy lehallgathassuk a beszélgetéseket! Mindenki nevetett, Teller hirtelen elkomorult, majd felcsillanó szemmel mondta: – Nézze, elnök úr, bennünket magyarokat annyi sérelem ért a világ nyugati és keleti felétől, hogy elhatároztuk: így állunk bosszút! Mire mindenki nevetni kezdett, Teller odafordult a mellette ülő Neumannhoz (a számítógép atyjához) és magyarul mondta jó hangosan: – Te, János, ezek azt hiszik, hogy hülyéskedek! Ennyi a történet. Teller különben ezt sokszor elismételte, már akkor is, amikor szabadon hazajöhetett. (Egyik látogatásakor Debrecenben is elmondta, az Aranybikában.)

Tény, hogy a bombát nem feltétlenül kellett volna ledobni Japánban, mivel a császár már 1945. július végén, mikor a szovjetek is elfoglalták Mandzsúriát, utasításba adta a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. Washingtonban ugyan nem fogadták a japán követet, mert tudták már a legfelsőbb szinten is, hogy Japán lesz a bomba áldozata. Így akart kegyetlen bosszút állni az Egyesült Államok azért a sok megaláztatásért, amelyet az amerikai hadsereg szenvedett el a japánoktól a háború első éveiben. Pearl Harbor, a Fülöp-szigetek és Okinawa kudarcai voltak a ludasok az esztelen amerikai gyűlölet keltésében. 1945. augusztus 6. után az amerikaiak is ledöbbentek a bomba okozta pusztítás méreteitől. A sok százezer ember halála, a sugár okozta későbbi fertőzések örök mementóként élnek ma is, amikor már a nagyhatalmak nukleáris fegyver arzenálja százszorosa a Hirosimára dobott bombának.

Szegény Japán most másodszor néz szembe a nukleáris veszéllyel. A pusztító földrengés és szökőár nyomán súlyosan sérült atomerőműből szivárog a radioaktív sugár, elérte már Tokiót is és a nagyvilág közvéleményének szemében gyászkönny ül. A közvélemény hirtelen nagyon atomellenessé vált. Bizonyság erre Németország, ahol a Baden-Würtenbergi tartományban zajló választásokat a zöldek nyerték, és váltak kormányzó tényezővé. Teller foroghat a sírjában, de a világ nagy többsége ellenzi az atom mindennemű felhasználását. Magam is ellenzem, főleg azóta, mióta ismerem Gróf Spanyol Zoltánt, aki felfedezte a vízenergiát. Nem kell többé kőolaj, bezin, földgáz, meg csupa ilyen drága energia, egyszerűen kinyitjuk a vízcsapot. Hosszú lesz még természetesen az út addig, amíg a benzinkutakat vízkutak fogják felcserélni, de bizonyos, hogy ezzel a találmánnyal vége a sokat ajnározott energiaválságnak. Spanyol rögtönzött bemutatót is tartott, s csodák csodája: a víz több ezer fok hevességével égett. Márpedig vizünk van bőven, csak át kell állítani egész gondolkodási szintünket. No, meg az olajmágnások uralmának is vége szakadna.  S ennél nagyobb öröm kevés adatik a földön.

Bereczki Károly

Szóljon hozzá!

Hirdetés