Emelni kell a pedagógusbéreket, különben nagy baj lehet

A pedagógus életpálya megrekedt, és ha nem történik ebben a kérdésben előrelépés, olyan komoly tanárhiány alakul ki az országban, amit nehezen tudna kezelni a rendszer – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke november 11-én, csütörtökön egy debreceni sajtótájékoztatón.

Horváth Péter szerint sok minden befolyásolja azt, hogy ki választja ezt a hivatást, és hogy kik maradnak meg hosszabb távon is a tanítás mellett, de a legfontosabb tényező jelenleg a bérszínvonal.  

A Cívishír kérdésére jelezte: 2002-ben volt egy nagyobb béremelés az oktatásban, ami aztán „lecsengett”, majd 2013-ban rendeződött a pedagógusok bére, de a diplomás átlagbérhez viszonyítva rövid időn belül ismét olyan helyzet alakult ki, amilyen a béremelés előtt volt.

Az NPK elnöke hangsúlyozta:

egyre kevesebb középiskolás fontolgatja, hogy a tanári pályát választja, és bár sokan jelentkeznek az egyetemekre, többségük nem úgynevezett elsőkörös jelentkező, ráadásul közülük is sokan lemorzsolódnak.

Évente 6000 pedagógus megy nyugdíjba, és ezen felül vannak még a pályaelhagyók – tette hozzá.

Szerinte a béreket egyfajta társadalmi sztenderdhez kellene kötni, úgy, ahogy az a 2013-as béremeléskor volt. Ez lehetne a diplomás átlagbér vagy a garantált bérminimum, ebben az esetben sokkal kiszámíthatóbb pálya állna a pedagógusok előtt, nem következne be az a „hullámzás”, ami húsz év alatt kétszer is megtörtént.

Emlékeztetett: 2013-ban elfogadható pozícióba kerültek a pedagógusok, de 2014 után 101 500 forinton „befagyott” az illetményalap, miközben jövőre már 200 ezer forint lesz a minimálbér, azaz az országban tapasztalható markáns béremeléseket a pedagógusoké nem követte.

Horváth Péter úgy véli:

egy 30 százalékos béremelésnek már érezhető hatása lenne, de „ha azt nézzük, hogy a kormány 2013-ban milyen életpályát képzelt el a pedagógusoknak, akkor ennél is nagyobb emelésre lenne szükség”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ha a pálya anyagi megbecsültsége nem áll helyre, további minőségi romlás várható az oktatásban.

Felidézte Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint 2022-ben 10 százalékos béremelést tervez a kormány, és amennyiben a választás után is a jelenlegi kabinet kap felhatalmazást, akkor az első dolguk lesz a pedagógusok bérének rendezése. „Drukkolunk a szakszervezeteknek, és nagyon-nagyon várjuk, hogy így legyen” – fűzte hozzá.

A Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége november 11-én és 12-én Debrecenben tartja kihelyezett ülését. Ennek részeként a sajtótájékoztatót követően a Megyeháza Árpád-termében szakmai fórumot rendeztek, amelyen mintegy 200 hajdú-bihari pedagógus, intézményvezető vett részt.
(T.T.)