Hol a csapatunk?
A vasárnap arról szólt a Loki labdarúgócsapata számára, hogy a győri bajnokin bebizonyítsa, Magyarországon valóban a legjobb, s ezzel címvédőként határozottan benyújtsa igényét a következő bajnoki címre is. Mindez nagyon nem sikerült…
Pedig a DVSC-nek mindenképpen három pontra kellett „utazni” Győrben, mert a listavezető Videoton kezd eltűnni a debreceniek látóköréből. A győri találkozó monszun-hangulatban, zuhogó esőben kezdődött, várható volt, hogy a csúszós talajon bőven akad majd gólhelyzet. Ennek megfelelően – és a Loki újkori rossz szokásához híven – a vetélytárs már a 19. másodpercben betalált, miután egy lepattanó labdát Pilibaitis 9 méterről a kapuba lőtt (1-0). Óriási védelmi hiba és hideglelős, rémálomszerű kezdés volt ez, amely azt sejtette, a DVSC-nek mindegy, hogy honi ellenfelekkel, vagy a Bajnokok Ligájában játszik, pillanatok alatt képes a semmiből gólt kapni.
A folytatásban csak nehezen ocsúdott fel a debreceni gárda, megpróbált ugyan mezőnyfölényt kiharcolni, de az első félórában valamirevaló helyzetet nem tudott összehozni. Rengeteg volt a pontatlanság Vargáék játékában, nem ment a foci, inkább a kínlódás dominált. A védekező Győrnek ebben az időszakban nem volt nehéz dolga…
Az első félidő hajrájában aztán a Loki fokozta a nyomást, elkezdett tüzelni, a kaput is eltalálta: magyarul a csapat kezdett életjeleket adni. Mindhiába azonban a fölény és a javuló összjáték, gólt nem sikerült elérni, a Győr előnnyel vonulhatott az öltözőbe.
A második félidő Babic brutális belemenésével és piros lapjával kezdődött, a győri hátvéd érthetetlenül durván szállt bele Czvitkovicsba, ezért a játékvezető joggal állította ki. Adott volt tehát az esély: a tíz emberre fogyatkozó Győr nem tűnt verhetetlennek… Rohamozott is a piros-fehér bajnokcsapat, csereként Dudu is beszállt, a pálya pedig – ahogy a szakzsargon mondja – csaknem felborult. Mindhiába: a DVSC be volt oltva gól ellen, egyszerűen képtelen volt igazán találattal kecsegtető szituációt kidolgozni, pedig 25 perccel a vége előtt még a „Nagy Öreg”, mindenki „Kicsije”, Dombi Tibor is pályára lépett.
A véghajrához közeledve nyomott, nyomott a Loki, Rudolf Gergely és Coulibaly is kapura fejelt (a győri kapus mindkétszer védett), Czvitkovics lőtt, ám ezen a napon a debrecenieknek semmi sem sikerült, még emberelőnyben sem tudtak begyömöszölni egyetlen árva gólocskát sem. A vége így vereség lett, és egy szomorú felismerés: a nyár végének BL-be jutó DVSC-csodacsapata már a múlté…
T. Cs. Zs.
Labdarúgó NB I., 14. forduló.
Győr-Debrecen 1-0 (1-0).
ETO-park, 2000 néző. Vezette: Fábián (Varga, Ortó).
Győr: Sztevanovics – Babic, Sztanisics, Fehér Z., Szabó O. – Kiss M. (Nicorec, 78.), Pilibaitis, Józsi, Tokody – Alekszidze (Brnovics 83.), Kink (Dinjar, 46.). Edző: Pintér Attila.
Debrecen: Polekszics – Bodnár (Dudu, 57.), Komlósi, Szélesi, Leandro – Czvitkovics, Kiss Z., Varga J. (Laczkó, 78.), Szakály P. (Dombi, 67.) – Rudolf, Coulibaly. Klubmenedzser: Herczeg András.
Gól: Pilibaitis (1.)
Sárga lap: Sztanisics (66.), Alekszidze (75.), Fehér Z. (85.), Sztevanovics (87.), illetve Bodnár (12.), Coulibaly (78.), Rudolf (84.).
Kiállítva: Babic (46.).
Az állás:
