Kaja, pia, nő csak módjával, avagy nehéz a bajnok élete
Cívishír: A nyolcszoros felnőtt országos bajnok, kétszeres Eb-bronzérmes Darmos Józsefet taszítottad le a trónról szombaton hazai közönség előtt. Berekedtünk, de megérte!
Deél Szabolcs: Köszönöm a biztatást, sokat segített a közönség. Ezt nem azért mondom, mert így illik, hanem tényleg belülről jön.
Cívishír: Azt mondogatták a bennfentesek a meccs előtt, hogy ha most nem győzöd le, akkor soha!
Deél Szabolcs: Bennem is volt ilyen érzés, de szerencsére ez nem jelentett túl nagy terhet. Korábban öt vagy hat alkalommal találkoztunk, mindig ő nyert. Már én is kezdtem unni.
Cívishír: Most mi változott? Úgy nyertél, hogy nem is lejtett a hazai pálya. Sőt, az egyik bíró, akit a DVSC hivatalos Facebook-oldalán hivatalosan is kikezdtek, még le is pontozott.
Deél Szabolcs: Nem tudom, ő mit nézett, a másik négy engem látott jobbnak, és ez a lényeg. Egyébként annyi változott, hogy most lényegesen jobb volt a kondícióm, mint korábban. Most el tudtam mozogni, mert az kétségtelen, hogy Darmos belharcban jobb, mint én, nekem azonban nagyobb az ütőtávom és a technikai repertoárom, tehát kívülről kellett bokszolnom.
Cívishír: A szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, hogy őt nem lepte meg a győzelmed!
Deél Szabolcs: Olvastam, és nagyon örülök, hogy képesnek tartott a bajnoki cím megszerzésére. Most majd azért küzdök, hogy meggyőzzem, én vagyok az első számú nehézsúlyú az országban.
Cívishír: Remélem, koccintottatok a nagy sikerre!
Deél Szabolcs: Megvolt a reggelig tartó buli.
Cívishír: Kaja, pia, nők?
Deél Szabolcs: Valahogy úgy…
Cívishír: Mit szólt hozzá a bokszoló barátnőd, a szép és csinos Imre Fanni?
Deél Szabolcs: Velem volt végig, ő játszotta a nőt a történetben.
Cívishír: Az előző barátnőd is bokszoló volt. Tőlük indulsz be?
Deél Szabolcs: Eszem ágában sem volt még egy bokszoló lánnyal komoly kapcsolatba bonyolódni, de így hozta az élet. A tavalyi évadzárón gabalyodtunk össze, azóta együtt vagyunk.
Cívishír: Az ágyban ugye nincs boksz?
Deél Szabolcs: Azon kívül sincs. Én próbáltam hasznos tanácsokkal ellátni, de nem hallgat rám, tehát a boksz nem is beszédtéma közöttünk.
Cívishír: Mi azért még beszéljünk róla! Nemrég felmondtak a DVSC-nél a nevelőedződnek, aki ráadásul a nagybátyád. Hogy érintett?
Deél Szabolcs: Nem éppen kellemesen, és szerintem a csapat többi tagja sem repesett az örömtől, de nem volt más választásunk, el kellett fogadnunk a klubvezetés döntését.
Cívishír: Lehet, hogy jót tett neked az edzőváltás, hiszen Rácsai András irányítása alatt lettél felnőtt magyar bajnok!
Deél Szabolcs: A sikerem egyértelműen a nagybátyám érdeme, aki tizenhárom éven keresztül edzett. Ő tanított meg mindenre, amit ma tudok.
Cívishír: A profik között egy nehézsúlyú bajnok dúsgazdag…
Deél Szabolcs: Bocs, de én még abszolút nem gondolok a profiskodásra. Remélem, hogy magyar bajnokként, majd stabil válogatottként tisztességes pénzt keresek. Szeretnék a nagy világversenyekre kijutni, azaz megedződni a nemzetközi amatőr mezőnyben.
Cívishír: Elhozzák neked a nemzetközi mezőnyt: hamarosan itt a Bocskai-emlékverseny!
Deél Szabolcs: Bizony! Komoly próbatétel vár rám, bár én még nem szaladok ennyire előre, hiszen januárban csapatbajnokit vívunk. Mindig a következő feladatra koncentrálok.
Cívishír: Akkor már se kaja, se pia? Egy felnőtt magyar bajnoktól szinte kötelező elvárás, hogy legalább egy hétig ünnepeljen.
Deél Szabolcs: Ünnepelnék én, ha januárban nem lenne meccsem! Pia nincs, kaja van, de csak módjával. Hétfőre és keddre szabadnapot kaptunk, de én ma már megyek a Corpusba futni és erősíteni. Szerdától pedig vár a zsák és a szorító. Nem szabad kiengedni!
Cs. Bereczki Attila
